Ezeknek a magyar dolgozóknak csak álom a tisztes béremelés: a pénztárcák önmagukért beszélnek

​Ahogy azt mi is megírtuk, ma reggel kijöttek a friss kereseti adatok a KSH-tól. Az elmúlt években a bruttó átlag- és mediánkeresetek alakulása Magyarországon jelentős növekedést mutatott, azonban az is látványos, hogy ez a növekedés nem egy szigorúan monoton függvényt ír le. Sok helyen láthatóak visszaesések, ingadozások. 2025. januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 668 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 459 000 forint volt.

Az alábbi elemzésben a 2021. januárjától 2025. januárjáig terjedő időszak havi bruttó átlag- és mediánbéreinek változását vizsgáljuk meg, különös tekintettel a havi növekedésekre és csökkenésekre, valamint a 2024. november-decemberi emelkedést követő 2025. januári csökkenés okaira is igyekszünk választ adni.

Havi átlagos növekedés

A 2021. januárjától 2025. januárjáig tartó időszakban a bruttó átlagkeresetek havi növekedésének mértéke változó volt. Az éves béremelések, minimálbér- és garantált bérminimum-emelések, valamint a gazdasági környezet hatásai mind befolyásolták a havi növekedési ütemet. A pontos havi növekedési adatokhoz a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes havi adatai szükségesek.​

Ahogy már fentebb említettük, (szerencsére) mind a medián, mind az átlag esetén alapvetően növekedő tendenciájú vonalat írnak le a függvények, azonban ezek közül egyik sem nevezhető szigorúan monoton növekedőnek. Ami érdekes -bár valamelyest nem meglepő-, hogy a medián egy sokkal kevésbé ingadozó pályát ír le, ennek oka, hogy merőben jobb megközelítést ad a lakosság valódi bérére vonatkozóan.

2025 januárjában a medián bér csupán csak 10 ezer forinttal volt magasabb, mint a 2024 októberi bér, ami nem túl megnyugatató.

Pláne, ha hozzátesszük, hogy ez valójában azt jelenti, hogy a magyar lakosság legalább fele mindösszesen bruttó havi 539 497 forintból él, ami megközelítőleg (adózási feltételektől függően változhat) nettó 358 765 forintot jelent. Ami semmikép nem nevezhető biztató bérnek, ha például a magyar élelmiszer-inflációtt és lakhatási költségeket nézzük.

Az átlagos bruttó bért bemutató diagram egy sokkal nagyobb amplitúdóval mozgó lineáris, ez pedig egyértelműen az átlag megbízhatatlanságából fakad. Ha már csak pár embernek emelnek jelentősen a fizetésén (például a politikusok esetén, ahol több százezres béremeléseket láthatunk) nagyon ferdén tud hatni az országos bruttó átlagos bérekre. Mind a medián és átlag esetén az abszolút csúcspontja a függvényeknek 2024 decemberében látható. 

Legnagyobb növekedés és csökkenés

A legnagyobb havi növekedések jellemzően az év végi időszakokban figyelhetők meg, amikor a munkáltatók prémiumokat, jutalmakat és egyéb egyszeri kifizetéseket teljesítenek. Például 2024. decemberében a bruttó átlagkereset 727 700 forint volt, ami 11,0%-kal haladta meg az előző év azonos időszakát . A legnagyobb csökkenések általában az év eleji hónapokban következnek be, amikor ezek az egyszeri kifizetések már nem befolyásolják a béreket.​

Érdekesség, hogy 2024 novemberében a bruttó átlagkereset 695 100 forint volt, 11,9%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Decemberben ez az összeg tovább emelkedett 727 700 forintra, majd 2025. januárjában 668 100 forintra csökkent. Ez a jelenség részben az év végi prémiumok és jutalmak kifizetésének időzítésével magyarázható. A vállalatok gyakran decemberben teljesítik ezeket az egyszeri kifizetéseket, amelyek jelentősen megemelik az adott hónap bruttó átlagkeresetét. Januárban ezek a kifizetések már nem jelennek meg, így a bruttó átlagkereset visszaesik az alapbérek szintjére. Ez a szezonális ingadozás rendszeresen megfigyelhető a kereseti adatokban.​

Összegzésül, a bruttó átlag- és mediánkeresetek alakulása Magyarországon az elmúlt években folyamatos növekedést mutatott, azonban havi szinten jelentős ingadozások figyelhetők meg, különösen az év végi prémiumok és jutalmak kifizetésének időzítése miatt.

