Működik a legális rezsitrükk: egy kis lakásban is rengeteget lehet spórolni vele a fűtésszámlán

A hőszivattyúk piaca Magyarországon az elmúlt években jelentős növekedésnek indult. Míg a 2000-es évek elején még csak elenyésző számban voltak jelen, addig 2019 és 2020 között 40%-kal, 2022 és 2023 között pedig 32%-kal nőtt a beszerelt hőszivattyúk száma. A kezdeti időszakban főként a levegő-víz hőszivattyúk domináltak, de 2022-től a levegő-levegő típusú berendezések vették át a vezető szerepet.

Növekedési fázis

Magyarországon már a 2000-es években is jelen voltak hőszivattyúkat forgalmazó cégek, azonban ebben az időszakban elenyésző mértékű volt a kereslet erre a technológiára. Az Energiaklub 2008-as felmérése a 2000 és 2007 közti időszakra összesen 1200 darab körüli darabra teszi az összesen eladott hőszivattyúk számát, amely a magyarországi körülbelül négy millió lakáshoz viszonyítva csekély mennyiséget jelentett. A 2007 és 2014 közti időszakra nem érhetőek el megbízható adatok, ami viszont jól látható, az a 2010-es évek második felétől kezdődő megnövekedett érdeklődés. 2019-ről 2020-ra volt az elmúlt évek legnagyobb ugrása, ugyanis 40%-kal nőtt az itthon beszerelt hőszivattyúk száma. Szintén jelentős, 32%-os növekedés volt elkönyvelhető 2022 és 2023 között.

A 2020-as és a 2021-es évben az eladások túlnyomó részét a levegő-víz hőszivattyúk tették ki. Ezek azon típusú berendezések, amik a lakóépületeket radiátorokon, vagy a falban, padlóban vezetett csöveken keresztül klimatizálják. Érdekesség, hogy 2022-ben és 2023-ban a vezető szerepet a levegő-levegő hőszivattyúk szerezték meg, tehát gyakorlatilag a hűtésre és fűtésre alkalmas légkondicionálók. Támogatási programok az utóbbi típusú berendezésekre az elmúlt években nem voltak elérhetőek.

Piaci környezet

A hőszivattyúk megtérülésének vizsgálatakor az egyik legfontosabb tényező az elektromos áram és a földgáz árának aránya. Ennek kiszámításához 1 kWh elektromos áram árát elosztjuk 1 kWh-nyi, földgázból vett fűtési energia árával. Az utóbbi kiszámolása a földgáz árának, és a gázkazánok átlagosan 15%-os hőtermelési veszteségének figyelembevételével történik.

Az EHPA (European Heat Pump Association) 2024-es „European Heat Pump Market and Statistics Report 2024” kutatása alapján Magyarországon ez az arány 2,9 értékkel rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy 1 kWh elektromos áram ára 2,9-szerese 1 kWh, földgázból vett fűtési energia árának, mindkét energiahordozóból az átlagfogyasztás alatti fogyasztásra vonatkozó árakat vizsgálva. Az átlagfogyasztás feletti fogyasztás esetében az arány 0,75 – tehát az elektromos áram ebben az esetben olcsóbb, mint a földgázalapú fűtés.

Ezen számítások alapján kijelenthetnénk, hogy a hőszivattyús fűtés kérdéses, megtérül-e. Ugyanakkor a hőszivattyúk energiatakarékossága abban rejlik, hogy a fűtéshez szükséges hőt nem létrehozzák, csupán áthelyezik kültérről beltérre. Ehhez jóval kevesebb energiára van szükség, mint a közvetlen elektromos, fűtőszálas fűtéshez (pl.  elektromos fűtőtestek), amely használata a gázfűtés árának közel háromszorosát tehetné ki, mint ahogyan a fentebb levezetett arányból látható.

A szám, amelyet figyelembe érdemes venni, az SPF (Seasonal Performance Factor), magyarul a szezonális teljesítményfaktor. Másik közkeletű elnevezése a SCOP (Seasonal Coefficient of Performance). Ez azt mutatja meg, 1 kWh elektromos áram felhasználásával mennyi kWh fűtőteljesítményt képes leadni egy hőszivattyú egy évben átlagosan, figyelembe véve a kültéri hőmérséklet változása miatti hatékonyságváltozásokat. Ez az érték átlagosan 3 körül mozog a modern rendszereknél, ahol a magasabb érték a jobb érték.

