Házassági vagyonjogi szerződés kötése: ezt tartalmazza, így néz ki a házassági szerződés minta

Mire jó a házassági szerződés?

A házassági szerződés nem a válásról szól, hanem arról, hogy a házastársak előre tisztázzák: kinek mi a saját vagyona, mi lesz közös, és ki milyen pénzügyi felelősséget vállal. A jogi neve házassági vagyonjogi szerződés, amelyet nemcsak az esküvő előtt, hanem a házasság alatt is meg lehet kötni. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján ezzel a felek eltérhetnek attól az alaphelyzettől, amely szerződés hiányában automatikusan vonatkozna rájuk.

A gyakorlatban ez akkor lehet lényeges, ha az egyik fél már a házasság előtt rendelkezik lakással, autóval, megtakarítással vagy vállalkozással. Ugyanígy rendezhető vele az is, hogyan kezeljék a felek a később felvett hiteleket, a vállalkozásból eredő kockázatokat, az örökséget, az ajándékba kapott pénzt vagy akár egy közösen fizetett ingatlan sorsát.

A házassági szerződésben nemcsak annyi szerepelhet, hogy minden közös lesz, vagy épp minden saját marad. A felek külön szabályokat állapíthatnak meg egyes vagyonelemekre is. Például rögzíthető, hogy a házasság előtt vásárolt lakás az egyik fél különvagyona marad, miközben a később közösen vett nyaraló már közös vagyon lesz.

A házassági szerződés előnyei

A házassági szerződés legnagyobb előnye, hogy egy későbbi vitás helyzetben nem utólag kell kibogozni, mi közös és mi saját vagyon. A felek előre rögzíthetik, hogyan kezelik a meglévő vagyont, a később szerzett értékeket, a hiteleket és a tartozásokat.

Ez különösen akkor lehet hasznos, ha az egyik fél vállalkozik, nagyobb vagyonnal érkezik a házasságba, korábbi kapcsolatból származó gyermeke van, vagy a felek eltérő pénzügyi helyzetből indulnak. De a szerződés hitelügyintézésnél, végrehajtási helyzetben vagy egy későbbi vagyonmegosztásnál is kapaszkodót adhat.

EZ IS ÉRDEKELHET

Esküvő 2025: sokmilliós luxuskiadás lett a mennyegző - Ennyibe kerül egy átlagos lagzi

Az árak alapján úgy tűnik, az esküvő egyre inkább luxuscikké válik 2025-re.

Házassági szerződés minta: mit tartalmazhat a házassági vagyonjogi szerződés?

A konkrét házassági vagyonjogi szerződést ügyvéd vagy közjegyző készíti el, ezért a házasulóknak vagy házastársaknak nincs szüksége egy házassági szerződés minta kitöltésére. Ehelyett érdemes inkább előre átgondolni, milyen vagyoni kérdéseket szeretnének rendezni. A házassági szerződésben rögzíteni kell a felek adatait, a házasságkötés helyét és idejét, valamint azt, hogy a felek milyen vagyonjogi szabályok szerint szeretnék kezelni a vagyonukat. A Ptk. alapján többféle megoldás közül lehet választani:

• Törvényes házastársi vagyonközösségtől eltérő szabályok: a felek alapvetően a törvényi rendszerből indulnak ki, de egyes vagyonelemekre külön szabályokat írhatnak. Például rögzíthetik, hogy egy házasság előtt vásárolt lakás az egyik fél különvagyona marad.
• Vagyonelkülönítési rendszer: a felek úgy állapodnak meg, hogy a házasság alatt szerzett vagyonuk nem válik automatikusan közössé. Ez akkor lehet lényeges, ha külön pénzügyeket vezetnek, vagy vállalkozói kockázatot szeretnének elkülöníteni.
• Közszerzeményi rendszer: a házasság alatt a felek alapvetően külön kezelik a vagyonukat, vagyis önálló vagyonszerzők maradnak. Ha az életközösség megszűnik, bármelyikük kérheti annak a vagyongyarapodásnak a megosztását, amely a házasság ideje alatt keletkezett, és a törvény szerint közszerzeménynek minősül.
• Egyedi, vegyes megoldás: a szerződés nem feltétlenül egyetlen szabályra épül. Más rendelkezés vonatkozhat például a házasság előtti lakásra, a közösen fizetett hitelre, a vállalkozásra vagy a később kapott örökségre.

A Ptk.  ezen felül nem sorolja fel tételesen, milyen pontokból kell állnia egy házassági vagyonjogi szerződésnek, de meghatározza, miről rendelkezhetnek benne a felek. A választott vagyonjogi rendszer mellett a szerződésben érdemes tételesen felsorolni azokat a vagyonelemeket is, amelyekről a felek külön rendelkezni szeretnének. Ilyen lehet például:

• a házasság előtt meglévő ingatlan;
• a házasság alatt megvásárolt vagy megvásárolni tervezett ingatlan;
• autó vagy más nagyobb értékű ingóság;
• bankszámla, megtakarítás, értékpapír;
• vállalkozás, üzletrész, vállalkozói vagyon;
• hitel, kölcsön, jelzálog vagy más tartozás;
• örökség, ajándékba kapott pénz vagy ingatlan.

Ingatlan esetén fontos a pontos azonosítás, valamint annak a rögzítése, ha az adott ingatlan valamelyik fél különvagyonába tartozik. Hitelnél az is rögzíthető, ki vállalja a tartozást, ki fizeti a törlesztést, és a kölcsön valamelyik fél külön adóssága vagy közös kötelezettség lesz-e.

