Rettenetes jelentés érkezett a magyar iskolákból: minden haramdik gyerek érintett, ledöbbentek a gyermekvédelmisek

A cyberbullying a kortársak közötti (legismertebben az iskolai) bántalmazás online formáját jelenti. A köznyelvben zaklatásként is hivatkoznak rá, ugyanakkor fontos, hogy az esetek jelentős részében olyan magatartások halmazát jelenti, amelyek nem felelnek meg maradéktalanul a jogi értelemben vett zaklatás fogalmának – mondta el a Pénzcentrumnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) gyermekvédelmi elemző munkatársa.

Varga Árpád szerint egy, 2025-ös nagymintás NMHH kutatás adatai rávilágítanak arra, hogy a jelenség napjainkban is számottevő mértékben jelen van a gyerekek életében, mindennapjaiban. A válaszadó közel 2000 fiatal 29 százaléka jelezte, hogy érte őt az elmúlt egy év során az online bántalmazás valamelyik formája, leggyakrabban a sértő megjegyzésekkel, gúnyolódásokkal, csoportokból való kizárással, rosszindulatú pletykák terjesztésével találkoztak az online jelenlétük során a megkérdezett 12–16 éves fiatalok.

Magyarországon magas az érintettség

Az esetek kétharmadában a különböző cyberbullying helyzetek néhány napig tartottak, ugyanakkor a megkérdezettek egynegyede elhúzódó, hetekig vagy hónapokig, néhány esetben akár évekig tartó bántalmazásról számolt be. Ez az arány viszonylag magasabb, mint a korábban mért nemzetközi adatok, a HBSC 2022-es 1 felmérésében Magyarországon a 13 éves lányoknál 26 százalék, míg fiúk esetében 20 százalék volt a cyberbullying prevalenciája, ami az átlaghoz képest magasabb érintettségre utal. Ezzel az összesített listán, az ötödik helyen szerepelt Magyarország a vizsgált országok között. Kiemelendő, hogy a nemzetközi példához hasonlóan a NMHH méréseiben is a lányokat magasabb arányban érinti a jelenség, mint a fiúkat.

Ha az online bántalmazások időbeli/területi hatályát nézzük, akkor ezek megvalósulása sok esetben elválik az iskolai intézményrendszertől és az iskolaidőtől, a bántalmazásos esetek mindössze 22 százaléka jelentkezett iskolai környezetben. Ugyanakkor az online bántalmazások egyharmada iskolaidő után valósult meg. Tízből hat online bántalmazást átélő fiatal nem tett semmit, amikor ezt tapasztalta, de akik kértek segítséget, azok elsősorban a szülőkhöz, osztályfőnökhöz vagy barátokhoz fordultak segítségért, így kiemelten fontos a témával való foglalkozás, az iskolai dolgozók, a gyerekekkel foglalkozó szakemberek és a diákok edukációja emelte ki a NMHH szakértője.

A hazai és nemzetközi szabályozás kérdései

Magyarországon kifejezetten a cyberbullying jelenségére nincs önálló jogi tényállás. Ennek az oka, hogy számos egyéb büntetőjogi tényállás alkalmazható az online bántalmazás egyes cselekményeire. Leggyakrabban a zaklatás, személyes adattal visszaélés vagy a hamis kép-, vagy a becsület csorbítására alkalmas hamis hang-, vagy képfelvétel készítése, illetve nyilvánosságra hozatala merül fel, de olyan esetek is előfordulnak, amikor akár a gyermekpornográfia tényállása is szóba kerül.

Európában alapvetően az látszik, hogy hasonlóan a hazai gyakorlathoz, egyéb tényállásokon keresztül történik az esetek kezelése, ugyanakkor már láthatóak olyan példák, amelyek arra utalnak, hogy a cyberbullying legsúlyosabb megjelenési formáit önálló tényállásban is rögzítik. Ezek általában az online tartalmak engedély nélküli megosztását, manipulációját és a bántó kommunikációt rendelik büntetni.

