Átverős aranyérmek Magyarországon? A hatóság már vizsgálódik!

A legfontosabb, hogy a Magyar Éremkibocsátó Intézet (MÉI) nem érmét, hanem érmet ad el. Bár a két szó zavarbaejtő módon hasonlít egymásra, mégis óriási különbség van köztük: Az érme ugyanis törvényes fizetőeszköz, az érem viszont nem az.

Nem árt tudni azt sem, hogy törvényes fizetőeszközök, (érmék és bankjegyek, de emlékérmék és emlékbankjegyek) kibocsátására Magyarországon kizárólag a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jogosult. A bankjegyek és érmék kibocsátását, címletét és külső jegyeit, s bevonását az MNB elnöke rendeletben hirdeti ki.

A jegybank által meghatározott mennyiségű, a pénzforgalom zavartalanságát biztosító mennyiségű forgalmi érmék, valamint az elsősorban numizmatikai célból kibocsátott, de szintén törvényes fizetőeszköznek minősülő emlékérmék előállítása és forgalmazása aztán a Magyar Pénzverő Zrt. feladata.

A Magyar Éremkibocsátó Intézet tevékenysége a jegybanknak és a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) is szemet szúrt. A jegybank például közleményben határolódik el a MÉI tevékenységétől. Eszerint: "A Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. (különösen azért, mert a Kft. a társasági formában való működését nem hangsúlyozza) elnevezése és tevékenysége azt sugallhatja, hogy az valamilyen formában az MNB törvényes fizetőeszköznek minősülő érmekibocsátási tevékenységéhez kötődhet. Az MNB azonban nem áll kapcsolatban a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft.-vel."

A GVH ugyanakkor 2013 június 12. óta tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat gyanújával eljárást indított a Magyar Éremkibocsátó Intézet Kft. ellen. A hatóság szerint a vállalkozás a hivatalosság látszatát keltve a "Magyar Éremkibocsátó Intézet" megnevezést alkalmazza, Kft. cégformára utaló jelzés nélkül.

Felmerült a gyanúja annak is, hogy a MÉI termékeit "kedvezményes", "most csak" áron kínálja, valós árkedvezmény megléte nélkül, valamint hogy a társaság a nemzeti pénzverdék hivatalos forgalmazójaként tünteti fel magát, bár kérdéses ennek alátámasztottsága. A GVH szerint a MÉI hangsúlyozza, hogy egyes termékei kizárólag szigorúan korlátozott darabszámon állnak rendelkezésre, ám e tény a rendelkezésre álló adatok alapján nem alátámasztott.

A GVH eljárása legkorábban októberre zárulhat le, ám addig a hatóság arra figyelmeztet, hogy a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a nevezett vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására, és ezen keresztül a feltételezett jogsértés elkövetésének bizonyítására irányul.