A házassági szerződés a jövőre nézve is adhat szabályokat. A felek rendelkezhetnek arról, mi történjen a később vásárolt ingatlannal, a házasság alatt gyűjtött megtakarítással, egy később alapított vállalkozással, illetve azzal, ha valamelyikük örökséget vagy nagyobb ajándékot kap.

Ki készíti a házassági szerződést, és miért nem elég az otthon megírt papír?

Egy otthon megírt és aláírt házassági szerződés önmagában nem elég, akkor sem, ha két tanú is szerepel rajta. A Ptk. 4:65. § szerint a házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a feleknek közjegyzőhöz vagy ügyvédhez kell fordulniuk, ha érvényes házassági vagyonjogi szerződést szeretnének. Nem a megállapodás szándéka kevés, hanem a forma számít: a törvény meghatározza, milyen okirati keretek között lehet ilyen szerződést kötni.

A Ptk. ugyanebben a szabályban azt is kimondja, hogy a szerződés bankkal, hitelezővel vagy más harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha bevezették a házassági vagyonjogi szerződések nyilvántartásába, vagy bizonyítható, hogy az érintett személy tudott a szerződésről és annak tartalmáról. Ha a szerződés nem felel meg ezeknek a feltételeknek, később gond lehet abból, hogy váláskor, hitelügyintézésnél vagy végrehajtási helyzetben a felek nem tudnak úgy hivatkozni rá, ahogyan eredetileg szerették volna.

A bank is kérheti a házassági szerződést

A házassági szerződés nemcsak váláskor kerülhet elő. Hitelfelvételnél, lakásvásárlásnál vagy nagyobb tartozásnál is jelentősége lehet annak, hogy mi számít közös vagyonnak, és mi tartozik csak az egyik házastárshoz.

A banki ügyintézéseknél előfordulhat, hogy a bank látni szeretné, milyen szabályok szerint kezelik a felek a közös és a külön vagyont.

Ilyenkor nem elég szóban hivatkozni arra, hogy egy ingatlan, megtakarítás vagy tartozás kinek a vagyona vagy felelőssége. Ezekben az esetekben van szerepe a Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Nyilvántartásának (HÉVSZENY), ahová a megkötött szerződés jogszabály szerint bejegyezhető. A nyilvántartás nem a szerződés érvényességére van hatással, hanem azért számít, mert a bankkal vagy hitelezővel szemben is igazolhatóvá teszi, hogy a szerződés létezik. A bejegyzést közjegyzőnél lehet kérni a megkötött házassági vagyonjogi szerződés alapján.

Válás házassági szerződés nélkül

Ha nincs házassági szerződés, váláskor nem egyszerűen az számít, hogy ki mennyit keresett, kinek a nevén van egy lakás vagy autó, illetve ki fizette a számlákat. Ilyenkor a Ptk. szerinti házastársi vagyonközösség szabályai érvényesülnek: főszabály szerint közös vagyonnak számít mindaz, amit a házastársak a közös életük alatt együtt vagy külön szereztek.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a házasság alatt vásárolt ingatlan, autó, megtakarítás vagy más értékesebb vagyontárgy akkor is közös lehet, ha csak az egyik fél nevén van. A közös vagyonhoz nemcsak vagyontárgyak, hanem bizonyos tartozások és terhek is kapcsolódhatnak. A törvény szerint házassági szerződés híján a házastársi közös vagyon a feleket egyenlő arányban illeti meg.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezen áll vagy bukik a családi vagyon sorsa? Erről rengeteg magyarnak fogalma sincs, mielőtt dönt

A családi vagyon egy része is múlhat egy házassági vagyonjogi szerződésen, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti.

Mi számít saját vagyonnak váláskor?

Vannak viszont olyan vagyonelemek, amelyek főszabály szerint valamelyik fél saját vagyonának, vagyis különvagyonának számítanak. Ilyen lehet például az, ami már a házasság előtt is megvolt, amit az egyik fél örökölt, ajándékba kapott, vagy amit a saját személyes használatára tart.

Váláskor sok vita éppen abból adódik, hogy egy lakás, felújítás, megtakarítás, vállalkozás vagy családi segítséggel vásárolt ingatlan közös vagy saját vagyonnak számít-e. Ha nincs előre megírt házassági vagyonjogi szerződés, ezeket a kérdéseket utólag kell tisztázni.

Ki dönt a vagyonmegosztásról?

A válás során a házasság felbontása és a vagyonmegosztás két külön kérdés. A Ptk. szerint a bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.

Ám míg a házasság felbontásáról mindenképp a bíróság dönt, a közös vagyon sorsát a felek megállapodással is rendezhetik. Ha ez nem sikerül, vagy maradnak vitás vagyonelemek, akkor lehet a vagyonmegosztás miatt is bírósághoz fordulni, és kérni a házastársi közös vagyon megosztását.

Mondd el, mit gondolsz: segíts formálni a Pénzcentrum jövőjét!

Segíts nekünk még jobbá tenni a Pénzcentrumot! Egy rövid, anonim kérdőívvel szeretnénk jobban megismerni, hogyan használod az oldalt, milyen témák érdekelnek, és miben fejlődhetnénk tovább. A válaszaid alapján finomítjuk tartalmainkat, rovatainkat, sőt akár új szolgáltatásokat is bevezethetünk, hogy még hasznosabbak legyünk a mindennapi pénzügyi döntéseidben. A kitöltés mindössze 10–12 perc, és minden visszajelzés nagy segítség számunkra.