Nem semmi állásra keresnek magyarokat: ez az egyetlen nagy elvárásuk

Mindazok számára, akik rajonganak a történelemért, különösen Erzsébet királynéért, most izgalmas lehetőség nyílt meg: a Gödöllői Királyi Kastély kosztümös tárlatvezetőt keres, aki teljes munkaidőben, korhű ruhában vezeti a látogatókat a kastély falai között. Az állás betöltője nem csupán túrákat vezet, hanem életre is kelti az osztrák–magyar monarchia legendás uralkodónőjét, ezzel emlékezetes élményt nyújtva a látogatóknak.

A meghirdetett pozíció komoly felkészültséget és elhivatottságot igényel. A jelentkezőktől legalább középfokú végzettséget, magas szintű német nyelvtudást, valamint kiváló kommunikációs készséget várnak el. A tárlatvezető különféle tematikus túrákat vezet, ünnepi rendezvényeken is részt vesz, mindvégig Erzsébet királyné hiteles megjelenítőjeként. Előnyt jelent, ha valaki már rendelkezik idegenvezetői tapasztalattal, illetve ismeri Erzsébet királyné és a kastély történetét.

A kastély a pozícióhoz egyedi, családias munkakörnyezetet, egy ikonikus turisztikai helyszín belső világába való betekintést, valamint folyamatos fejlődési lehetőséget kínál. Az állás tehát nem csupán munka, hanem szerep, amely lehetőséget ad arra, hogy valaki színpadias módon, mégis autentikusan idézzen meg egy történelmi alakot – nap mint nap.

Tárlatvezetőnek lenni – hivatás, kihívás, élmény

A tárlatvezetői pálya különleges hivatás, amely egyszerre követel tárgyi tudást, empátiát és kiváló kommunikációs képességet. Azok, akik ezt a munkát választják, gyakran a kultúra, a történelem és a művészet iránti mély elköteleződéssel rendelkeznek. Egy-egy tárlatvezetés során nemcsak információt adnak át, hanem élményt is teremtenek, ami nagy felelősséget és kreativitást kíván.

Általánosságban elmondható, hogy tárlatvezetői munkakörhöz elegendő lehet egy középfokú végzettség, ám sok intézmény előnyben részesíti azokat, akik művészettörténeti, muzeológiai vagy idegenvezetői képesítéssel rendelkeznek. Az idegen nyelvtudás – különösen angol vagy német – szinte elengedhetetlen, különösen a nemzetközi látogatók által is kedvelt helyszíneken. A szezonális időszakok, mint például a húsvéti ünnepkör, kiemelt jelentőséggel bírnak: a skanzenek, múzeumok és kastélyok ekkor gyakran hirdetnek rövid távú, alkalmi tárlatvezetői pozíciókat.

A jövedelmi viszonyokat tekintve a tárlatvezetők bérezése az országos átlag alatt marad. A legfrissebb adatok alapján egy tárlatvezető bruttó átlagbére körülbelül 270 661 forint havonta. Ez jelentősen elmarad a Központi Statisztikai Hivatal által 2025 januárjára közölt 668 100 forintos országos bruttó átlagkeresettől. Még a szabadidő és művészet ágazat – amelybe a tárlatvezetők is tartoznak – 610 500 forintos bruttó átlaga is messze meghaladja ezt az értéket.

A különbség annak tudható be, hogy a tárlatvezetés sok helyen részmunkaidős, szezonális vagy megbízási szerződéses formában működik, így a havi jövedelmek nem feltétlenül tükrözik az éves bevételt. Azonban a főállású pozíciók – például a gödöllői kastélyban meghirdetett állás – már stabilabb, versenyképesebb bérezést és hosszabb távú munkalehetőséget kínálnak.

Mindezek ellenére sokan nem anyagi megfontolásból választják a tárlatvezetést. Ez a hivatás azoknak való, akik örömüket lelik a történetek mesélésében, az emberekkel való kapcsolatteremtésben és a kultúra közvetítésében. Bár az anyagiak kevésbé versenyképesek, a munka öröme, a különleges helyszínek varázsa és az élmény, amit a látogatóknak nyújtani lehet, sokak számára kárpótol mindenért.

Végső soron tehát tárlatvezetőnek lenni nemcsak szakma, hanem küldetés is – különösen akkor, ha valaki Erzsébet királynéként vezetheti végig a vendégeket egy olyan ikonikus helyszínen, mint a Gödöllői Királyi Kastély.