Brutál leépítésbe kezdett Mark Zuckerberg: 11 ezer dolgozót küld el a Meta

A cég 18 éves történetében az első létszámcsökkentést számos más, több ezres nagyságrendű elbocsátás előzte meg a nagy technológiai vállalatoknál, például a Microsoftnál, vagy a Twitternél már Elon Musk irányítása alatt. A világjárvány alatt a technológiai és médiacégek piaci tőkeértékét fellendítő üzletmenet elveszítette lendületét a több évtizedes csúcsokat döntögető infláció és a rohamosan emelkedő kamatlábak piaci környezetében, és a visszaesésnek adta át a helyét.

"Nemcsak az online kereskedelmi forgalom tért vissza a korábbi szintre, hanem a makrogazdasági visszaesés, a megnövekedett verseny és a hirdetések elvesztése miatt a bevételeink is sokkal alacsonyabbak lettek, mint amire számítottam" - írta Mark Zuckerberg vezérigazgató az alkalmazottaknak küldött üzenetében. "Ezt elrontottam, és ezért vállalom a felelősséget" - fogalmazott.

Zuckerberg szerint a cégnek nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a tőkehatékonyság növelésére, és ezért prioritást élvező területekre kell fokuszálnia az erőforrásait, mint amilyen a mesterséges intelligencia "felfedezőmotorja", a hirdetések, az üzleti platformok és a "Metaverse" projekt. A Meta közölte, hogy a végkielégítés részeként 16 heti alapbért és minden szolgálati év után további két hetet fizet, valamint az összes fennmaradó fizetett szabadságot az elbocsátottaknak.

A Meta jelezte egyúttal, hogy más módokon is csökkenti működési költségeit, és meghosszabbítja az első negyedévig a felvételi stopot is. A társaság árbevétele 2021-ben 117,929 milliárd dollárra emelkedett az előző évi 85,965 milliárd dollárról, a nettó nyereség pedig 29,146 milliárd dollárról 39,370 milliárd dollárra nőtt ugyanebben az időszakban. A cég részvényárfolyama a technológiai részvényeket tömörítő Nasdaq-on 4,5 százalékot emelkedett piacnyitás előtt, de az elmúlt 12 hónapban piaci értéke 71,5 százalékkal csökkent.