Egyre sürgetőbb a forintreform: érme lehet az 500-asból, jöhet a 50 ezres és 100 ezres bankjegy?

Az 5 forintos érme megszüntetése időről időre felmerül a magyar közéletben, elsősorban gazdasági és praktikus okok miatt. Az érme előállítási költsége ugyanis közelítheti vagy akár meg is haladhatja a névértékét, így a Magyar Nemzeti Bank számára veszteséges lehet a kibocsátása - erről ugyanakkor pontos adat nincs, a költségek nem nyilvános adatok, üzleti titoknak minősülnek. Az ugyanakkor tudható, hogy a 2008. február 29-én bevont 1 és 2 forintos érmék esetében az előállítás jóval drágább volt, mint az érmék névértéke.

Ráadásul a mindennapi fizetési szokásokban az 5 forintos szerepe egyre inkább háttérbe szorul: a készpénzes tranzakciók aránya csökken, a kerekítési szabályok pedig sokszor feleslegessé teszik a legkisebb címleteket. És gondoljunk bele, 5 forintért ma már gyakorlatilag semmit nem lehet kapni a boltban, az érmék sok esetben csak kallódnak otthon vagy a pénztárcákban, autókban.

Európának már elege van

Az érmék kivezetése mellett szól az is, hogy más országokban hasonló döntéseket már meghoztak. Az eurózónában több tagállam, például Finnország, Belgium, Írország, Szlovákia, Olaszország, Észtország, Litvánia és Hollandia már nem gyárt és használ 1 és 2 centes érméket, a vásárlásokat automatikusan kerekítik.

És a sor vélhetően még folytatódni fog, legalábbis egy 2024 végén készült Eurobarometer-felmérés szerint az eurózónában élők több mint 60 százaléka szabadulna a legkisebb érméktől.

Támogatja-e az 1 és 2 eurócentes érmék eltörlését az euróövezetben, valamint a boltokban és szupermarketekben a végösszeg kötelező felfelé vagy lefelé kerekítését? Igen (zöld), nem (lila), nem tudom/nem válaszolok (fekete). Forrás: Eurobarometer

Beszédes, hogy a 20 országból csak 3 esetben nem képviselnek többséget a megszüntetést támogatók: Spanyolországban, Cipruson és Görögországban vannak többen, akik megtartanák a kicsi címleteket.

Kellene a 100 ezres címletet, az ezresnek nincs értelme

A hazai vitát könnyen el lehetne dönteni, ha csak szimplán a számokra hagyatkozunk. A forintsorozat 1990-es megújításánál az MNB az úgynevezett D-metric módszert alkalmazta a forgalomba helyezendő bankjegy- és érmecímletek meghatározására.

Eszerint egy nemzeti valuta bankjegy- és érmecímleteit az egynapi átlagos munkabér alapján kell meghatározni. Ez a módszer azért tekinthető optimálisnak, mert közvetlenül a lakosság jövedelmi viszonyaihoz igazítja a pénzcímletek értékét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Indul a roham, rengetegen akarnak ilyen bankszámlát: ingyen van, sőt, még pénzt is adnak

Az elmúlt években gyökeresen átalakultak a fiatal felnőttek pénzügyi szokásai Magyarországon.

Az egynapi átlagos munkabér mint referencia lehetővé teszi, hogy a leggyakrabban használt címletek kényelmesen illeszkedjenek a mindennapi vásárlásokhoz, így a készpénzforgalom egyszerűbbé és hatékonyabbá válik. A nagyobb címletek biztosítják a jelentősebb tranzakciók gyors lebonyolítását, míg a kisebb címletek révén a kisebb kiadások is könnyen kiegyenlíthetők anélkül, hogy túl sok aprópénzre lenne szükség.

A képlet szerint a napi átlagbér értéke D, a forgalomban lévő címletek az alábbi értékekhez közelítenek:

• legnagyobb bankjegycímlet: kb. 5D
• legkisebb bankjegycímlet: D/20 és D/10 között
• legnagyobb érmecímlet: D/100 és D/50 között
• legkisebb érmecímlet: D/5000 és D/2000 között

A KSH legfrissebb adatai szerint 2025. júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 704 400 forint volt, a nettó átlagkereset 484 200 forint volt. Tehát a napi nettó átlagkereset (D) kb. 22 250 Ft. Ennek alapján

• a legnagyobb bankjegycímlet: 5D, azaz kb. 111 000 Ft, optimálisan 100 000 Ft
• a legkisebb bankjegycímlet: D/20 – D/10 között = 1 100 – 2 200 Ft, azaz optimálisan 1 000 Ft vagy 2 000 Ft

Igen, ha szigorúan a módszer alapján rendeznénk a magyarországi címleteket, akkor már régen be kellett volna vezetni az 50 ezer és 100 ezer forintos bankjegyeket is, a nemzetközi sztenderdek szerint az 500-as bankó pedig már most sem alkalmas legkisebb címletnek, az 1 000 forintos bankjegy szintén ezen az úton halad.

Az érmék esetében a képlet alapján

• a legnagyobb érme: D/100 – D/50 között = 220 – 445 Ft, azaz optimálisan 200 Ft vagy 500 Ft.
• Legkisebb érme: D/5000 – D/2000 között = 4,5 – 11 Ft, azaz 5 vagy 10 Ft.

