Nagyon fájni fog, ha egyzer ki kell józanodni az árrésstopból: érik a katasztrófa a hazai boltokban

Rendkívül nehéz évet zárt az élelmiszer-ellátási lánc szinte minden szereplője – derült ki a CashTag legfrissebb adásából, amelyben agrárszakértők, élelmiszeripari vezetők és a kiskereskedelem képviselői beszéltek az idei tapasztalatokról és a kilátásokról.

A klímaváltozás hatásai, az állatjárványok, az aszály, valamint a kormány által bevezetett árrésstop együttesen alakították át az ágazat működését, miközben a szereplők szerint a szabályozói környezet egyre kiszámíthatatlanabbá vált.

Az agrárium helyzete különösen súlyos volt az elmúlt évben. Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője szerint nem túlzás azt mondani, hogy a mezőgazdaság működési feltételei alapjaiban változnak meg.

Nagyon kemény év volt, és valóban azt kell látni, hogy a mezőgazdaságban olyan folyamatok zajlanak már évek óta, amelyek teljesen átírják a termelés feltételeit. Ez mindenekelőtt a klímaváltozással függ össze

– fogalmazott. Hozzátette: az Alföld kiszáradása, a csapadék egyenetlen eloszlása és az új, illetve felerősödő állatbetegségek mind olyan jelenségek, amelyekre korábban figyelmeztettek a kutatók, de most váltak igazán kézzelfoghatóvá. Az állattenyésztést idén különösen súlyosan érintette a madárinfluenza folyamatos jelenléte, valamint a száj- és körömfájás ötven év utáni visszatérése, amit Braunmüller Lajos az „állattenyésztés atombombájaként” jellemzett.

A feldolgozóipar számára a legnagyobb kihívást az állandó alkalmazkodás jelentette. Nagy Ádám, a Nádudvari Élelmiszer ügyvezetője elmondta: az év során egymást érték a jogszabályi változások, amelyek közül az árrésstop volt a legmeghatározóbb.

Hirtelen megugrott a fogyasztás az érintett termékkörökben, amit gyártási kapacitásnöveléssel kellett lekövetnünk. Ezeket a hullámvölgyeket kiegyenesíteni volt igazán nagy feladat

– mondta. Az árrésstop következtében ugyanakkor elmaradtak az indokolt árkorrekciók, miközben a költségek – a bérek, a csomagolóanyagok és a logisztika – 5-10 százalékkal emelkedtek, ami jelentősen visszavágta a feldolgozók marzsait.

A kiskereskedelem oldaláról Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára hangsúlyozta: „Nem 2025 lesz az arany éve a kereskedelemnek.” Az árrésstop – amely első körben 30 élelmiszer-kategóriára maximálta az elérhető árrést – éppen azt a szegmenst sújtotta, ahol a jövedelmezőség már korábban is rendkívül alacsony volt.

Becslések szerint a szabályozás 400-500 milliárd forintos veszteséget okozott a kiskereskedelemnek.

Kozák szerint súlyos félreértés, hogy az árrés egyenlő lenne a profittal: „Ebből kell kifizetni a munkaerőt, a logisztikát, az energiát – 10 százalékos árrésen egyszerűen nem marad profit.” Ez a helyzet paradox módon azt is eredményezi, hogy a kereskedők kevésbé érdekeltek az árak további csökkentésében, még akkor sem, ha a beszerzési árak esnek.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kereskedelmi Szövetség: 100 forint eladáson 40 fillért buknak a boltok, tarthatatlan a helyzet

Mínusz 0,40 forint, azaz 40 fillér veszteség. Ennyi adózott eredmény maradt minden 100 forint értékesítésből a hat legnagyobb kiskereskedelmi lánc összesített mérlegében 2024-ben.

A szakértők egyetértettek abban, hogy az árrésstop hatása végiggyűrűzik az egész termékpályán.

Mint egy népmese: a kereskedők nyomást helyeznek a feldolgozókra, a feldolgozók a termelőkre, és végül mindenki szenved

– fogalmazott Braunmüller Lajos. Szerinte a mesterségesen torzított árak elhomályosítják a piaci visszajelzéseket, ami rossz döntésekhez vezet, és hosszabb távon importdömpinget eredményezhet. A fogyasztók rövid távon olcsóbb árakat látnak, de Kozák Tamás szerint ennek már most is vannak mellékhatásai:

csökkent az akciók száma, lassult az új termékek bevezetése, és visszafogottabbá váltak a beruházások.

A jövő évet illetően a megszólalók óvatos optimizmussal, de komoly kockázatokkal számolnak. Nagy Ádám szerint a sertés- és tejpiacon árcsökkenés várható, amely március–április körül a boltokban is megjelenhet, miközben az árrésstop kivezetése elkerülhetetlen lesz.

Abban ugyanakkor egyetértés van, hogy a hirtelen megszüntetés sokkot okozna. „Soft landingre lenne szükség” – fogalmazott Braunmüller Lajos –, mert minél tovább marad fenn a jelenlegi rendszer, annál fájdalmasabb lesz a kijózanodás. A hosszú távú kilátásokról szólva pedig úgy összegzett: élelmiszerhiánytól nem kell tartani, de az árak stabilitása, amelyhez a fogyasztók évtizedekig hozzászoktak, végleg a múlté lehet.

Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA