Óriási fordulat az iskolai mobiltiltásnál: erre kevesen gondoltak az intézkedés bevezetésekor

A Jójegy 2025 őszén 4890 diákot és 188 pedagógust kérdezett meg, így a kutatás az egyik legnagyobb hazai, független felmérés lett az iskolai mobilhasználatról. A diákok 30,1 százaléka gimnazista, 31,3 százaléka technikumba jár, 22,5 százaléka szakképző iskolában tanul, 16,1 százaléka általános iskolás. A pedagógusok között a gimnáziumi tanárok aránya 34 százalék, a technikumi tanároké 27,1 százalék, a szakképzőké 12,8 százalék, az általános iskolai tanároké 20,2 százalék, az egyéb intézményekből érkezők aránya 5,9 százalék.

A rendelet bejelentése után a diákok 32 százaléka reagált negatívan. 16 százalék szomorú vagy csalódott volt, 8 százalék dühös, 6 százalék szorongott. Csak 6 százalék örült a változásnak, a többség inkább semlegesen fogadta. A Jójegy társalapítója, Mester Márk szerint a kezdeti elutasítás egyik fő oka az volt, hogy sokan a szülők elérhetőségét és a Krétához kötődő napi ügyintézést féltették.

A tanév közben sokaknál fordult a hangulat. A kutatás szerint a diákok közel felénél változott az érzelmi állapot, és tízből nyolcan a dühös elutasítástól a beletörődés vagy a pozitív felismerés felé mozdultak. A legerősebb változás a szünetekben látszott: a diákok 47,5 százaléka azt jelezte, hogy többet beszélgetett.

A tanulmányi eredményeknél is megjelent pozitív hatás, de iskolatípusonként eltérő mértékben. A gimnazisták 15 és 18 százaléka érzett javulást, a technikumi és szakképző intézményekben ez nagyjából ennek a duplája volt. Összesítve a diákok 23,5 százaléka mondta, hogy a tiltás javított a jegyein, 5,8 százalék romlást tapasztalt. A figyelem erősödését 36,4 százalék jelezte, a szóban aktívabb órai részvétel viszont csak 20,6 százaléknál nőtt.

A diákok 54 százaléka visszaengedné a telefont az iskolába, de nem elsősorban a közösségi oldalak vagy a játékok miatt. A leggyakoribb ok a szülők elérhetősége és a biztonságérzet volt 17 százalékkal. A praktikus használat, például Kréta, órarend, menetrend 15 százalékkal jelent meg, a szünetekben zenehallgatás 8 százalékkal.

A pedagógusok oldaláról erős a támogatás a korlátozás iránt. A tanárok 79,3 százaléka jogosnak tartja a telefonhasználat visszafogását. 47,9 százalékuk erősebb figyelmet tapasztalt, 34 százalék aktivitásnövekedést jelzett, 46,8 százalék szerint csökkent a fegyelmezési esetek száma. A tanárok 82,2 százaléka úgy látja, hogy a diákok többet beszélgetnek, és visszatért a szünetek korábbi képe.

A felmérés ugyanakkor generációs különbséget mutat a tantestületekben. A több mint 10 éve tanítók inkább a szigorú, leadós megoldást támogatják. A 2 és 5 éve tanító pedagógusok között több a rugalmasabb megközelítés híve, és többen említik az órai, tanulást segítő használatot is, például Kahoot vagy mesterséges intelligencia eszközök esetén. A pedagógusok 75 százaléka előnyösnek tartaná, ha a diákok is részt vennének a szabályok kialakításában.

A Pénzcentrum korábbi felméréséből kiderült, hogy a szülők jelentős része támogatna valamilyen korlátozást. Ugyanakkor a gyerek-korcsoportok növekedésével egyre kevésbé érzik problémásnak a szülők a gyerekek telefonbirtoklását az iskolában.