A Tisza Párt kétharmados választási győzelme azonnali és jelentős piaci átrendeződést hozott.
A globális piacok 2026 első hónapjaiban egyszerre szembesültek geopolitikai feszültségekkel, megugró energiaárakkal és bizonytalan kamatkilátásokkal.
Bár februárban közel tízéves mélypontra esett a hazai infláció, az áremelkedés üteme márciusban várhatóan újra gyorsulásnak indult.
A közel-keleti konfliktus újabb energiaársokkot indíthat el, ami egyszerre írhatja át a globális inflációs pályát és a jegybankok kamatcsökkentési terveit.
A kamatfolyosó szélei sem módosultak, a döntés megfelelt a piaci várakozásoknak.
A GKI szerint az élelmiszer- és üzemanyagárak csökkenése húzta le az inflációt, de a szolgáltatások ára továbbra is gyorsabban emelkedik.
Március 11-től rendkívül kedvező, 2,79%-os kamatszinttel érhető el a Gránit Banknál az Otthon Start Lakáshitel.
Februárban akár 2016 ősze óta nem látott mélypontra, 2 százalék alá is eshetett a hazai infláció - állítják az emelzők a holnapi adatközlés előtt.
A szerződésállomány alakulása is biztató: 2025 decemberének végén csaknem 50 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
Elemzők szerint a dráguló olaj, a gyengülő forint és a növekvő infláció miatt egyre kisebb az esély arra, hogy az MNB a közeljövőben újabb kamatcsökkentést hajtson végre.
A forint az elmúlt két napban a globális devizapiac egyik legnagyobb vesztese lett a közel-keleti háború kirobbanása után:
Az Európai Központi Bank (EKB) vezető közgazdásza, Philip Lane szerint a közel-keleti háború elhúzódása komoly gazdasági hatással lehet az eurózónára.
Európa és Japán jóval kiszolgáltatottabb a magasabb energiaárakkal szemben, mint a nettó energiaexportőr Egyesült Államok.
A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus súlyos következményekkel járhat a térségben. Az ING Bank friss elemzése szerint Magyarország az egyik legnagyobb vesztes lehet.
Az árfolyamokat meghatározó események közül lényeges, hogy a héten mindegyik vezető részvényre érkeztek céláremelések.
Közel másfél év szünet után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 6,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot.
Kedden mérsékelt erősödést mutatott a forint a főbb devizákkal szemben a bankközi piacon a reggeli szintekhez képest.
A lépés nem okozott meglepetést, megfelelt a piaci és elemzői várakozásoknak.
Varga Mihály szerint a kedvező adatok ismeretében lehetett úgy dönteni, hogy kamatot vágjon a Monetáris Tanács.
2024 óta most először változott a jegybanki alapkamat, a Monetáris Tanács 6,25 százalékra vitte le az értéket.
