Kétszer meggondolják a nyugdíjasok, mi kerüljön a kosárba: az igazi böjt csak most kezdődik?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, 2021. júliusi átlagárakat mutató statisztikái szerint a fogyasztói árak átlagosan 4,6 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál, míg június 5,3, májusban és áprilisban 5,1 százalék volt a drágulás mértéke. Mutatkozott tehát mérséklődés a drágulásban, de ehhez képest márciusban még 3,7, februárban még 3,1 százalékos volt a mért infláció. Sőt, novembertől januárig az infláció még ennél is alacsonyabb: 2,7 százalékos mértékű volt. Az idén áprilistól júliusig mért árdrágulás jócskán meghaladta még a tavaly nyáron elszabadult inflációt is: ez júliusban 3,8, augusztusban pedig 3,9 százalék volt. Az élelmiszer-infláció szintén emelkedő tendenciát mutat.

Az élelmiszerárak júliusban 3,1 és júniusban 3,2 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, ez kevesebb, mint a minden fogyasztási cikkre vonatkozó infláció. Viszont az is igaz, hogy áprilisban még csak 2,4, májusban pedig 2,6 százalékos éves drágulást mutattak az élelmiszerek. Az alapélelmiszerek közül pedig sok árucikk drasztikusan drágább: az étolaj ára 27,5, a munkahelyi étkezésé 8,4, a margariné 8,0, a baromfihúsé 7,7, a büféáruké 7,3, a liszté 7,2 százalékkal emelkedett. Az éttermi étkezésé 6,2 százalékkal drágább.

Azt viszont mindig hangsúlyozzuk: nem minden fogyasztói réteg érzékeli ugyanolyan súlyosnak az árak elszabadulását, de az esetleges csökkenéseket sem. Jelenleg a lakosság egészét érintő 4,6 százalékos inflációhoz képest a nyugdíjas fogyasztói árindex 4,2 százalékos, az alacsony jövedelműek által tapasztalható drágulás pedig 4,8 százalékos a KSH adatai szerint - júniusban még 5,4 volt. Tehát az alacsony jövedelműekre vonatkozó infláció nagyobb.

Csak az élelmiszereket tekintve az összlakossági 3,1-hez képest 3,3 százalékos drágulást tapasztalhattak az alacsony jövedelműek és 2,8 százalékos inflációt a nyugdíjasok.

Nem mindegy, mi kerül a kosárba

A Pénzcentrum hónapról hónapra kiszámított fiktív bevásárlásai azt a célt szolgálják, hogy közelebbi képet kapjunk arról, mekkora áremelkedést tapasztalhatnak valójában a vásárlók, ha a nagyobb bevásárlás során ugyanazokat a termékeket teszik a kosárba, ugyanolyan mennyiségben minden hónapban. Mert hiába látjuk, hogy a statisztikai hivatal kimutatásai szerint pl. olcsóbb lett a sertéshús, citrusfélék, az uborka vagy a tojás, illetve hogy az étolaj, sajt, paradicsom és csirkehús árak felmentek - nem feltétlenül mutatkozik ez meg a kasszánál fizetett végösszegben.

A valóságban az olyan termékek árcsökkenése, amit gyakrabban, nagy mennyiségben vásárolunk (pl. a húsáruk, vagy az alapvető zöldségek), jóval inkább érinti pénztárcánkat, mint más áruké. Ugyanakkor a csirkehús drágulását is biztosan jobban, és többen megérezték az elmúlt egy évben, mint mondjuk a pontyszelet áremelkedését.

A Pénzcentrum lassan másfél éve vizsgálja három "tipikus" vásárló kosarát, hogy számszerűsíteni lehessen a különbséget az egyes vásárlói rétegek által érzékelt inflációban. A vásárlói kosarak alapján jobban látható az is, milyen hatással volt a a járvány miatt bekövetkezett drasztikus infláció, a szezonális hatás az egyes vásárlói rétegekre, és ezáltal, hogy ki(ke)t érinti leginkább hátrányosan a járvány elhúzódó gazdasági hatása. (Ha kíváncsi vagy, milyen szempontok alapján állítottuk össze az egyes vásárlók kosarait, vagy pontosan mi kerül a kosarukba, a cikk végén elolvashatod.)

Mennyit drágult a bevásárlás júliusban?

A KSH átlagárait alapul véve azt láthatjuk, hogy ugyanaz a kosár mindhárom fiktív vásárlónak többe került júliusban az előző hónaphoz képest, és a drágulás már nagyobbnak bizonyult, mint májusról júniusra. Hunor 108, Judit a családanya 192, Marika néni 90 forinttal költött többet a boltban.

