Súlyos hibát követ el rengeteg magyar, amikor ismerősnek ad kölcsön: így úszhat el végleg a pénzed

Szinte minden második magyar tartozott valakinek tavaly: egy felmérés szerint közülük sokan fordultak rokonokhoz, barátokhoz, ismerősökhöz kisebb összegű kölcsönért, nagyjából négyszer annyian, mint amennyien bankoktól vettek fel hitelt.

Az emberek ugyanakkor nincsenek tisztában azzal, hogy hogyan adjanak hitelt rokonaiknak, barátaiknak, ismerőseiknek úgy, hogy vissza is kapják a kölcsönzött összeget. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) megbízásából készült reprezentatív kutatás szerint a lakosság harmada egyáltalán nem tudja, hogyan juthat pénzéhez, ha az ismerőse nem fizet. A megkérdezettek tizede szerint egy banki átutalási bizonylat alapján is lehet végrehajtást indítani, míg 15 százalék szerint elegendő két tanú aláírása a pénz átadásáról. Önmagában egy banki átutalási bizonylat vagy két tanú aláírása nem elegendő az azonnali bírósági végrehajtás megindításához. Ehhez fő szabály szerint végrehajtható okiratra van szükség, például jogerős bírósági határozatra, jogerős fizetési meghagyás alapján kiállított végrehajtási lapra vagy a törvényi feltételeknek megfelelő, végrehajtási záradékkal ellátható közjegyzői okiratra.

Írásban kell szerződni, hasznos jogász segítségét kérni

„Bárki kér kölcsön, mindenképp érdemes írásban szerződni. Bár az emberek általában rendben szeretnék visszafizetni a kölcsönt, de váratlan helyzetek közbejöhetnek, amelyek miatt mégsem tudnak vagy akarnak törleszteni. A kölcsönadónak ilyenkor írásos bizonyíték nélkül sokkal kevesebb esélye van kölcsönbe adott pénze visszaszerzésére” – mondja Tóth Ádám, a MOKK elnöke. A szerződésben érdemes részletezni, hogy ki, kinek, mikor és mennyi pénzt adott kölcsön, mekkora kamatra, milyen részletekben és milyen határidővel kell visszafizetni, és azt is, hogy hogyan (például melyik bankszámlaszámra). Nagyobb kölcsön esetén pedig mindenképp érdemes jogász – közjegyző vagy ügyvéd – közreműködésével megkötni a kölcsönszerződést, hogy biztosan ne maradjon ki fontos részlet a dokumentumból.

A felmérés szerint a lakosság majdnem hatvan százaléka tudja, hogy ha közjegyzői okiratba foglalják a kölcsönszerződést, akkor a vissza nem fizetett pénz – a teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően – peres eljárás nélkül végrehajtható. A negyven év alattiak ugyanakkor kevésbé tájékozottak, közülük csak minden második volt tisztában ezzel. A válaszadók valamivel több mint fele tudta, hogy magánkölcsönöknél is lehet kamatot kérni.

„A közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés erős biztosíték arra, hogy az adós a megállapodás szerint törlessze a hitelt. Egy közjegyző által készített szerződés azonban az adóst is védi, hiszen csak annyit és akkor kérhetnek tőle, amit a szerződésben kikötöttek” – teszi hozzá a MOKK elnöke.

A fizetési meghagyás hatásos megoldás

A kölcsönadónak akkor is van lehetősége követelése érvényesítésére, ha nem készült írásos szerződés vagy közjegyzői okirat a kölcsönről. Mindössze a válaszadók harmada tudta, hogy kisebb összegű, legfeljebb hárommillió forintos tartozások esetén ehhez fizetési meghagyásos eljárást kell kezdeményeznie egy közjegyzőnél, 3 és 30 millió forintos összeg között választhatja a fizetési meghagyást és a pereskedést is, harmincmillió forint felett csak bírósági út járható.

Ha a fizetési meghagyás kötelezettje a 15 napos, ellentmondásra rendelkezésre álló időn belül vitatja a követelést, az eljárás perré alakul, és a bíróságon folytatódhat. A közjegyzők tapasztalata szerint azonban az adósok jelentős része a meghagyás kézhezvétele után – tartva a súlyosabb következményektől – rendezi a tartozást.

A felmérést a MOKK megbízásából a Pulzus készítette 2025 novemberében okostelefonos applikáció segítségével, ezer ember megkérdezésével. Életkor, nem, iskolai végzettség és településtípus alapján reprezentatív a magyar okostelefont használó felnőtt lakosság körében.