A korábbi számolásra visszavezetve ezt, látható, hogy átlagosan 0,33 kWh elektromos áram felhasználásával állít elő a hőszivattyú 1 kWh fűtőteljesítményt. Így az áram/földgáz árarány 0,957-re csökken, tehát 4,3%-kal kisebb költséggel jár 1 kWh fűtőteljesítmény előállítása árammal, mint gázzal. A „H” tarifa segítségével nagyobb előnye lesz a hőszivattyúknak, ez a tarifa kedvezményesen biztosítja a hőszivattyúknak az áramot.

A normál tarifa a rezsivédelmi határig ~37 Ft/kWh-os összeget tesz ki, a „H” tarifa ezzel szemben jelentősen olcsóbb, ~23 Ft/kWh árat jelent. Ugyanakkor a „H” tarifa csak a fűtési szezonban, tehát az adott év október 15-e, és a rákövetkező év április 15-e között vehető igénybe. Ez a teljes évre vetítve, figyelembe véve, hogy a szezonon kívül a normál tarifa fizetendő, 30 Ft/kWh árat ad ki.

Ezzel a kompozit (szezonban H tarifa, azon kívül normál tarifa) áramárral számolva 1 kWh elektromos fűtőteljesítmény ára 10 Ft/kWh, hiszen 1 kWh fűtőteljesítményhez a hőszivattyúk esetén 0,33 kWh elektromos áramra van szükség. A gázfűtés ára, figyelembe véve a gázkazánok átlagos 85%-os hatásfokát, 12,1 Ft/kWh, amennyiben a rezsivédett határon belül maradunk. 

Az átlagfogyasztás alatt maradva, normál tarifával hasonló költsége van a gázfűtésnek és a hőszivattyús fűtésnek, ugyanakkor ezt meghaladva élesen elválnak egymástól a különböző fűtési módok költségei. A „H” tarifa használata pedig a rezsivédett áram- és gázárhoz viszonyítva is versenyképes, ~20%-os megtakarítást jelent.

A hőszivattyú kiválasztása

Ebben az elemzésben az 1990 előtt épült magyarországi családi házakra fókuszálunk, tekintve, hogy az épületek fűtési energiafelhasználásának körében a teljes energiafelhasználás közel feléért ezek a házak felelnek. Fontos megemlíteni, hogy ez nem a háztartások megoszlását mutatja, hanem a felhasznált energia mennyiségét, ezen családi házak aránya a lakásállományban nem ilyen mértékben kiugró.

Ez állhat annak a döntésnek a hátterében is, hogy a jelenleg, 2024 őszén futó Otthonfelújítási Program keretében is aktuálisan az 1990. december 31-e előtt épült, vezetékes gázcsatlakozással rendelkező házakra érhető el a kamatmentes hitel. Jelenleg a társadalmi egyeztetés szakaszában van az a tervezet, miszerint a 2007. január 1-e előtt épült házakra is kiterjesztésre kerülne a jogosult épületek köre, hiszen ezek körében is elérhető energiamegtakarítás.

Ez az 1990 előtt épült 1,8 millió családi ház a KSH népszámlálási adatai alapján a hazai épületállomány 69%-át, illetve a hazai lakásállomány 44%-át teszi ki, így jelentős mértékű energiamegtakarítás érhető el ezeknek a házaknak az energetikai felújításával.

Többféle megoldás is elérhető a piacon, ha hőszivattyús rendszerben gondolkozunk. A legfontosabb kettő a levegő-víz, és a levegő-levegő hőszivattyúk. Mindegyikük különböző módon adja le fűtőteljesítményét. A levegő-víz berendezések radiátorokban, vagy a falakban/padlóban vezetett csövekben keringő meleg vízen át képesek a szobákat felfűteni. A levegő-levegő hőszivattyúk gyakorlatilag a megszokott légkondicionálókhoz hasonló módon működve, meleg levegő befúvásával fűtik a szobákat.

Ezen kettő közül a leghatékonyabb és legjobb ár-érték arányú választást a levegő-víz hőszivattyúk jelentik. A különböző rendszerek összehasonlításakor COP (Coefficient of Performance) értékük az egyik legfontosabb változó, amelyet figyelembe kell venni. Ez azt mutatja meg, 1 kWh elektromos áram felhasználásával mennyi kWh fűtőteljesítményt képes leadni egy hőszivattyú, a magasabb a jobb érték.

A levegő-víz hőszivattyúk esetében ez a változó átlagosan 3-4 közötti értéket vesz fel, míg a levegő-levegő alapú rendszereknél 2-3 között mozog ez az érték. Így a legjobb megoldás a levegő-víz hőszivattyúk beszerelése, ahogyan azt egy, az MNB és a BME együttműködésében készült tanulmány is mutatja.