Látható, hogy ha szigorúan a módszert követjük, akkor a 200 Ft lenne a legnagyobb érme, de amennyiben a gyakorlatot is figyelembe vesszük, az 500 forintos érme elfogadható kompromisszum, főleg mert az átlagbér folyamatos emelkedésével a felső határ is egyre magasabb lesz (már most is közel van az 500-hoz), az ezer forintos érme viszont még nagyon távol van. Ugyanezen elv alapján az alsó határ is egyre magasabb lesz, így bár most még pont nem, de egyszer el fog jönni a pont, amikor már meg fogjuk haladni az 5 forintos legkisebb címletet.

Megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bankot, hogy tervezik-e a közeljövőben átalakítani a Magyarországon forgalomban lévő bankjegyek és érmék struktúráját, terveznek-e egyes címleteket ki-, illetve bevezetni. Cikkünk megjelenéséig nem érkezett válasz, amit kiderül a hivatalos jegybanki álláspont, közöljük.

Korábban a jegybank az 5 forintosok kapcsán azt mondta, az MNB monetáris tanácsa által meghatározott hatályos készpénzes stratégiájában a jelenlegi bankjegy- és érmecímlet-struktúra megtartása szerepel. Emellett adataik szerint az 5 forintosokat stabilan használják az emberek, ezek aránya a forgalomban lévő érmék összetételében több mint egy évtizede nem változott, kiegyensúlyozottan 33 százalék körüli. A teljes kivonás pedig nagyobb költség lenne, mint a forgalomban tartás.

A papír 200-as is erre a sorsra jutott

Legutóbb 2008-ban döntöttek arról, hogy egy forintcímletet bankjegyből érmévé alakítanak, és végül 2009-ben be is vezették az új 200-asokat. A vonatkozó jegybanki tanulmány mindezt azzal indokolta, hogy kis címletű bankjegyeknél folyamatos a ráfordítás, mivel azok gyors elhasználódása miatt évente jelentős újragyártási költség merül fel.

Ezzel szemben a nagyobb értékű érmék esetében az elhasználódás marginális, így főképp az induló állomány egyszeri legyártása jelent költséget, amelyhez csak az esetleges forgalombővülésből fakadó igények kielégítése adódik hozzá. Az akkori számítások szerint az érmére történő váltás az euróra való átállás évének függvényében (akkoriban úgy számoltak, hogy 2015 körül már euróval fogunk fizetni Magyarországon, erre ma már nincs is becsült, vagy kitűzött dátum) az addig felmerülő készpénzgyártatási költség 8–13 százalékának megfelelő megtakarítást eredményez.

Mivel a 200 forintos bankjegyet váltópénzként használjuk, gyorsan elhasználódik, és az ennek tulajdonítható magas újragyártási költségek növelik az államháztartás kiadásait, vagyis az adófizetők terheit. A könnyen elhasználódó kis címletű papírpénz helyett forgalomba kerülő fémpénz tartósabb, kezelése biztonságosabb, használata pedig számos készpénzfizetési helyzetben praktikusabb

 - írta az MNB 2008-as tanulmánya, amely szerint a legkisebb címlet selejtezése az utolsó évre elére már a forgalomban lévő mennyiség 50 százalékát. Visszatérve az euróbevezetésre, külön beszédes az indoklásban az alábbi bekezdés is:

Döntési szempont volt az is, hogy a forint címletsort közelítsük az euro címletsorához, azaz a lakosság hozzászokjon, és tudatosan használja a magasabb értékű érméket is. Az euroátállást követően az érmék vásárlóértéke a forint időszakában megszokottnál nagyobb lesz, így ennek előkészítéseképpen is felfogható a 200-as érme bevezetése.

Az akkoriban, a magyar lakosság körében végzett reprezentatív felmérés alapján a 200 forintos fémpénzre történő cserét a válaszadók gyakorlatilag azonos arányban tartották jó, illetve kevésbé jó ötletnek, míg a bizonytalanok aránya egyötöd volt. Legfőbb észlelt előnyként a fémpénz tartóssága jelent meg a válaszok között, legfőbb hátrányt a fémpénzek súlya jelentette. A forint vásárlóerejének csökkenésével a többségnek racionális döntésnek tűnt, hogy érme formátumú legyen a 200 forintos. Kevésbé támogató, szkeptikus véleményeket csak az idősebb korosztály tagjai adtak. Összességében akkoriban a résztvevők bő kétharmada a 200-as érme bevezetése mellett foglalt állást.

A magánszektor esetében jelentkező előny, hogy a fémpénzeket az automaták könnyebben, biztosabban elfogadják, mint a használat közben esetleg meggyűrődött bankjegyeket. A lakosságnak nem kell külön bemenni a szakadt bankjeggyel a postára vagy a kereskedelmi bankokba, hiszen az érme tartósabb, nem szakad, nem gyűrődik. Praktikus szempont, hogy a kibocsátásra kerülő érme méreteinél, valamint eltérő megjelenésénél fogva a többi érmétől jól megkülönböztethető lesz

- sorolta az előnyöket a tanulmány.

Címlapkép: Máthé Zoltán, MTI/MTVA