Erről mindenképp tudj, ha utazást ajándékozol karácsonyra: elkpesztő buktató miatt borulhat minden

A közösségi médiában úgy tűnik, mintha mindenki állandóan úton lenne: egzotikus tengerpartok, városi hétvégék, hegycsúcsok és naplementék uralják a hírfolyamokat. A képek szinte kivétel nélkül boldog, felszabadult embereket mutatnak, mintha az utazás maga lenne a tartós boldogság kulcsa. A valóság azonban ennél árnyaltabb.

A Pénzcentrum minden évben elvégzi a nagy boldogságkutatást, ennek kapcsán idén pszichológusokat kérdeztünk arról, hogy valóban boldoggá tesz-e minket az utazás, és ha igen, milyen típusú utazás hozza a legtöbb örömöt.

Friss nemzetközi kutatások szerint az utazás valóban képes növelni az egyén boldogságát – de nem automatikusan. A Journal of Travel Research egyik 2024-es tanulmánya például kimutatta, hogy a szabadidős utazások gyakorisága szoros kapcsolatban áll az életminőség javulásával, a boldogságérzettel és a pszichológiai ellenállóképességgel. A kutatók szerint a pozitív hatásokat részben a „broaden-and-build” elmélet magyarázza: az utazás során szerzett élmények kitágítják a gondolkodást, új erőforrásokat építenek, és hosszabb távon is hozzájárulnak a jólléthez. Ezt gyakorlatilag megerősítették a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők is.

Nem maga az utazás tesz boldoggá, hanem az élmények

Szabadidős utazás esetén, már a készülődés is fokozza a boldogságot. Fontos, hogy ne legyen kényszeres, percre pontosan beosztott program, hanem inkább rugalmas, személyes preferenciákhoz igazított élmény. Rövid távon erősen hat a boldogságra az utazás, hosszabb távon inkább az emlékek tartják fenn a jó érzést. Érdemes emlékeztetőket készíteni, fotókat, naplót, térképes jelöléseket, hogy felidézhető legyen az élmény - nyilatkozta Dr. Hollósy-Vadász Gábor pszichológus. majd hozzátette:

Ha valaki hazaérkezés után rosszul érzi magát, az is természetes, hiszen visszatérünk a „mókuskerékbe”. Ez viszont jelezheti, hogy érdemes átgondolni, jó helyen van-e az ember az életében, vagy változtatni kellene. Tehát lehet az utazás önismereti forrás is, főleg egyedül utazva. Ez hasonlít a régi zarándokutakhoz: kiszakít a hétköznapokból, teret ad a gondolkodásra és önreflexióra.

Fontos szerinte megjegyezni, hogy nem maga az utazás tesz boldoggá, hanem az élmények. Sokaknál viszont a drága, ritkább utak váltak státuszszimbólummá, ami frusztrációt okozhat másoknak. Az Instagram és a közösségi média gyakran torz képet mutat, ami tovább fokozza ezt a nyomást. Érdemes inkább az élményre koncentrálni, nem a posztolásra. Fontos, hogy az utazás alatt próbáljunk offline lenni, és ne váljon frusztrációforrássá a munka vagy a folyamatos online jelenlét.

Az utazás ne legyen élményvásárlás

Nemzetközi kutatások szerint az utazás akkor hoz tartós boldogságot, ha alapvető pszichológiai szükségleteket – autonómiát, kompetenciát és kapcsolódást – elégít ki. Hetényi Tamás okleveles pszichológus, tanácsadó szakpszichológus szerint  az autonómia érzése akkor teljesül, ha az utazó maga hozhat döntéseket, saját útvonalat alakíthat ki, például egy hátizsákos utazás vagy zarándoklat során. A kompetencia akkor erősödik, ha az utazás teljesítményhez, felfedezéshez kapcsolódik, míg a kapcsolódás a közös élményekben, családi vagy baráti narratívákban jelenik meg, illetve abban, ha az utazó valóban találkozik és kapcsolódik a helyiekkel.