Csökkenő üzemeltetési költségek

A további számításokhoz példaként egy 1980-1989 közti építésű, 120 m² alapterületű, egyszintes, központi gázfűtéssel, radiátorokkal rendelkező, az úgynevezett háztartási meleg vizet (HMV) elektromos bojler segítségével előállító családi házat fogunk alkalmazni, amelyben egy négytagú család lakik.  Ez a lakástípus az egyik legjelentősebb energiamegtakarítási potenciállal rendelkezik. A meglehetősen heterogén családiház-állomány 10%-át teszi ki Magyarországon, amely az egyik legnagyobb csoportot jelenti. Az ilyen típusú házak 60%-ában cserére szoruló gázkazánok találhatóak, így érdemes a fűtési rendszer modernizációjának megfontolása.

Egy ilyen ház évente négyzetméterenként átlagosan 207 kWh-nyi, földgázból nyert fűtési energiát igényel, amennyiben 20 °C-ra kerül felfűtésre. Emellett a HMV éves elektromosáram-szükséglete, a számítás egyszerűségének kedvéért négyzetméterre lebontva, 68 kWh/m²/év. Amennyiben a gázkazánt hőszivattyúra cseréljük, 87 kWh/m²/év-nyi elektromos áramra lesz szükségünk a fűtéshez. Emellett megmarad a HMV energiaigénye, így összesen 155 kWh/m²/év lesz a fűtésre és a HMV előállítására felhasznált villamosenergia mennyisége, a földgázra pedig nem lesz szükség. Ez egy 25%-os csökkenést jelent a szükséges energia mennyiségében.

A költségeket nézve: a kiindulási helyzetben 760 400 Ft az éves gázköltség, a 3 gyermektől járó nagycsaládos kedvezmény nélkül, és 488 400 Ft a HMV-előállításhoz szükséges áram évente, normál tarifával. Így a fűtés+HMV teljes éves költsége 1 248 800 Ft. Amennyiben hőszivattyúra állunk át, az éves áramszámla normál tarifával, beleértve a HMV költségét is, 1 220 300 Ft lesz, a fűtésre pedig nem szükséges gázt használnunk.

Ha „H” tarifát használunk a hőszivattyúhoz, annak áramigénye évi 341 500 Ft-ból kielégíthető, emellett a HMV előállítása normál áramtarifával 486 500 Ft, így összesen 828 000 Ft ezeknek az éves áramköltsége. „H” tarifa igénylése mellett tehát a hőszivattyú alkalmazása évente 34%-os spórolást jelent a földgázzal való fűtés helyett.

Beszerelési költségek

A fent részletezett mintaház fűtési igényeinek ellátására alkalmas hőszivattyúk beszereléssel, gépészettel együtt nagyságrendileg 4,8 millió forintba kerülnek.

Az energetikai korszerűsítések témájában indított támogatási pályázatok jellemzően megkövetelik a hőszigetelés fejlesztését is, ilyen a jelenleg futó Otthonfelújítási Program is. Az egyik legegyszerűbben telepíthető hőszigetelés a padlásfödém hőszigetelése, ez a példában szereplő ház esetében 820 000 Ft körüli összeget tesz ki, és 25%-kal tovább csökkenti a fűtési energiaigényt. Így a fűtés évi rezsiköltsége tovább esik. A kiinduló állapothoz képest a hőszigetelés és a hőszivattyú beszerelésének hatására 506 100 Ft-tal lesz évente kevesebb a rezsiköltség, amely 41%-os csökkenést jelent.

A jelenleg futó Program keretében 7 millió Ft az ilyen, és hasonló felújításokra elszámolható összköltség. Ez 14,3% önerőből (max. 1 millió Ft), és járástól függően, átlagosan 50% vissza nem térítendő támogatásból (átlagosan max. 3 millió Ft), és 50% kamatmentes kölcsönből (szintén átl. max. 3 millió Ft) áll.

A hőszivattyú és a szigetelés költsége kiegészülnek az energetikai tanúsítványok, számítások költségével, és a tervezői költségekkel is, amelyek nagyságrendileg 220 000 Ft összegűek. Mindezek elszámolhatóak a pályázat keretében, összesen 5 840 000 Ft-ot tesznek ki. Így a pályázat nyerteseként a 835 120 Ft önerő mellett 2 502 440 Ft vissza nem térítendő támogatásra, és 2 502 440 Ft kamatmentes, maximum 12 éves futamidejű hitelre vagyunk jogosultak.

