Mikor van Luca-nap? Ezek a Luca napi népszokások, így történik a Luca széke készítése, Luca-búza vetése

A Gergely-naptár bevezetése előtt Luca napja volt az év legrövidebb napja, ezért gazdag pogány időkből származó hiedelem és szokás és keresztény hagyomány is kötődik hozzá. Magyarországon az egyik legismertebb a Luca széke készítése, de ezen kívül is sok ünnepváró szokás és babona is él még a köztudatban a Luca-nap kapcsán. Cikkünk az MTVA Sajtóarchívumának anyagának felhasználásával készült. közöljük.

Mikor van Luca-nap?

Luca napja minden év december 13-án van, ez a 2025-ös év 347. napja. Ezen a napon ünneplik névnapjukat a Luca és Otília keresztnevű emberek. Ez a nap 1582-ig, a Gergely-naptár életbe lépéséig az év legrövidebb napja, a téli napforduló ünnepe volt. 

Luca napja és Szent Luca története

Szent Lúcia, avagy Luca a hagyomány szerint a 3. században élt Szicíliában. A gazdag családból származó keresztény lány szüzességi fogadalmat tett Krisztusnak, vagyonát szétosztotta a szegények között, s inkább a vértanúhalált választotta, mint hogy férjhez menjen egy pogány férfihoz. A legenda úgy tartja, amikor a bíró elrendelte, hogy gyalázzák meg a lányt, őrei meg sem tudták mozdítani, amikor pedig máglyára vetették, a lángok kialudtak, s végül karddal döfték át a torkát.

Egy másik legenda szerint Lúcia kivájta a szemét, mert kérője annak szépségét dicsérte, de csodás módon visszakapta látását, sőt a szeme még szebben csillogott, mint annak előtte. Az 5. századtól tisztelt vértanú szűz a vakok, szemfájósok, torokfájástól szenvedők, az utcanők és menyasszonyok védőszentje, ünnepének december 13-át tették meg.

Azzal azonban, hogy a Luca napja keresztény ünnepnappá vált, a pogány szokások sem vesztek ki. A Luca-nap mindig megőrizte a téli napfordulóhoz köthető "fordulópont" jellegét. Luca nevét szokás a fényt jelentő latin lux szóval összefüggésbe hozni, egyes helyeken úgy is nevezték, hogy a fényt hozó, Svédországban például ilyenkor mindenütt örömtüzeket gyújtottak. A téli napforduló - s vele együtt Luca is - aztán a néphitben a boszorkányok napja lett, mert elterjedt a hiedelem, hogy a hosszú éjszaka miatt a gonosz erők ilyenkor árthatnak legtöbbet varázslataikkal.

EZ IS ÉRDEKELHET

Téli napforduló 2025: meddig van világos december 21-én, mikortól hosszabbodnak a nappalok?

A 2025 téli napforduló idején sokakban felmerül a kérdés, mit ünnepeltek a rómaiak a téli napforduló idején, és miért kötődik ennyi hagyomány ehhez az időszakhoz. Nézzük is!

Luca-napi szokások, hagyományok, babonák

A Luca napja népszokások, hiedelmek egész sorát vonultatja fel: a télközép ünnep jellegét megtartva a nők számára ez a nap is úgynevezett dologtiltó nap volt, mert ilyenkor mindenhol boszorkányok leselkednek. A néphit a jóságos mellett a boszorkányos Lucát is ismerte, aki a neve napján végzett munkát (tűzgyújtást, kenyérsütést, mosást) megbüntette, például bevarrta a tyúkok "tojókáját". Nem volt szabad fonni, szőni sem, mert úgy tartották, Luca összekeveri a fonalat, kóccá változtatja, és kócot tesz a vétséget elkövető eszének helyére. Viszont szabad volt az asszonyoknak babot fejteni, hogy ezzel "kifejtsék" a tyúkból a tojást.

