Ez ma a magyar kisvállalatok legnagyobb problémája: mégsem tesznek ellene semmit

“Az elmúlt 5-6 évben szinte mindenkitől csak azt halljuk, hogy folyamatos a gazdasági fellendülés, minden a legnagyobb rendben, mi azonban kíváncsiak voltunk arra, hogy mi a helyzet valójában" - magyarázza a BNI Magyarország vezetője azt, hogy miért tartották fontosnak a felmérést a magyar vállalkozók körében. Avidor András kiemelte azt, hogy különösen érdekelte őket, hogy melyeket tartják a vezetők a leghatékonyabb üzletszerzési formáknak, milyen módszerekre vágynak és egyáltalán mi hiányzik ahhoz, hogy hatékonyan működjön a kapcsolatépítés a vállalkozások között. Az egy óra alatt létrehozott értékben komoly elmaradásunk van - tette hozzá. A felmérésben közel 800 vállalkozás vezetője vett részt, akik a legváltozatosabb méretű cégeket képviselték - néhány tízmilliós árbevételű cég ugyanúgy bekerült a kutatásba, ahogyan milliárdos vállalat is, átlagban 100-500 milliós cégek voltak többségben.

“Az első érdekesség az, hogy nem a munkaerőhiányt tartják a legégetőbb problémának a magyar KKV cégtulajdonosok" - hangsúlyozta a szervezet vezetője. Hozzátette, hogy a kitöltők 70 százaléka szolgáltató cég volt, amely megfelel a magyarországi vállalatok közötti aránynak. “Emiatt is előfordulhatott, hogy nem a munkaerő a legnagyobb hiányosság, hiszen például az internet alapú vállalkozásoknál ez kevésbé mérvadó. Nem úgy a gyártó cégeknél, ahol ez egy kifejezetten sarkos pont" - mondja Avidor. 

- folytatja a BNI vezetője. Hozzátette, hogy a válaszokból az derült ki, hogy a magyar vállalkozások többsége szeretne hatékonyabban dolgozni, “ám egyszerűen nem áll rendelkezésére elegendő idő a vállalati növekedés lekövetéséhez". Némi ellentmondást jelent, hogy bár az időmenedzsmentet tartják legnagyobb kihívásuknak, amikor céljukról kérdezték őket és miben kívánnak fejlődni a többség még több ügyfelet, vevőt és vevőszerzési módszereket szeretne elsősorban elsajátítani. 

“Másik ellentmondás, hogy bár nincs elég idő, mégis, ha fejlődésről, képzésről, tanulásról van szó, akkor azt lehetőleg személyes tréningeken keresztül szeretnék elérni" - mondja Avidor hozzátéve, hogy a vállalkozók többsége, 38 százaléka még mindig a legidőigényesebb személyes képzéseket részesítené előnyben. Mindössze a válaszadók alig több mint ötöde, 23 százaléka venne részt online képzésben. “További paradoxon, hogy többen vannak, akik inkább csak saját tapasztalat alapján szeretnének fejlődni, azaz saját bőrükön megtanulva. A válaszadók több mint ötöde, 22 százaléka gondolta így." Holott a szakember szerint a tapasztalati úton történő fejlődés a leglassabb, ami megint “nehezen egyeztethető össze azzal, hogy a hatékonyságon szeretnének javítani."

Avidor András szerint “az egész egy nagy paradoxon. Azt látjuk a kutatásból, hogy olyan vállalkozók vagyunk, akik több időt szeretnénk, jobb időmenedzsmentet szeretnénk kialakítani, fejlődni is szeretnénk, mégis olyan fejlesztési csatornákat, megoldásokat preferálunk, melyek nem a legidőhatékonyabbak."

A legnagyobb üzleti szervezet vezetőjeként a különböző üzleti közösségeket, klubokat az egyik leghatékonyabb kapcsolat- (így közvetve ügyfél-) szerző és -építő fórumnak tartja. “évente 6-8 ezer vállalkozót látunk vendégül több mint 2 ezer rendezvényen" - mondja Avidor, hozzátéve, hogy itt egy helyen kap az ember üzleti ajánlást, tudást és még fejlődhet is. “Bár hiába tűnik ez egy kiváló lehetőségnek, még így is a válaszadók negyede mondta azt, hogy ismeri a klubokat, jónak tartja, de nem próbálta még ki." A kutatás alapján egyébként az emberek több, mint 70 százaléka hatékonynak tartja az üzleti közösségeket.

Érdekesség továbbá, hogy a magyar vállalkozók számára mennyire testidegen még mindig az online tanulás. “Többször előfordul egy-egy nap során, hogy felszabadul 10-20 perc, ami tökéletesen elég lenne kisebb, 3-5 perces rövid, de értékes készségfejlesztő, vagy egyéb online oktatómodulhoz. Ehelyett azonban inkább a közösségi médiában töltjük el ezt azt időt" - mondja Avidor.

“Az elmúlt 10 évben közel 20 ezer vállalkozóval találkoztam. Azt tapasztalom, hogy a szolgáltatói szektorban drasztikusan javíthatnának a hatékonyságon" - hangsúlyozza, hozzátéve azt is, hogy úgy látja a korábban említett online tanulás is még csak most kezd betörni a KKV-k közé, ennek zászlóshajója, a "Dobedu Akadémia" most nyert Magyar Brands Innovatív Márka díjat, ez is azt mutatja, hogy ez az irány helyes. “Hosszú az út, hogy hozzászokjunk az 5 perces, rövid képzésekhez".

Avidor András úgy látja, hogy az előttünk álló években jelentős változások jönnek majd a magyar KKV-k életében. A szakember szerint “három szegmensre oszthatjuk a KKV-k szegmensét. A rendszerváltástól a válságig, 2008-ig, szinte mindenki vállalkozott, betömték a piaci réseket. Ők letettek egy alapot. Ám jött a következő, 2015-ig tartó időszak, amikor már azon volt a hangsúly, hogy megtanuljunk gazdálkodni. Sokkal kevesebb forrásból kellett életben maradni. Most pedig jön majd az a vállalkozói éra, ahol mindenki a tehetségének, hatékonyságának megfelelően tud majd gazdálkodni és fejlődni egy telített, nem csak magyar szereplőkkel működő hazai piacon. Vagyis adott munkaerőből maximális hatékonysággal tudniuk kell majd értéket teremteni." A BNI vezetője vészjóslón még azt is hozzáteszi, hogy aki nem tanul meg hatékonyan dolgozni a következő években, “azt hamarosan megeszi a nemzetközi piac és egy esetleges következő válság."