Ausztria megtelt: Szlovákiában kaszálnak most a magyar melósok

Kezdjük néhány adattal: idén januárban 3867 magyar dolgozott az északi szomszédunknál, míg 2016 elején csaknem ezer fővel kevesebb, 2839 fő. Ezzel szemben 2015-ben 1435 szlovák állampolgár jött hozzánk dolgozni, 2016-ban pedig már csak összesen 1167 - a szlovák munkaügyi hivatal adatai szerint. A kinti magyar munkavállalók többségében gépkezelők és összeszerelők, és ebből már nem is nehéz kitalálni, hogy melyik szektor szipkázza el a hazai munkaerőt. A megfejtés az autóipar.

A magyar gazdaságnak a járműipar a húzóágazata, tavaly több milliárd euró értékű beruházásról született döntés, a külföldi tőke és a létrehozott munkahelyek kétharmadát ez a szektor fedte le. Az iparágban viszont akkora a munkaerőhiány,hogy nagy összegű beruházás is meghiúsult amiatt, hogy nem tudtunk kellő létszámú (és szakképzettségű) dolgozót biztosítani.

Az is nehezíti a helyzetet, hogy már nem a szlovákok ingáznak át a győri ipari parkba dolgozni, hanem a győriek járnak át a pozsonyi régióba, például a Volkswagen-gyárba. Tavaly ősszel 116,7 ezer magyarországi lakos dolgozott külföldi telephelyen, és csak az előző negyedévben majd 9 ezren "vándoroltak ki" a magyar munkaerőpiacról.

A munkaerőhiány a határ túloldalán sem ismeretlen: a nagyszombati Peugeot-Citroën, a pozsonyi Volkswagen és a zsolnai Kia sem talál elég munkást. A pozsonyi gyárban már több mint 550 magyar dolgozik. Az említett gyárak főként Győr, Komárom, Esztergom és Tata környékéről "szipkázzák el" a munkaerőt. De már a Jaguár is hozzálátott a toborzáshoz. A szlovák autóipari fizetésekről nincs pontos adat, de vélhetően megéri ingázni a határhoz közel élő magyaroknak, állítólag jóval magasabb bért kapnak, mint itthon.

Magyarországon is folyamatosan próbálnak magasabb fizetést kiharcolni a gyárakban, a szakszervezetek az elmúlt időszakban elég sok ágazatban vívták meg sikeresen a bérezési csatát. Az mondjuk, egy kicsit biztos aláássa a munkakedvet, hogy a szakszervezeteknek nem egyszer sztrájkkal kell fenyegetőzniük ahhoz, hogy a multik észbe kapjanak, időszerű lenne némi béremelés.

Tavaly ősszel például a Mercedes-gyárban volt feszült a helyzet: a Vasas Szakszervezet 15 százalékos béremelést követelt, míg a gyár két évre be akarta fagyasztani a béreket. Végül többlépcsős bérfejlesztésben állapodtak meg. Az Audi-gyárban sem volt felhőtlen a hangulat, az alkalmazottak 55 ezer forintos béremelésért harcoltak a tavalyi év végén.

Ingázni, vagy költözni?

Aki nem csupán ingázni, de költözni is hajlandó a magasabb fizetésért, és a járműiparban szeretne dolgozni, az általában német nyelvterületre megy. A magyarok körében az egyik legnépszerűbb célország Ausztria, nem véletlen, közel is van, sok magyar él ott, de pont emiatt az osztrák munkalehetőségek végesek. Bécs például már nagyon telített, de ahogy távolodunk a magyar határtól, egyre egyszerűbb munkát találni. Az osztrákoknál főként a gyártás, az autóipar, az építőipar, az egészségügy, és a vendéglátás az a terület, ahol magyarként viszonylag könnyű elhelyezkedni.

Sokan viszont meg sem állnak Németországig, tény, hogy az ottani minimálbér - bruttó 8,84 euró, ami kb. 2758 forint - elég csábító. Az ingázáshoz ugyan messze van, de sokan meg tudják oldani, hogy 2-3 hetente hazalátogassanak.

(A cikk a bumm.sk írása nyomán készült.)