A tojással kapcsolatban volt egy olyan szokás is, hogy fiatal legények és leányok kis csoportokban házról házra járva lucáztak, "kotyoltak", rigmusokkal megvarázsolták a tyúkokat, hogy jó tojók legyenek. Azonkívül a babonák szerint a gazdasszonynak sokat kellett ülnie ezen a napon, hogy a kotlósa is jó ülős legyen. A Dél-Alföldön pedig ezen a napon lucapogácsát is sütöttek, amelybe fémpénzt rejtettek a baromfi szaporodása érdekében. Másutt tollakat szúrtak a sülő pogácsába, s akié a legjobban megégett, az a következő tollaspogácsa-sütést már nem élte meg.

Luca-nap estéjén és éjszakáján megengedett volt a tréfálkozás, de még a lopkodás is. Az udvari kútból vizet csentek, nem egy udvar reggelre kapu nélkül maradt, ezt a fiatal legények vagy a szomszédba vitték, vagy a ház tetejére rakták.

A Luca napja időjósló nap is: innentől tizenkét napig, karácsonyig figyelték az időjárást, s minden nap a következő év egy-egy hónapjára nézve adott útmutatást.

Szerelmi varázslás is kötődik ehhez a naphoz: a lány Lucától karácsonyig minden nap almába harapott, majd az utolsó falattal az utcára ment, és az első szembejövő fiú lett a férje. Aki pedig szép akart lenni, a Luca napján vízbe tett almából evett, s abban a vízben mosdott.

A Luca búza szokása

Az egyik legismertebb szokás, amelyet még sokan ma is tartanak: egy cserépbe búzát vetnek, s ha karácsonyig minden szem kikel, akkor a következő évben bőséges termésre lehetett számítani. A búzacsíráztatás önmagában is jó karácsonyváró szokás, hiszen a búza gyorsan, látványosan nő; a növekedés pedig jelzi, hogy egyre közelebb és közelebb a karácsony.

Egy kis marék búzát vessünk egy kis edénybe (cserépbe, üvegtálkába) egy kevéske földbe, vagy akár vattára (mert ott is kicsírázik). A magokat sűrűn szórjuk, de ne halmozódjanak egymás tetejére. Takarjuk be egy kis földdel, de nem kell mélyre ásni azokat. Egy kicsit nedvesítsük meg a földet. A Luca-búza titka a rendszeres öntözgetés, de csak éppen meg kell nedvesíteni, lespriccelni a földet, nem eláztatni; illetve a meleg, lehetőség szerint napfényes hely.

Régen minden háznál akadt egy marék búza, ma viszont már nehezebb beszerezni. Szerencsére, mióta divat lett a csíráztatás, már zacskós vetőmag kiszerelésben is lehet búzamagot venni, ezt keressük, ha nincs más forásunk. A kihajtatott Luca-búza vidám ünnepi dekoráció, asztaldísz - vagy régebben oltárdísz - szokott lenni, és salátába, ételekbe is bele lehet tenni. 

A Luca széke története, készítése

Ezen a napon kezdődött el a Luca széke készítése, melyet karácsonyra kellett befejezni. A kilencféle fából (kökény, boróka, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser és rózsafa) faragott, három-, négy-, hat- vagy akár tizenhárom lábú székben egy szög sem lehetett, és 13 darabból 13 nap alatt kellett összeállítani. (A hosszú időn át tartó munka nyomán terjedt el a szólás, hogy olyan lassan készül, mint a Luca széke.)

Aki pont karácsonyra készült el vele, az az éjféli misén ráállva a Luca-székre meglátta a boszorkányokat, akik ilyenkor szarvat viselnek. A bátor férfiaknak azonban a leleplezett boszorkányok elől gyorsan menekülniük kellett, ezért mákot szórtak szét hazafelé, mert ezt a gonosz lelkeknek fel kellett szedniük, ők pedig ezalatt egérutat nyerhettek. A ház ajtajára belülről bűvös erejű pentagramot, avagy boszorkányszöget rajzoltak, ez a szabályos ötszög köré írt öt egyenlő szárú háromszögből kialakuló csillag távol tartotta a boszorkányokat, a széket pedig elégették, ami a boszorkányok végét is jelentette.

A gonosz elleni védekezésül fokhagymát tettek a kulcslyukba, kést vágtak a bal ajtófélfába, és keresztbe állították a söprűt. Református vidékeken volt szokás a Lucaszék keresztútra vitele, körülkerítése krétával, hogy így megláthassák az ott gyülekező boszorkányokat.