Melyik munka éri meg a legjobban?

A KSH azt is közli minden hónapra, hogy nemzetgazdasági áganként hogyan változnak az átlagos bruttó bérek, ezt most mi is áttekintettük röviden, hogy hogyan alakultak a különböző ágazatok. A következő ábrán azt láthatjuk, hogy 2021-ről 2025-re milyen arányban nőttel a bérek a különböző szektrorokban. 

​A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkaügyi statisztikái alapján részletes elemzést készítünk a különböző nemzetgazdasági ágak kereseti viszonyairól, kiemelve a legjobban és legrosszabbul fizető szektorokat, valamint különös figyelmet fordítva a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat bérváltozásaira és azok lehetséges okaira.​

Legjobban és legrosszabbul fizető szektorok

A KSH adatai szerint a legjobban fizető szektorok közé tartozik a pénzügyi tevékenység, valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat. Ezekben az ágazatokban a bruttó átlagkeresetek jelentősen meghaladják a nemzetgazdasági átlagot. Ezzel szemben a legrosszabbul fizető szektorok közé sorolható a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a mezőgazdaság, vad-, erdőgazdálkodás, halászat, ahol a bruttó átlagkeresetek elmaradnak az országos átlagtól.​ A legérdekesebb ingadozást a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatban láthatjuk, ezt külön ábrán ki is emeltük:

A fenti ábrán jól látható, hogy erősen ingadozó a bruttó havi bért bemutató diagram, nem egy hónapban megy fel milliós határ fölé a bevétele a szektorban dolgozóknak. 

A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazat bérváltozásai

A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatban a bérek időszakos, jelentős emelkedése figyelhető meg, amely akár milliós nagyságrendű ugrásokat is mutathat. Ezek a kiugró bérezések általában az év végi prémiumok, jutalmak és egyéb egyszeri kifizetések eredményei, amelyeket a vállalatok a pénzügyi év zárásakor osztanak ki. Ezek az egyszeri juttatások jelentősen megemelik az adott hónap bruttó átlagkeresetét, majd a következő hónapban a bérek visszatérnek az alapfizetések szintjére, ami a statisztikákban jelentős ingadozást eredményez.​

Az ilyen mértékű béringadozások hátterében több tényező állhat:​

• Év végi prémiumok és jutalmak: Sok vállalat az év végén értékeli az éves teljesítményt, és ennek alapján oszt prémiumokat vagy jutalmakat a dolgozóknak. Ezek az egyszeri kifizetések jelentősen megemelhetik az adott hónap átlagkeresetét.​
• Projektalapú bónuszok: Az ágazatban gyakoriak a nagyobb projektek, amelyek sikeres befejezése esetén a munkavállalók külön juttatásban részesülhetnek.​
• Szezonális munkák: Bizonyos időszakokban, például télen, megnövekedhet a munkaterhelés az energiaellátás biztosítása érdekében, ami túlórákhoz és ezáltal magasabb keresetekhez vezethet.​

Fontos megjegyezni, hogy ezek az ingadozások nem feltétlenül tükrözik a munkavállalók havi rendszeres jövedelmét, hanem az egyszeri kifizetések hatását mutatják a statisztikákban.​

Összegzésül, a különböző szektorok kereseti viszonyai jelentős eltéréseket mutatnak, amelyeket számos tényező, például az ágazat jellege, a munkaerőpiaci kereslet-kínálat, valamint a vállalati juttatási politikák befolyásolnak. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatban tapasztalható béringadozások elsősorban az év végi prémiumok és egyszeri juttatások következményei, amelyek időszakosan jelentősen megemelhetik az átlagkereseteket.