Az éves drágulást jobban megérezhették a vásárlók: a nyugdíjas 546, a családanya 785, a pályakezdő fiatal pedig 393 forinttal költött többet ugyanarra a kosárra. Összehasonlításképpen júniusban az éves különbség alacsonyabb 342, 545, és 263 forint volt, májusban 137, 112, és 99 forint, míg áprilisban 399, 570, és 195 forint. Nézzük részletesen, kinek hogy alakult a kosara!

Hunor - a pályakezdő fiatal

Hunor egy heti bevásárlást spórolósan 2021 júliusában 8090 forintból ki tudott hozni, ugyanezekért a termékekért júniusban 7981, májusban 7921, áprilisban 7877, márciusban 7756, februárban 7705, januárban még 7576 forintot fizetett volna. A tavalyi év azonos időszakában (2020 júliusában) pedig 7697 forintot költött volna ugyanerre a kosárra! (Emlékezzünk, hogy a járvány után májusban kilőtt élelmiszerárak kb. nyár közepén kezdtek mérséklődni, de júniusban még azért magasak voltak.) Szóval Hunor kosara átlépte a nyolcezer forintos határvonalat, ilyen a járvány alatt sem történt.

Számításaink szerint a pályakezdő fiatalokat reprezentáló Hunor számára a tavaly nyári drasztikus drágulás óta ősszel lassan, de folyamatosan olcsóbb lett a bevásárlás év végéig. Januárban viszont ismét elkezdte érzékelni az áremelkedést, és ez márciusban már abban csúcsosodott ki, hogy annyit kellett költenie, mint a legnagyobb infláció idején.

Hunor júliusban 5,1 százalékos éves drágulást, és 1,36 százalékos havi inflációt tapasztalt.

A KSH szerint az élelmiszerek éves szinten 3,1, havi viszonylatban 0,1 százalékkal lettek drágábbak, Hunor ennél rosszabbul járt. Ez az eredmény azt is jelenti, hogy a júliusi havi és éves áremelkedés is őt érintette leghátrányosabban a három fiktív vásárlónk közül. Ez - azt feltételezzük - azért lehet, mert az olcsóbbá vált termékekből Hunor egy személyre sokkal kevesebbet vesz: a nyugdíjas húsból, krumpliból, hagymából, stb. eleve többet, mert két személyre vásárol, a családanya pedig egy egész családra, és a gyerekek miatt sok gyümölcsöt vesz, amelyek ára most csökkent.

Judit - a családanya

A családanya két kiskorú gyermek, és két felnőtt számára vásárol, ő 2021 júliusában 21 872 forintot költött számításaink szerint alapvető élelmiszerekre a boltban - míg júniusban 21 680, májusban 21 630, áprilisban 21 604, márciusban 21 371, februárban 21 291 forintot és januárban 20 982 forintot. Tehát 7 hónap alatt csaknem 900 forintot drágult a kosara. Joggal érezheti, hogy egyre többet és többet költ a boltban.

Júniusról júliusra 192 forint, tehát 0,89 százalék volt a Judit által érzékelt drágulás mértéke, így alacsonyabb, mint Hunor, de magasabb, mint Marika néni esetében. Egy éve pedig, 2020 júliusában ugyanazokat a termékeket Judit 21 087 forintért tudta volna megvenni, a különbség szintén majdnem 900 forint - és ne feledjük, tavaly tavasszal drasztikus drágulás következett be a járvány miatt, ami július tájékán kezdett mérséklődni, de akkor is még voltak magas árak. Tehát Judit számára az éves (élelmiszer) infláció mértéke 3,72 százalék volt múlt hónapban. Ezzel is Hunor és Marika néni között van, de KSH átlagánál azért rosszabbul járt.

Marika néni - a nyugdíjas

Marika néni egy kétfős háztartás szükségletei szerint intézi a bevásárlást: 2021 júliusában 18 403 forintért vásárolt volna be a KSH átlagárai alapján. Ehhez képest júniusban 18 313, májusban 18 228, áprilisban 18 197, márciusban még 17 983, februárban 17 931, januárban viszont 17 786 forintot fizetett volna a kasszánál ugyanazért a kosárért. Év eleje óta tehát több mint 800 forinttal nőtt a kiadása 1-1 bevásárlás alkalmával.

Tavaly, amikor májusban hirtelen nőttek meg az élelmiszerárak (8,4 százalékos élelmiszerinfláció volt!), 18 351 forintot költött volna Marika néni a boltban, vagyis ezt most 2021 júliusában sikerült meghaladni.Tavaly júliusban még csak 17 856 forint volt a kiadása (nyáron lementek ismét az árak a koronavírus okozta sokkot követően).

