Kitálaltak a londoni magyarok: a Brexit után vége a jó világnak?

Magyarország számára kiemelten fontos, hogy mi történik Nagy-Britanniával: uniós tagállam marad, vagy sem, és hogy a kialakult helyzet milyen változásokat hoz majd a szigetországban élő bevándorlók életébe. Elsődlegesen nem is azért érdekes mindez számunkra, mert tagja vagyunk az uniónak - bár ez a szempont sem utolsó -, hanem mert ma már szinte nincs olyan magyar, akinek ne lenne legalább egy ismerőse, barátja, vagy rokona, aki Nagy-Britanniában él.

A britek uniós kilépése már egy jó ideje borzolja egész Európa idegeit. Lassan egy éve, hogy David Cameron, egykori brit elnök az uniós csúcstalálkozón elérte, hogy a tagállamok vezetői újragondolják a britek vállalását. A szigetországban tavaly június 23-án népszavazást tartottak arról, hogy Nagy-Britannia tagja maradjon az Európai Uniónak, vagy sem. A többség a Brexit mellett voksolt, Cameron lemondott, bizonytalanság alakult ki, zuhant a font, és elkezdődtek a találgatások: hogyan, milyen feltételekkel fognak kilépni a britek az unióból, és milyen hatással lesz ez az európai állampolgárokra?

A brit kormány a népszavazás után pár nappal kiadott egy közleményt, miszerint ha kilépnek az EU-ból, akkor azt szeretnék elérni, hogy az országban élő uniós állampolgárok és az unióban élő britek jogállása megfelelő védelmet kapjon. Hogy ezalatt pontosan mit értenek, azt nem fejtették ki, de minden bizonnyal próbálnak majd olyan megoldást találni, ami ugyan válasz a britek által tapasztalat és panaszolt bevándorlási helyzetre, ugyanakkor nem hoz drasztikus változást az ott élő külföldiek életében. Ez azért is érdeke a szigetországnak, mert a külföldiek jelentősen hozzátesznek a britek gazdaságához.

A parlament is kell hozzá

Csaknem egy hete, január 17-én úgy döntött a brit felsőbíróság, hogy a kormánynak a parlament elé kell vinnie az EU-ból való kilépés kérdését, nem elég a népszavazás eredménye (52-42 százalékos arányban döntöttek a kilépés mellett). A döntést arra alapozta a bíróság, hogy Nagy-Britannia EU-tagsága törvényben van rögzítve, és ezt nem lehet kormányzati döntéssel felülírni.

De itt még nincs vége a történetnek, a Theresa May vezette brit kormány fellebbez majd a döntés ellen. Azzal érvelt a kormányszóvivő, hogy tiszteletben kell tartaniuk a Brexitről szóló népszavazás eredményét. Könnyen megeshet, hogy a tagságról szóló végleges döntésig még sokat kell várni.

De hogy látják a magyarok?

A Pénzcentrum megkérdezett néhány Nagy-Britanniában élő magyart, milyen a közhangulat a kintiek körében, hogy látják a saját jövőjüket és lehetőségeiket a szigetországban. A válaszok ugyan nagyon különbözőek voltak, összességében viszont elmondható: nemhogy pánik, de még nagyobb aggodalom sincs.

Az angliai magyarok Facebook-csoportban a többség azt írta, hogy semmilyen változást nem éreznek, egyedül a font gyengülése érinti őket rosszul. Bár olyan is akadt, aki kimondottan profitál ebből, mert a cége külföldre értékesít, és mivel a font gyengülése miatt olcsóbbak lettek a termékeik a forgalom is jócskán megugrott.

- írta László, a csoport egyik tagja. Egy másik tag szerint a briteknek szükségük van a bevándorlókra, mert míg a bevándorló minimálbérért dolgozik, addig egy angol ezeket a munkákat dupla pénzért sem csinálná meg rendesen.

Érkezett viszont olyan vélemény is, hogy bár semmi változást nem érez, elkezdett gondolkodni, hogy ha mégis olyan helyzet alakulnak ki, ami miatt elhagyná, vagy el kellene hagynia az országot, akkor hová, melyik másik országba menne szívesen. Ezek szerint nála nem opció, hogy vissza Magyarországra.

És amikor a szüleiknél panaszt tettek, azok azt mondták: ez csak tojás. Évek óta ott laknak, eddig nem volt semmi baj, az eset a népszavazás környékén történt" - mondta János. Hozzátette, azért is nyugodt, mert tudja, hogy ha jön is majd valami nagy változás, az hosszú folyamat lesz, több millió dolgozó bevándorlót nem lehet azonnal hazaküldeni.

mondta Rebeka, aki egy gyorsétterem menedzsere. Hozzátette, a cégnél főleg bevándorlók dolgoznak, és igazából nem is szereti, ha angolok a kollégái.

"Általában egy hétig maradnak nálunk a brit kollégák, utána muszáj megválni tőlük, mert a legnagyobb csúcsforgalomban üldögélnek, nyomkodják a telefonjukat, nem igazán szeretnek dolgozni. A másik, hogy olyan szociális juttatásokat kapnak, hogy sokuknak - főként gyerekeseknek - nem is éri meg minimálbérért dolgozni, eltartja őket az állam" - tette hozzá.

Ferenc négy éve él Nagy-Britanniában, elmondása szerint igazából nem foglalkozik a Brexittel.