Akár 100 ezer forint is ütheti a nyugdíjasok markát ősszel: megint lesz, akinek csak töredéke jár

Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az átlagos összeg nem tükrözi azt, hogy egyénileg mennyi prémium, korrekció járhat novemberben egy nyugdíjasnak. Ahogy a nyugdíjemelés és a 13. havi juttatás esetében is, a prémiumot és korrekciót is (részben) százalékos alapon, a megítélt nyugdíjösszeg alapján számítják. Kisebb öregségi nyugellátási összeg esetén minden plusz juttatás kisebb lesz.

A Magyar Államkincstár (MÁK) utolsó hivatalos közlése szerint 73 ezer magyar nyugdíjas ellátása a 60 ezer forintot sem érte el havonta. Az is kiderült, hogy a hazai nyugdíjasok csaknem 60 százaléka alacsonyabb öregségi nyugdíjat kap a MÁK által akkor kimutatott havi 142,1 ezer forintos országos nyugdíjátlagnál. Azóta az átlagnyugdíj természetesen már emelkedett, viszont bizonyos összeg felett már nem számít, mennyi a havi nyugellátás. Akinek meghaladja a juttatása a 80 ezer forintot, az ugyanannyit kap, mint a milliós havi összegek kapó luxusnyugdíjasok. Akinek viszont alacsonyabb, arányosan kevesebb prémiumra számíthat.

A nyugdíjprémium számítása során ugyanis a novemberi nyugellátás összegének egynegyedét, (de legfeljebb 20 ezer forintot!) beszorozzuk a GDP-növekedés alapján kiszámolt szorzóval. Amennyiben a GDP-növekedés meghaladja a 3,5%-ot, a valós növekedés és a 3,5% különbözete adja majd ki a szorzónkat. Nézzünk egy példát!

2021-ben 4,3% a GDP tervezett növekedése, vagyis 0,8 százalékkal magasabb, mint a 3,5%-os határ. Ez a 0,8 százalék lesz a szorzó. Mivel a legtöbb idős magyar nyugdíja meghaladja a 80 ezer forintot (vagyis a nyugdíjának egynegyed része több, mint a 20 ezer forintos határérték), így ilyen mértékű növekedés esetén a számítás:

20 000 forint x 0,8 = 16 000 forint.

Ha viszont valóban magasabb lesz a gazdasági növekedés, ahogy azt Gulyás Gergely előrevetítette a múlt heti kormányinfón, illetve ahogy Orbán Viktor jósolta legutóbb a Kossuth rádió reggeli műsorában, még nagyobb összegre számíthatnak a nyugdíjasok. Ha például a növekedés 5,5%-os lenne, akkor a szorzónk (5,5 és 3,5 különbözete, vagyis) 2 lesz. Így 40 ezer forintot várhatna novemberben a nyugdíjasok többsége. Ha pedig ennél is magasabb, pl. a miniszterelnök által említett 6%, akkor 50 ezer, ha pedig 7%, akkor 70 ezer forint lenne a nyugdíjprémium a többség számára.

A kisnyugdíjasok megint rosszul járnak

Ezzel a számítással azok a nyugdíjasok járnak a legrosszabbul, akiknek a juttatása a 80 ezer forintot sem éri el. A pontos számukat nem ismerjük, viszont azt tudjuk, hogy a MÁK tavalyi közlése alapján 73 ezren kaptak Magyarországon 60 ezernél alacsonyabb nyugdíjat. A 2,05 millió itthoni nyugdíjas több mint felének, összesen 1,14 millió jogosultnak a közlés időpontjában 60-139,9 ezer forint között volt a havi öregségi járandósága.

A 2020. január 1-i adatok alapján a Magyar Statisztikai zsebkönyv szerint összesen 2014 ezer nyugdíjas kapott 80 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat. Köztük is a legnépesebb azoknak a tábora volt, akik 60-80 ezer forint közötti juttatást kaptak: 142 ezer magyar idős tartozik ebbe a jövedelmi csoportba.

Ha tehát igaza lesz Orbán Viktornak és 6%-os GDP-növekedést könyvelhet el idén Magyarország, akkor a legtöbben 50 ezer forintot kapnak novemberben, több százezer kisnyugdíjas viszont kevesebbet.

Akinek a nyugdíja pl. 70-80 ezer között van, az 43 750 és 49 999 forint közötti összegre számíthat. Aki 60-70 ezer forintot kap kézhez havonta, az 37 500 és 43 749 forint közötti prémiumra számíthat. Aki pedig 60 ezer forintnál is kevesebbet – tavaly csak ehhez a jövedelmi csoporthoz 73 ezren tartoztak – az még 37 500 forintos kiegészítést sem kap majd novemberben. Ha pedig nem lesz 6 százalékos a GDP-növekedés, akkor még ennél is kevesebbet.

Fontos, hogy a novemberi nyugdíjprémium egyszeri kiegészítő juttatás, tehát nem épül be a nyugdíjba. Mértéke a nyugdíj összegétől és az éves gazdasági növekedés mértékétől függ.

EZ IS ÉRDEKELHET

10 ijesztő tény, amivel hamarosan minden magyar nyugdíjasnak szembe kell néznie

Becslések szerint 30 év alatt csaknem 20 százalékkal fog növekedni Magyarországon az időskori függőségi ráta.

Mi lesz a nyugdíjkorrekcióval?

A másik novemberben érkező többletjárandóság a nyugdíjemelési korrekcióból adódhat, amelyet a prémiummal ellentétben nem a gazdasági növekedés, hanem az áremelkedés alapján számítanak. Korrekcióra azért lehet szükség, mert az év eleji kötelező nyugdíjemelés mértéke elmarad az inflációtól. Idén valószínűleg sor kerül valamilyen formában korrekcióra, hiszen május óta elég magas az infláció.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kétszer meggondolják a nyugdíjasok, mi kerüljön a kosárba: az igazi böjt csak most kezdődik?

Az élelmiszereket tekintve az összlakossági 3,1-hez képest 3,3 százalékos drágulást tapasztalhattak az alacsony jövedelműek és 2,8 százalékos inflációt a nyugdíjasok.

A kötelező nyugdíjemelés januárban 3%-kal emelte meg a nyugdíjakat, majd a 2021. évi költségvetési törvény módosítását követően az évközi, 0,6%-os rendkívüli kiegészítő emelés hatására további emelést hajtottak végre. A novemberi kiegészítő nyugdíjemelés összegét az fogja meghatározni, hogy a 2021. januártól augusztusig eltelt időszakban milyen mértékű volt az infláció. A konkrét adat azonban csak szeptember elején fog kiderülni.

A legutolsó adat, ami rendelkezésünkre áll, még csak a január–július hónapokat felölelő időszakra vonatkozik. Ez azt mutatta: a fogyasztói árak az összes háztartásra vonatkozóan átlagosan 4,2%-kal voltak magasabbak mint a múlt évben, csak a nyugdíjas háztartásokat vizsgálva pedig 3,9%-os volt a fogyasztói árindex. Ha ez így maradna, akkor 7,2%-os egyszeri korrekcióra számíthatnának a nyugdíjasok.

Ez úgy jön ki, hogy vesszük a magasabb inflációs adat (4,2%) és az idei nyugdíjemelés mértékének (összesen 3,6%) különbözetét: így kapunk 0,6%-ot. Ezt megszorozva 12-vel – a hónapok számával – 7,2%-ot kapunk. Természetesen az inflációs adat még változhat.

Lesz-e idén is kiegészítő emelés novemberben és decemberben?

A tavalyi év rendkívüli volt olyan szempontból is, hogy nemcsak egyösszegű korrekcióra került sor novemberben, hanem konkrét nyugdíjemelésre is év végén. Erre azért volt szükség, mert a nyugdíjemelés mértékét – ami 2020-ban 2,8% volt év elején – több mint egy százalékponttal meghaladta az év első nyolc hónapjára számított infláció (4% felett volt). Így átlagosan plusz 2100 forinttal kaptak többet 2020 novemberében és decemberében a nyugdíjasok.

2021 januárjában pedig már jött az idei évi 3%-os nyugdíjemelés, év közben pedig plusz 0,6%. Ahhoz tehát, hogy idén év végén ne csak egyösszegű nyugdíjemelési korrekciót, hanem konkrét emelést kapjanak a nyugdíjasok, ahhoz 4,7 százalékos inflációs adatot kellene mérnie a KSH-nak. Bár a nyári hónapokban magasabb volt a drágulás üteme, mint 5%, az év első 8 hónapjának átlagát tekintve kevés az esély, hogy az infláció ilyen magas legyen. Ezért

idén nem valószínű, hogy lesz év végén emelés, ahogy a tavalyi járvány sújtotta évben.