Júliusban Marika néni 0,49 százalékos havi áremelkedést és 3,06 százalékos éves árcsökkenést tapasztalt. Ez azt jelenti, hogy a két másik fiktív vásárlóhoz képest még ő járt a legjobban, éve szinten még a KSH átlagánál is jobban. Ez egybevág azzal, amit láthattunk a nyugdíjas infláció, illetve az alacsony jövedelmű háztartásokat érintő infláció kapcsán, hiszen Hunor - a pályakezdő - 5,1 százalékos(!) vagyis magasabb inflációt tapasztalt mint a KSH által számolt átlagos élelmiszer-árdrágulás. Míg a nyugdíjas Marika néni kevesebbet, ahogy a nyugdíjasokra vonatkozó adat (2,9%) is kevesebb volt. Bár Hunor kosara inkább a fiatalok fogyasztását hivatott tükrözni, nem az alacsony jövedelműekét.

Kinek mi került pontosan a kosarába?

A kosarak összeállításához a KSH adatait használtuk fel, aszerint a statisztika szerint súlyozva a benne lévő termékeket, hogy az adott vásárlói perszónának (Hunornak, Juditnak, vagy Marika néninek) megfelelő korosztály (25 év alatti, 25-54 éves korcsoport és 65 felettiek), illetve háztartási leosztás (egyszemélyes felnőtt, két felnőtt két gyermekkel, ill. két felnőtt, akik közül legalább az egyikük 65 feletti) mennyit költ az adott élelmiszercsoportokra éves szinten átlagosan.

Így Hunor kosarába minden heti/kétheti bevásárlás során kerül 1 kiló kenyér, 3 db zsemle, negyed kg karaj, negyed kg sertéscomb, fél-fél kg csirkecomb és szárny, fél kg csirkemell, 20 dkg párizsi, 2 liter tej, 20 dkg sajt, 6 tojás, 1 db (200-250 grammos) margarin, étolaj (1l), egy citrom, egy narancs, 2 banán, 2 alma, 20 dkg paradicsom, 3 fej vöröshagyma, 1 kg burgonya, 1-1 kg cukor és liszt, 6 palack szénsavas ásványvíz (1,5l) és 1 doboz 100%-os narancslé.

Mivel csak élelmiszerek árát vizsgáltuk, így az olyan nagybevásárlás során jellemzően kosárba kerülő termékek, mint a tisztítószerek, toalettpapír, szappan, stb. árváltozásai nem mutatkoznak meg ebben a számításban.

Judit már többféle terméket és más mennyiségben helyez fiktív vásárlói kosarába: 1,5 kg kenyeret, 10 db zsemlét, fél-fél kg karajt és sertéscombot, 1 kg csirkemellet, fél-fél kg csirkeszárnyat és combot, de ő vásárol fél kiló szárazkolbászt is, 20-20 dkg olasz felvágottat és gépsonkát, valamint 30 dkg pontyszeletet. 2,8%-os tejből 5 litert, trappista sajtból 40 dkg-ot vesz és 12 darab tojást is. Egy doboz margarin az ő kosarába is kerül, ezen felül még két liter étolaj vagy olívaolaj, 1 kg cukor és 2 kg liszt, 24 palack ásványvíz és 3 doboz narancslé. Egy citromot, 5 narancsot, 5 banánt, 6 almát is vesz és fél fej káposztát, 2 kígyóuborkát, 60 dkg paradicsomot, 4 fej vöröshagymát és 4 kg burgonyát.

Marika néni kosarába, úgy képzeljük, nagyobb bevásárlás alkalmával 1,5 kg kenyér, 8 zsemle, fél-fél kg karaj és sertéscomb kerül, valamint 1 kg csirkecomb és szárny. 20-20 dkg olasz felvágott és párizsi mellé 1 kg szárazkolbászt is vesz, és 20 dkg pontyszeletet. Egy doboz margarint, 3 liter tejet, 30 dkg trappistát és 10 db tojást, 1 liter étolajat vásárol, ezenfelül pedig 2 citromot, 3 narancsot, 4 banánt, 4 almát, egy fej káposztát, 1 kígyóuborkát, 40 dkg paradicsomot, 4 fej hagymát, 3 kg burgonyát vesz. Judithoz hasonlóan 1 kg cukrot és 2 kg lisztet vásárol, de ásványvízből csak 12 palackkal, és narancsléből is csak 2 dobozzal.