Erre példa az Írországban 2020-ban elfogadott, a köznyelvben Coco’s law néven emlegetett jogszabály (Harassment, Harmful Communications and Related Offences Act 2020), amely egyes súlyos online bántalmazási esetekben akár szabadságvesztés büntetés kiszabását is lehetővé teszi. Olaszországban pedig 2017-ben fogadtak el egy jogszabályt, amely tartalmazza többek között a cyberbullying fogalmának leírását, illetve például a bántalmazotti és szülői lehetőségeket a tartalmak eltávolíttatására, és szükségessé teszi pedagógus kijelölését az ilyen helyzetek jelzésére és kezelésére. A jogszabály ugyanakkor a meglévő büntetőjogi szabályok további alkalmazására épít.

Közvetlen cyberbullying

• szóbeli bántalmazás (például név nélkül történő telefonhívogatások)
• írásbeli bántalmazás (például valakit folyamatosan képekkel, üzenetekkel bombázni)
• kiközösítés (például kizárni a játékból a gyengébb csapattagot, vagy a közös beszélgetésből bannolni valakit)

Közvetett cyberbullying

• Befeketítés (például pletyka terjesztése volt barátról, barátnőről)
• Megosztás (például személyes beszélgetéseket, képeket, titkokat közzétenni egy korábbi barátról, ami miatt mások bánthatják)
• Profillopás (például egy bizalmasan megadott jelszó segítségével belépni valaki profiljába, és onnan bántó üzeneteket küldeni a barátainak, vagy ciki kiírást posztolni a nevében).

Nem minden esetben van szükség a jogi kezelésre

Ezen túl európai szinten gyakorlat, hogy az oktatás szintjén, így a közoktatási intézményekben, különböző házirendek, egyedi eljárási utak mentén kezelik a problémát. Ez azt is jelzi, hogy nem minden esetben van szükség az esetek jogi úton történő kezelésére.

Ezen utak a probléma bekövetkezte után nyújthatnak segítséget, illetve elrettentő, preventív hatásukon keresztül tudják csökkenteni hosszú távon a problémát. Ezen túl a jogszabályi lehetőség biztosítása kifejezetten a súlyosabb, nagy kárt okozó eseteknél bír igazán jelentőséggel. Az egyedi jogszabályoknak így egyrészt a problémára való figyelemfelkeltés, másrészt a súlyos esetek kezelése is célja.

Hogyan lehet megvédeni az online bántalmazást elszenvedőket?

Az online bántalmazás esetén fontos, hogy a bántalmazási folyamat véget érjen – emelte ki a Pénzcentrumnak Varga Árpád. Ennek jelentősége, hogy a bántalmazott további áldozattá válását megakadályozzuk, így lecsökkentve az ártalmak további fokozódását. Mindig nagyon tudatosnak kell lenni ilyen esetekben, és támogatni kell a bántalmazottat. Ez magában foglalja a sértő tartalmak eltávolításáért való küzdelmet, a bántó csoportok, felületek törlésének elérését.

Online bántalmazás esetén mindig olyan személyhez kell fordulni, akiben megbízik az érintett, legyen az akár egy szülő, vagy egy pedagógus. Merni kell őszintén beszélni az elszenvedett bántalmazásról és nem szabad annyiban hagyni esetet. Szükség estén, akár szülői segítséggel az iskolavezetéshez lehet fordulni, a közösségi oldalakra kikerült tartalmak esetében pedig kérhető azok eltávolítása. E folyamatban az NMHH Internet Hotline szolgáltatása is tud segítséget nyújtani, ahová anonim módon is van lehetőség bejelentést tenni.

A megelőzés tekintetében egyrészt szükséges felhívni a problémára a figyelmet mind családi körben, mind az oktatási intézményekben. Megfelelő tudatosítási programokra, információátadásra van szükség, amelyek segítenek megérteni a bántalmazás rövid és hosszú távú következményeit. Intézményi szinten a nemzetközi tendenciák is azt mutatják, hogy ma már mindenképp szükség van megfelelő protokollokra és házirendekre, amelyek a gyermekek online tevékenységével kapcsolatban is iránymutatást nyújtanak. Látni kell, hogy az online bántalmazás az esetek jelentős részében a hagyományos iskolai bántalmazással együtt jelenik meg, így a megelőzésben is komplex szemléletmódra van szükség. A megfelelő jogszabályi környezet pedig segíthet abban, hogy hosszú távon csökkenjen a súlyos, markánsabb következménnyel járó esetek száma – hangsúlyozta végezetül a Pénzcentrumnak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság gyermekvédelmi elemző munkatársa.