Hivatalos, tényleg megszünteti a levélkézbesítést a posta: december végétől már nem érkeznek küldemények

A dániai posta december 30-ától már nem kézbesít leveleket. A PostNord, amely 2009-ben a svéd és a dán postaszolgálat összeolvadásával jött létre, az idén jelentette be döntését: a társadalom digitalizációjára hivatkozva 1500 állást szüntet meg, és leszereli az ország valamennyi piros, a cég által kezelt postaládáját. A vállalat szerint a levelek iránti kereslet drasztikusan visszaesett, miközben az online vásárlás folyamatosan növekszik, ezért a jövőben kizárólag csomagszállítással foglalkoznak majd - írja a The Gurardian.

A leszerelt postaládák közül ezret bocsátottak árverésre a hónap elején, három órán belül az összes elkelt. Levelet küldeni ezután is lehet majd Dániában, ám ezt a Dao szállítócég veszi át. Az ügyfeleknek a vállalat üzleteibe kell bevinniük a küldeményeket, vagy felár ellenében házhoz jönnek értük. A feladást online felületen vagy mobilalkalmazáson keresztül kell intézni.

A dán postaszolgálat 1624 óta működött. Az elmúlt huszonöt évben a levélforgalom több mint kilencven százalékkal csökkent. Ennek egyik fő oka a MitID nevű nemzeti digitális azonosítórendszer, amelyen keresztül minden hivatalos kommunikáció automatikusan elektronikusan érkezik. A 15 év feletti dánok 97 százaléka regisztrált a rendszerbe, és mindössze öt százalékuk kérte, hogy papíron kapja a leveleket.

A kutatások ugyanakkor érdekes fordulatot jeleznek: a 18-34 évesek két-háromszor annyi levelet küldenek, mint az idősebb korosztályok. A trendkutatók szerint a fiatalok tudatos választásként tekintenek a levélírásra, afféle ellensúlyként a digitális túltelítettséggel szemben.

A koppenhágai posta- és távközlési múzeum igazgatója, Magnus Restofte szerint a dánok pragmatikusan fogadták a változást, hiszen szinte senki nem kap már fizikai levelet, és sok fiatal még soha nem adott fel papíralapú küldeményt. Ugyanakkor éppen a ritkaság növelte meg az értékét: aki kézzel ír és postán küld levelet, az időt és pénzt áldoz rá – és ezt a címzett is tudja.

Nincs mese, erre tendál a világ

Európában egyébként a skandináv országok jártak élen a ritkításban. Norvégiában és Svédországban a levélforgalom drasztikus csökkenése miatt már évekkel ezelőtt megszűnt a napi kézbesítés, a levelek jellemzően csak heti két-három alkalommal érkeznek. Finnországban szintén csökkentették a kézbesítési napok számát, és a posta nyíltan üzleti teherről beszél a klasszikus levélszolgáltatás kapcsán.

Nyugat-Európában inkább fokozatos, politikailag óvatosabb megoldások születtek. Hollandiában és Németországban a posták többször felvetették a kézbesítési gyakoriság csökkentését, illetve a szolgáltatási határidők lazítását, de a teljes megszüntetés társadalmi és jogi okokból nem került komolyan napirendre. Az Egyesült Királyságban a Royal Mail rendszeresen javasolja a másodosztályú levelek kézbesítési napjainak csökkentését, válaszul az online számlázás és hivatalos e-ügyintézés terjedésére.

Az Európán kívüli országokban hasonló mintázat látható. Új-Zélandon a posta már évekkel ezelőtt ritkította a levélkézbesítést, Kanada pedig többször vizsgálta a házhoz kézbesítés visszaszorítását és közösségi postaládákra való átállást. Az Egyesült Államokban az USPS hosszú ideje küzd a levélforgalom zuhanásával, és rendszeresen felmerül a szolgáltatási szint csökkentése, de a teljes megszüntetés politikailag elképzelhetetlen.

Magyarországon csak a posta kevesebb, levélből egyre több van

A nemzetközi trendekkel ellentétben Magyarországon 2024-ben érdemben nőtt a postán feladott küldemények száma. Mint a Pénzcentrum még nyár elején megírta: a KSH adatai szerint egy év alatt 19,8 százalékkal több küldeményt adtak fel, ami a pandémia első évét leszámítva kiemelkedő növekedésnek számít. Különösen látványosan emelkedett a külföldről érkező csomagok száma, amely több mint duplájára nőtt, miközben az expressz küldemények volumene is emelkedett, bár mérsékeltebb ütemben.

Mindez úgy történt, hogy közben a postai hálózat tovább zsugorodott. A saját üzemeltetésű, Magyar Posta által működtetett posták száma 2021 óta folyamatosan csökken: 2024-re újabb 25 százalékos visszaeséssel 1305-re mérséklődött, ami alig több mint fele a postabezárási hullám előtti szintnek. Bár a postapartnerek és az alvállalkozók által üzemeltetett egységek száma nőtt, összességében a szolgáltatóhelyek száma tovább csökkent, amit a mobilposták bővülése sem tudott ellensúlyozni.

Területileg jelentős különbségek látszanak. Budapesten és a városokban 2023-ról 2024-re enyhe növekedés volt tapasztalható a posták számában, ezzel szemben a községekben közel 13 százalékos csökkenés történt, ami további 197 posta megszűnését jelenti. Ezzel párhuzamosan ugyan 193-mal nőtt a mobilposták száma, de ez sem pótolja a korábbi, stabilabb hálózati jelenlétet.

A küldeményszám növekedésében szerepet játszhatott a 2024 márciusában bevezetett szabályozás is, amely kötelezővé tette a postai kézbesítés felajánlását minden lakossági webáruház számára. Bár kezdetben nem számítottak jelentős hatásra, a gyakorlatban – különösen vidéken – a posta sok esetben működőképesebb átvételi lehetőséget kínált, mint a futárszolgálatok, még akkor is, ha a díjszabás magasabb volt.

Ugyanakkor az összkép ellentmondásos: miközben a feladott küldemények száma nőtt, a klasszikus levélpostai küldemények, a postacsomagok és a postautalványok száma 2024-re csökkent. A kézbesített hírlapok volumene pedig 2020 és 2024 között kevesebb mint felére esett vissza, tízéves távlatban pedig még drasztikusabb a zsugorodás. Ez arra utal, hogy a növekedés szerkezete átalakulóban van, és nem a hagyományos postai szolgáltatások reneszánszát jelzi.

Boldogság 2025

Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk arról, hogyan változott a magyarok boldogságszintje 2025-ben, szükségünk van a Te véleményedre is. Töltsd ki rövid, anonim kérdőívünket, és segíts abban, hogy közösen megértsük, milyen tényezők formálják a mindennapi elégedettségünket. Az eredményeket hamarosan részletes elemzésben mutatjuk be!