Fontos tudni: a Netflix soha nem kér fizetési adatokat SMS-ben küldött linken keresztül, és nem fenyeget azonnali fióktiltással ilyen módon.
Az OTP Bank felhívta a figyelmet arra, hogy az ünnepi időszakban az adathalászok különösen aktívak.
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
Ahogy a pénzügyi szolgáltatások egyre mélyebben beágyazódnak a digitális térbe, úgy nő a bűnözői módszereknek a száma és kifinomultsága is.
A kiberbűnözők egyre kifinomultabb módszerekkel kerülik meg a jelszavas és többfaktoros hitelesítési rendszereket.
Az ünnepi időszakban még inkább megnő az online vásárlások száma, ezzel együtt a csalók aktivitása is.
A legújabb szélhámosság esetében már a küldő telefonszáma is nehezíti a csalás beazonosítását.
A kiberbűnözők egyre szervezettebben és célzottabban használják az ismert márkák és szolgáltatók nevét, hogy bizalmat keltsenek.
A Google gyakran kerül célkeresztbe adatvédelmi kérdésekben, platformjai mégis dominálnak a piacon.
A Magyar Nemzeti Bank közölte, hogy SMS-üzenetekben csalók élnek vissza a bank nevével.
A karácsonyi vásárlási láz idején sok hamis webáruház jelenik meg. Ezek gyakran megtévesztően hasonlítanak valós oldalakra, rendkívüli akciókkal vonzzák a vásárlókat.
Ez nem az első eset, hogy az OpenAI-t kritika éri a felhasználói adatok kezelésével kapcsolatban.
A Black Friday idején nemcsak a kedvezmények száma ugrik meg, hanem a kibertámadásoké is.
A felhasználót érő kár nemcsak az érintettségében jelentkezik, hanem akár az áramszámláján is, hiszen az eszközök áramfogyasztását is kihasználják a támadók.
A sok, első látásra kedvezményesnek tűnő ajánlat túlfogyasztásra is ösztönözhet - ez mostanában különösen érvényes.
Csalók most a Magyar Államkincstár nevében küldenek SMS-eket adategyeztetés ürügyén.
Tavaly radikálisan átalakult a globális kiberveszélyek természete, és két év alatt 180 százalékkal nőtt az adatlopó kártevők aktivitása egy jelentés szerint.
A közösségi médiában terjedő állítások szerint az alkalmazás kémszoftverként működhet, amely a felhasználók tudta nélkül gyűjt adatokat.
A GVH gyanúja szerint a Google hirdetési platformján nem ellenőrizte megfelelően az adathalász hirdetéseket.
Az elmúlt években a digitális pénzügyek világában a banki csalások és kibertámadások egyre gyakoribbá váltak.
