Óriási hidegzuhany a magyar nyugdíjasoknak: ezért lehet kevesebb az emelés novemberben

A KSH szeptember 8-án teszi közzé az inflációs gyorstájékoztatóját, ennek alapján becsüli majd meg a kormányzat az egész évre várható általános, valamint nyugdíjas infláció mértékét. A két mérték közül a magasabb határozza meg a novemberi kiegészítő nyugdíjemelés mértékét.

Az eddigi adatok tükrében az éves általános infláció 17,5 - 17,7%, az éves nyugdíjas infláció 18,0-18,5% lehet. Ennek megfelelően 2023. január 1-jére visszamenőleg a kiegészítő nyugdíjemelés mértéke 2,5 - 3,5% közötti mértékben alakulhat, figyelembe véve a 2023. január 1-jétől érvényesített 15%-os nyugdíjemelést.

A nyugdíjasokra vonatkozó fogyasztóár-index országos átlagos mutató, számítása során a termékek és szolgáltatások köréből a KSH elhagyja a gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos tételeket. Az utóbbiak közé tartoznak az olyan fogyasztási cikkek és szolgáltatások, mint az iskolai, óvodai, bölcsődei étkezés, a gyermekruházat, a tankönyv, tanszer, írószer, az oktatási szolgáltatás.

2023-ban a nyugdíjas fogyasztóiár-index számításához a 2021. évi nyugdíjas fogyasztási szerkezetet használják, amiben - hasonlóan a lakosság egészére vonatkozó súlyarányok számításához -  figyelembe veszik a 2022 első három negyedévének már rendelkezésre álló előzetes nemzetiszámla-adatait is.
 
A KSH 2023-ban a nyugdíjas fogyasztóiár-index számításához tehát a 2021. évi nyugdíjas fogyasztási szerkezetet használja - ez a kétéves csúszás a tavaly és idén elszabadult infláció baljós árnyékában különösen érthetetlen, hiszen ma már minden számlázási adat online befut a NAV részére, így akár percrekész adatokat is használhatnának a statisztikai elemzéshez. A nyugdíjas fogyasztási szerkezet az infláció nyomása alatt gyökeresen megváltozhatott a 2021-es állapothoz képest.

Mindenesetre az egyes fogyasztási kiadások figyelembe vett megoszlása és súlya a nyugdíjas árindex meghatározása során eltér az általános fogyasztói árindex számítása során alkalmazott arányoktól:

• élelmiszerek 31,334%,
• szeszes italok, dohányáruk 6,975%,
• ruházkodási cikkek 2,176 %,
• tartós fogyasztási cikkek 6,804 %,
• háztartási energia 6,788%,
• egyéb cikkek, üzemanyagok (ide tartoznak a gyógyszerek és gyógyáruk) 20,557%,
• szolgáltatások 25,366%.

A nyugdíjasok szempontjából kitüntetett csoport, vagyis a gyógyszerek, gyógyáruk részaránya az általános fogyasztóiár-indexben 2,4%, míg a nyugdíjasok kiadási szerkezetében 4,7%. Emellett a nyugdíjas kosárban az élelmiszerek és a háztartási energia részaránya néhány százalékponttal magasabb, míg a szeszes italok, dohányáruk, ruházkodási cikkek, tartós fogasztási cikkek és a szolgáltatások aránya valamivel kisebb, mint az általános fogyasztóiár-indexben.

A hivatalos statisztika által mért infláció a nyugdíjasok személyes tapasztalata szerint persze mindig elmarad az általuk ténylegesen érzékelt árnövekedéstől. Különösen igaz ez a tavalyi és az idei fájdalmas inflációs környezetben.

Tisztázzuk!

A sok félreértés miatt célszerű pontosan megismerni a nyugdíjak évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó rendelkezéseket is, amelyeket a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, vagyis a nyugdíjtörvény 62.§-a tartalmaz:

62. § (1) A tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást – ideértve a 6. § (4) bekezdésében meghatározott ellátásokat és a baleseti járadékot is – a megállapítás naptári évét követően minden év január hónapjában az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedésnek megfelelő mértékben kell emelni.
 
(2) A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg.

(3) Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja az (1) bekezdés szerinti mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kell végrehajtani. Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor november hónapban az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyugdíjemelésnél a nyugdíjasok fogyasztói ár növekedésének – a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott – várható mértékét kell figyelembe venni, amennyiben az meghaladja a fogyasztói árnövekedés várható mértékét.  

(5) Egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti járadék összegét – az (1) bekezdés szerinti emelés végrehajtását megelőzően – meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egytizenketted részével.

(6) Az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt, hogy a tényleges, illetőleg a várható makrogazdasági folyamatok és adatok ismeretében a szükséges feltételek megléte esetén további kiegészítő intézkedéseket tegyen.

(7) Jogszabály elrendelheti más pénzbeli ellátás e § szerinti emelését.