Az utazás így nemcsak külső élmény, hanem belső folyamat is: önismereti út, amelyben az ember saját határaival, megküzdési képességeivel és érzéseivel találkozik.

Hetényi Tamás szerint már az utazás tervezése is boldogságot ad: a várakozás, a fantáziálás és a kreatív előkészületek sokszor hosszabb ideig tartanak, mint maga az utazás, és önmagukban jutalmazó élményt nyújtanak.

A természetben töltött utazások pszichológiai hatása különösen erős: mérhetően csökkentik a stresszt, pihentetik a kognitív funkciókat, és érzelmi újrakapcsolódást kínálnak a természettel. A városi környezet ezzel szemben folyamatos ingerzajt és idegrendszeri terhelést jelent.

A szakember szerint hosszabb távon szemléletváltásra lenne szükség: az antropocén kor fogyasztói szemlélete helyett egy természetközelibb, szimbiotikusabb életforma felé kellene elmozdulni. Már ma is láthatók jelei ennek a „kivonulási kultúrának”, például a vályogház-építő mozgalmakban vagy a mikrogazdaságokban. Az utazás tehát nem pusztán élményvásárlás: lehetőséget ad arra, hogy az ember újraértelmezze önmagát, kapcsolódjon másokhoz és a természethez, és hosszabb távon is gazdagítsa életének narratíváit.

Családdal is lehet boldog az utazás?

A szülők generációja számára az utazás még mindig státuszszimbólum, a jólét jele. Ugyanakkor a gyerekekkel való utazás sokszor nehezebb körülményekkel jár, mint az otthoni élet: szűkebb szállások, kevesebb komfort, magas költségek. Ez gyakran feszültséget okoz, főleg kisgyerekeknél, akik rosszul viselik a változást - véli Deliága Éva tanácsadó szakpszichológus.

Mégis fontos a családi utazás, mert hosszabb távon élményt és perspektívát ad a gyerekeknek. Megismernek más kultúrákat, életstílusokat, és ez tágítja a világképüket. A szülők számára pedig lehetőség a közös kapcsolódásra, kiszakadásra a mindennapokból. A gyerekek emlékezetében az érzelmileg kiemelkedő pillanatok maradnak meg: egy delfin látványa, egy váratlan kaland vagy közös megoldott nehézség. Ezek erősítik a családi összetartozást.

 - mondta el a szakértő. A tipikus nehézségek közé tartozik a komfort hiánya, az alvásrend felborulása, étkezési nehézségek. A nyaralás gyakran inkább arról szól, hogy máshol vigyázunk a gyerekre, nem pedig pihenünk.

A stressz csökkentésére realista tervezés, a gyerekek igényeinek figyelembevétele és más családok társasága lehet megoldás. A kortársak jelenléte sok terhet levesz a szülők válláról, a gyerekek pedig jobban elvannak együtt. Emellett fontos, hogy a szülők lazábban kezeljék a rutint: ha a gyerek nem eszik gyümölcsöt, vagy később fekszik le, az belefér

 - tette hozzá. Hosszabb távon a családi utazások tágítják a gyerekek világképét, hozzájárulnak a nyitottságukhoz, és akár pályaválasztási inspirációt is adhatnak. A közös emlékek pedig erősítik az összetartozást: sokszor épp a váratlan helyzetek, lerobbant autó, elázott sátor válnak a legnagyobb élménnyé.

Boldogság 2025

Ahhoz, hogy pontos képet kapjunk arról, hogyan változott a magyarok boldogságszintje 2025-ben, szükségünk van a Te véleményedre is. Töltsd ki rövid, anonim kérdőívünket, és segíts abban, hogy közösen megértsük, milyen tényezők formálják a mindennapi elégedettségünket. Az eredményeket hamarosan részletes elemzésben mutatjuk be!