A pályázatban támogatott költségek mellett mindenképpen felmerül a „H” tarifa kiépítésének költsége is, amely körülbelül 350 000 forintot tesz ki. A hőszivattyú áramigényének fedezésére szükséges lehet a ház áramhálózati csatlakozásának kapacitásának bővítése („amperbővítés”) is, amennyiben korábban még nem történt meg ez. Ennek költsége jelen esetben 124 000 Ft magasságában alakul.

Így a beruházás teljes költsége 6 314 000 Ft, amelyből 1 309 100 Ft saját forrásból finanszírozott, a költségek további megoszlása pedig a fent részletezett arány szerint alakul. A vissza nem térítendő támogatás összegével csökkentve a teljes költséget látható, hogy 3 811 560 Ft az az összeg, amely vagy önerőből, vagy pedig hitelből származik. 

A hőszivattyú és a szigetelés beépítése után a havi, fűtésből és melegvízkészítésből eredő rezsiköltség 42 200 Ft-tal csökken, a 12 éves futamidejű hitel havi törlesztőrészlete 17 400 Ft, így továbbra is összességében havonta 24 800 Ft-tal kevesebbet kell fizetnünk, a hitel futamideje alatt is. A beruházás az aktuális áram- és gázárakkal számolva 12,5 év alatt visszahozza árát, az ilyen típusú levegő-víz hőszivattyúk élettartama átlagosan pedig 20 évet tesz ki. Mint látható, a beruházás különösen azok számára lehet előnyös, akik régebbi, szigetelés nélküli családi házban élnek, és jelentős energiamegtakarítást szeretnének elérni.

Társasházak és a hőszivattyú

A társasházi lakások esetében az eltérő építési korszakok és fűtési rendszerek miatt komplex tényezők határozzák meg a hőszivattyú alkalmazhatóságát. Állományuk meglehetősen heterogén, azonban az 1960-1979 között, paneltechnológiával épült társasházak jelentős részt tesznek ki, a magyarországi lakásállomány ~8%-át. 90%-uk távfűtéssel rendelkezik. A példaszámításhoz itt egy 60 m² alapterületű, 2,6 m belmagasságú, három személy által lakott, felújítatlan panelházban található, a fűtési és a melegvízelőállítási igényeket távhő útján kielégítő lakást használunk.

Fontos megemlíteni, hogy a távhőszolgáltatás ára 2014. októbere óta változatlan, a rezsivédelem szabályainak módosítása ezt a kört nem érintette. Így ez egy jelentősen költséghatékonyabb fűtési módszert jelent, különösen a jelenlegi, megváltozott árkörnyezetben.

Egy ilyen lakás évente 104 kWh/m² fűtési energiaszükséglettel rendelkezik (20 °C-ra felfűtést feltételezve), továbbá a HMV (háztartási meleg víz) energiaigénye, szintén négyzetméterre lebontva az összehasonlíthatóság kedvéért, 45 kWh/m²/év. A példalakásban feltételezzük, hogy a radiátorokra költségmegosztók kerültek felszerelésre, amelyek segítségével pontosabb kép kapható arról, mennyi hőenergiát fogyasztott el az adott lakás, tehát csak saját fogyasztásukért fizetnek lakói.

A felhasznált hőenergia után fizetendő összeg így évente 108 700 Ft-ot tesz ki. Ezen felül fizetendő még az alapdíj, ez a fűtés után 59 030 Ft, a HMV után 4 520 Ft. A teljes éves távhőszámla tehát 172 250 Ft lesz példánkban.

Amennyiben hőszivattyúra váltanánk a fűtési igények kielégítésre, a fajlagos villamosenergia-felhasználás több, mint felével, 42 kWh/m²/évre csökkenne. Ugyanakkor a megnövekedett áramigény miatt megnőnének a költségek, és ebben az esetben, panelházban a „H” tarifa használata sem lehetséges.

A fűtésre felhasznált árammennyiség önmagában vizsgálva a rezsivédelmi határ alatt marad, így ez évente, alapdíjjal együtt 93 400 Ft-ot tenne ki. A példában a melegvíz előállítását továbbra is a távhő biztosítja, ez önmagában vizsgálva, alapdíjjal együtt 37 470 Ft évente.

Mindazonáltal a távhő fűtési alapdíja akkor is fizetendő, amennyiben nem használjuk azt fűtésre a lakásban, amely a költségeket 59 030 Ft-tal megemeli. Ebben a példában tehát a hőszivattyús fűtés + távhő útján érkező HMV teljes éves költsége 189 900 Ft lenne. Így pénzügyileg a beruházás megtérülése nem reális, hiszen a beruházás hatására évente 17 650 Ft-tal megemelkednek a költségek.