Az infláció üti be az utolsó szöget az 5 forintos érme koporsójába: valóban kivonhatják a forgalomból?

Hosszú évek után újra felmerült a forint egyik érméjének kivonása a forgalomból tavaly nyáron, miután Balassa Péter országgyűlési képviselő határozati javaslatban kezdeményezte az ötforintosok kivezetését. Az érve az volt, hogy az érméket alkotó fémek – réz, cink és nikkel – úgy megdrágultak, hogy az ötforintosok aktuálisan többet értek 5 forintnál. A jegybank akkor gyorsan jelezte, hogy nem tervezik az ötforintosok kivezetését, mivel az alapanyagköltségen kívül sok más tényezőt is figyelembe vesznek.

Az érme komponenseinek árfolyama valóban megugrott a járvány alatt, de a jegybanknál ilyen rövid távú változások alapján nem döntenek pénzérmék kivezetéséről. Ráadásul önmagában a kivonás logisztikai része 100 milliós nagyságrendű költség lenne, és a jegybanki elemzések szerint van lakossági igény az ötforintos érmékre, amiknek a használata a 2022 augusztusát megelőző időszakban még nőtt is - érveltek akkor.

Úgy tűnik azonban, hogy a pénzek igazi ellensége az infláció. A lap áttekintette a rendszerváltás óta kivezetett érmék kivonásának körülményeit, és arra jutott, hogy valójában sokkal inkább a huzamosabb ideig kitartó infláció, és még véletlenül sem a fémek árfolyama lehet az a gazdasági mutató, ami előrevetítheti egy adott érme forgalomból való kivonását.

A fillért 1946. augusztus 1-jén vezették be váltópénzként, amikor a teljesen elértéktelenedett pengőt forintra cserélték. (Mivel a háború alatt szétzilált magyar gazdaságban hiperinfláció alakult ki.) A fillér értékálló pénznek bizonyult, de végül vele is végzett az infláció. Elöször az alumíniumból készült 2 és 5 filléres érméket 1992-ben a forgalomból a 10 és 20 forintos bankjegyekkel együtt. A két kis névértékű érme és a bankjegyek a megelőző években már szinte alig került mindennapi forgalomba. A 10 és 20 filléreseket pedig 1996-ban vonták ki.

Az 50 filléres, 1948. májusában bevezetett érmét 51 év után vonták ki a forgalomból. A rendszerváltást követő masszívabb, évente 10-35 százalék között alakuló infláció ugyanis olyan mértékben csökkentette a fillér értékét, ami 1992 és 1999 között három hullámban a megszüntetéséig vezetett el. Amikor 1999-ben a forint utolsó váltópénzének kivezetése mellett döntöttek, az infláció még mindig magas volt, de már jóval alacsonyabb, mint három évvel korábban (10 százalék) - írja a lap.

Azóta pedig már forintérméket is vontak ki a forgalomból: az 1 és 2 forintosokat. Ennek okaival kapcsolatban nincs teljes összhang a korabeli hírek között. Az biztos, hogy az érmék előállításának költsége meghaladta a névértéküket, miközben a forgalomból folyamatosan eltűntek, az újragyártásuk pedig állandó költséget jelentett az MNB-nek. Bizonyára a forgalomcsökkenés is hozzájárult a döntéshez, hogy a lakosság már nem használta ezeket az érméket. Összességében tehát az első bevont forintok sorsa is hasonló volt a forgalmon kívül helyezett fillérekéhez: bukásukat a népszerűtlenségük hozta el. 

Az ötforintosok esetében viszont egyelőre úgy néz ki, hogy ugyanez nem a közeljövőben fog bekövetkezni.