Gyengült a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Az infláció üti be az utolsó szöget az 5 forintos érme koporsójába: valóban kivonhatják a forgalomból?
Bár tavaly augusztusban az MNB világossá tette, hogy nem tervezi az ötforintos érmék kivonását, azóta elszabadult az infláció, amellyel nem lehetett még akkor kalkulálni. Akkor azért merült fel az érmék kivonása, mert az azokat alkotó fémek – réz, cink és nikkel – úgy megdrágultak, hogy az ötforintosok aktuálisan többet értek 5 forintnál. Ez azonban még önmagában nem indokolja a lépést. Ha viszont áttekintjük a rendszerváltás óta kivezetett érmék kivonásának körülményeit, az látszik, hogy valójában sokkal inkább a huzamosabb ideig kitartó infláció, és még véletlenül sem a fémek árfolyama lehet az a gazdasági mutató, ami előrevetítheti egy adott érme forgalomból való kivonását - írja a G7.
Hosszú évek után újra felmerült a forint egyik érméjének kivonása a forgalomból tavaly nyáron, miután Balassa Péter országgyűlési képviselő határozati javaslatban kezdeményezte az ötforintosok kivezetését. Az érve az volt, hogy az érméket alkotó fémek – réz, cink és nikkel – úgy megdrágultak, hogy az ötforintosok aktuálisan többet értek 5 forintnál. A jegybank akkor gyorsan jelezte, hogy nem tervezik az ötforintosok kivezetését, mivel az alapanyagköltségen kívül sok más tényezőt is figyelembe vesznek.
Az érme komponenseinek árfolyama valóban megugrott a járvány alatt, de a jegybanknál ilyen rövid távú változások alapján nem döntenek pénzérmék kivezetéséről. Ráadásul önmagában a kivonás logisztikai része 100 milliós nagyságrendű költség lenne, és a jegybanki elemzések szerint van lakossági igény az ötforintos érmékre, amiknek a használata a 2022 augusztusát megelőző időszakban még nőtt is - érveltek akkor.
Úgy tűnik azonban, hogy a pénzek igazi ellensége az infláció. A lap áttekintette a rendszerváltás óta kivezetett érmék kivonásának körülményeit, és arra jutott, hogy valójában sokkal inkább a huzamosabb ideig kitartó infláció, és még véletlenül sem a fémek árfolyama lehet az a gazdasági mutató, ami előrevetítheti egy adott érme forgalomból való kivonását.
A fillért 1946. augusztus 1-jén vezették be váltópénzként, amikor a teljesen elértéktelenedett pengőt forintra cserélték. (Mivel a háború alatt szétzilált magyar gazdaságban hiperinfláció alakult ki.) A fillér értékálló pénznek bizonyult, de végül vele is végzett az infláció. Elöször az alumíniumból készült 2 és 5 filléres érméket 1992-ben a forgalomból a 10 és 20 forintos bankjegyekkel együtt. A két kis névértékű érme és a bankjegyek a megelőző években már szinte alig került mindennapi forgalomba. A 10 és 20 filléreseket pedig 1996-ban vonták ki.
Az 50 filléres, 1948. májusában bevezetett érmét 51 év után vonták ki a forgalomból. A rendszerváltást követő masszívabb, évente 10-35 százalék között alakuló infláció ugyanis olyan mértékben csökkentette a fillér értékét, ami 1992 és 1999 között három hullámban a megszüntetéséig vezetett el. Amikor 1999-ben a forint utolsó váltópénzének kivezetése mellett döntöttek, az infláció még mindig magas volt, de már jóval alacsonyabb, mint három évvel korábban (10 százalék) - írja a lap.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Azóta pedig már forintérméket is vontak ki a forgalomból: az 1 és 2 forintosokat. Ennek okaival kapcsolatban nincs teljes összhang a korabeli hírek között. Az biztos, hogy az érmék előállításának költsége meghaladta a névértéküket, miközben a forgalomból folyamatosan eltűntek, az újragyártásuk pedig állandó költséget jelentett az MNB-nek. Bizonyára a forgalomcsökkenés is hozzájárult a döntéshez, hogy a lakosság már nem használta ezeket az érméket. Összességében tehát az első bevont forintok sorsa is hasonló volt a forgalmon kívül helyezett fillérekéhez: bukásukat a népszerűtlenségük hozta el.
Az ötforintosok esetében viszont egyelőre úgy néz ki, hogy ugyanez nem a közeljövőben fog bekövetkezni.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.
A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.
-
Így vásárolj 50 százalékkal olcsóbban az ALDI-ban: itt az ételpazarlás vége
Az ALDI Magyarország kiterjesztette élelmiszermentési programját.
- Imre Bence: ez egy újabb lépcsőfok a magyar kézilabdának
- Jelentősen átalakítja a szülészeteket a kormány - a nap hírei
- Telt ház előtt játszik a magyar fociválogatott pénteken
- Állami támogatások: komoly feszültségforrás készül az EU-tagállamok között
- Az eddigi külügyminiszter alakít kormányt Bulgáriában
- Váratlan előnyét találták meg a Covid-oltásoknak