Egy friss kutatás szerint az Európai Unió gazdaságilag fejlettebb tagállamaiban szoros összefüggés mutatható ki az innovációs képességek és a fenntarthatósági teljesítmény között.
Itt a hidegzuhany, többszázezer magyarnak csökken a fizetése: nagy bajban a dolgozók, hogy fognak megélni?
A statisztikailag kimutatott átlagos bérnövekedés mögött jelentős egyenlőtlenségek húzódnak meg a magyar munkaerőpiacon. Miközben a hivatalos adatok szerint a reálbérek 5% körüli növekedést mutatnak, a munkavállalók egyharmadának valójában csökken a fizetésének vásárlóereje - írta a Portfolio.
A KSH kísérleti statisztikái alapján jól látható, hogy az átlagos béremelkedés elfedi a valós helyzetet. Meglepő módon a dolgozók több mint 15%-ának még a nominális, forintban kifejezett bére is csökkent az elmúlt időszakban, ami ellentmond a bérek "lefelé rugalmatlan" közgazdasági elvének.
Ennek egyik magyarázata lehet a kényszerű munkahelyváltás. Magyarországon – ahol az EU-ban a legrövidebb ideig, mindössze 3 hónapig jár a munkanélküli segély – az állását elvesztő munkavállaló gyakran kénytelen gyorsan elfogadni egy rosszabbul fizető pozíciót, mivel nincs ideje megfelelő állást keresni.
A nominális bércsökkenés másik oka lehet, hogy a gazdasági stagnálás miatt a vállalatok csökkentik a munkaórák számát, visszafogják a hétvégi munkavégzést, a túlórákat, vagy mérséklik a bónuszokat és jutalmakat. A betöltetlen álláshelyek számának drasztikus visszaesésével és egyes iparágakban a foglalkoztatottak számának csökkenésével a munkaerőhiány is enyhült, így a munkavállalók alkupozíciója gyengült.
A bizonytalan gazdasági környezetben számos vállalat áttért arra a gyakorlatra, hogy csak a kulcspozíciókban dolgozókra és értékteremtő készségekre összpontosítja a béremeléseket, így sok dolgozó kimarad az általános béremelésből.
Nemzetközi kutatások is megerősítik, hogy nem minden munkavállaló részesül évenkénti béremelésben. Az Egyesült Államokban a dolgozók legalább egyharmada nem kap éves alapbéremelést, és Nagy-Britanniában sem magától értetődő az évenkénti fizetésemelés. A hazai munkaerőpiaci felmérések szerint sok magyar cég sem szeretne minden évben emelni.
Vannak olyanok is, akiknek ugyan emelkedik a nominális bére, de nem olyan mértékben, hogy kompenzálja az inflációt, így a fizetésük vásárlóereje csökken. Ez magyarázza, hogy a munkavállalók egyharmadának visszaesik a reálbére, ami jelentősen befolyásolja fogyasztási szokásaikat.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Felmerül a kérdés: hogyan nőhet mégis átlagosan közel 10%-kal a kereset Magyarországon? A válasz egyszerű: sokan vannak, akiknek 25 vagy akár 50%-kal is nő a jövedelmük. Ezek a jelentős bérugrások azonban leggyakrabban munkahelyváltással érhetők el.
A nemzetközi kutatások szerint a "job hopperek" – akik tudatosan váltanak munkahelyet – 5-10 év munkatapasztalattal jelentősen magasabb bérszintet érnek el, mint a munkáltatójukhoz hűséges kollégáik. A hazai statisztikák is azt mutatják, hogy a dolgozók 10-20%-ának 25%-nál nagyobb mértékben nő a bére, többnyire munkahelyváltás révén.
Az ágazati különbségek is jelentősek. Az adatok szerint az államhoz köthető szektorokban sem automatikus az éves béremelés. Idén például a közigazgatás, védelem és társadalombiztosítás területe teljesít a legrosszabbul a béremelések tekintetében.
Hogyan értékelik anyagi helyzetüket a magyarok 2025 végén?
Átfogó felmérést indított a Pénzcentrum. A kutatás célja, hogy átfogó képet adjon arról, miként értékelik a magyarok saját pénzügyi helyzetüket, és milyen tényezők befolyásolják anyagi biztonságérzetüket. A felmérés kitér a kiadások fedezetére, az adósságokra és a megtakarításokra is, valamint arra, mennyire érzik stabilnak saját helyzetüket a válaszadók. Köszönjük, ha támogatod a munkánkat egy kitöltéssel!
-
Karácsonyi bevásárlás: miért éri meg a Lidl mellett dönteni az ünnepek előtt?
Az ünnepi készülődés mindenkitől sok energiát és alapos tervezést igényel, ezért a Lidl célja, hogy az idei karácsonyi bevásárlást a vásárlók egyszerűen és egy helyen intézhessék.
-
Közeledik a síszezon, féláron is elérhető a Gránit Bank Platinum kártya: 50 milliós, síelésre is érvényes utasbiztosítás jár hozzá
Európa sípályáin nagyjából minden tizedik síelő szenved kisebb-nagyobb balesetet egy-egy szezonban.
-
Ez a cég ott lát lehetőséget, ahonnan más menekül: bevásárolták magukat egy borsodi zsákfalu baromfifeldolgozójába
A Pi-Pi Kft. a Demján Sándor Tőkeprogram segítségével korszerűsíti az üzemet.
-
Elektromos 4x4 városban, országúton, terepen: hol jön ki az előnye?
Mit is nyújt a négykerék-hajtás a mindennapokban az autósok számára?
-
Változó karácsonyi kosár: spórolnak a magyarok, de a menüre nem sajnálják
Egy kutatás szerint továbbra is kiemelt fontosságú az ünnep, de sokan szűkebb kerettel gazdálkodnak, visszafogják az ajándékköltést, és a megfizethető meglepetések felé fordulnak.
-
Évente tízmilliárdokat lopnak el a csalók hazai bankszámlákról – Kiderült, ki a legkönnyebb célpont
Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett, 40%-uk emiatt kevesebbet vásárol a neten.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








