A tortákat augusztus 19-től lehet megkóstolni a Magyar Ízek Utcájában a Várkert Bazárban, és országszerte több száz cukrászdában.

Csúnyán lehagytak minket a románok: két és félszer gyorsabban nőttek a keresetek, mint nálunk
Az elmúlt évek gyors kereset-emelkedésének köszönhetően Magyarországon a bruttó és a nettó keresetek 2010-hez képest 2021-re egyaránt 2,2-szeresükre nőttek nominálisan, ami éves átlagban 7,3%-os növekedést jelent. A rendkívül dinamikus emelkedés kedvező a dolgozók szempontjából, de kihívás a munkáltatók számára: hogyan tudják kigazdálkodni a növekvő terheket itthon és a kelet-európai “kistigris” Romániában? - teszi fel a kérdést közleményében a GKI.
Az Eurostat adatai szerint a hazai egy főre és egy ledolgozott órára jutó átlagos bruttó munkaerő-költség (kereset) 2012 és 2021 között 41%-kal nőtt (7,4 euróról 10,4 euróra). Ez meglepően alacsonynak tűnik a kereset-emelkedés mértékéhez (KSH: +97%) képest, amit részben a forint gyengesége magyaráz (a 9 év alatt 24%-ot gyengült a forint az euróhoz képest). Ezt kiszűrve a kereset-emelkedés 59%-os euróban mérve. Romániában ugyanezen időszak alatt 4,1 euróról 8,5 euróra nőtt (2,1-szeresére) a mutató értéke, ami 2,5-szerese a magyar növekedésnek. Az árfolyam 10,5%-ot gyengült, vagyis lejben mérve 2,3-szeres volt a bruttó kereset-emelkedés.
Egy ledolgozott órára jutó munkaerő-költség (kereset) és a nominális egység-bérköltség alakulása, 2012 és 2021 között (2012 = 100%)

A román munkaerő-költség (bruttó kereset) 2012-ben még 55%-a volt a hazainak, 2021-re már 82%-a. Ugyanakkor a nominális egység-bérköltség (a vállalatok által érzékelt bérköltség) 2012 és 2021 között Magyarországon 31%-kal, Romániában 32%-kal növekedett. Vagyis a sokkal gyorsabb román kereset-emelkedés szinte ugyanolyan költségnövekedéssel járt az ottani, mint a jóval alacsonyabb hazai kereset-növekedés a magyar vállalkozások számára.
Nálunk a keresetek emelkedésétől elmaradó vállalati költségnövekedés oka, hogy sokkal erőteljesebb forint/euró leértékelődés van, illetve jelentős dotációt (pl.: egyedi kormányzati döntések, innovációs források stb.) kapnak a hazai multinacionális cégek, illetve a szociális hozzájárulási adó csökkentés miatt a teljes vállalati szektor is. Romániában 2017-től a munkáltatói adóterhek jelentősen mérséklődtek, ellenben a munkavállalói terhek erőteljesen emelkedtek, ami a nettó bérek bővülését kissé visszafogta.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel (és 100 ezer forint jóváírással) a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank 69 937 forintos törlesztőt (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mindezek hatására Romániában a kétgyermekes kétkeresős háztartások éves nettó keresete 2012 és 2021 között több mint kétszeresére (8,3 ezer euróról 17 ezer euróra, évi 8,3%-kal) nőtt, addig Magyarországon csak 52%-kal (évi 4,5%-kal) emelkedtek ugyanezen időszak alatt (14,7 ezer euróról 22,3 ezer euróra). Ezáltal míg a román nettó kereset 2012-ben 56%-a volt a magyarnak, addig 2021-ben már a 77%-a.
Összességében megállapítható, hogy a hazai vállalkozások sokkal kisebb nettó keresetemelkedést tudtak elérni közel ugyanolyan arányú költségnövelésből. Ez is rámutat arra, hogy a béremelkedések kompenzálása az alacsonyabb adóterheléssel csak részben volt sikeres, a fő nyertes nem a munkavállalók széles köre, hanem a magyar költségvetés volt, legalábbis Romániával összehasonlítva.

Fizetésükről vallottak ukrán, ázsiai vendégmunkások: ennyi pénzért veszik el magyar melósok munkáját
A 2025. 32. heti összefoglalónkban a legfontosabb magyar gazdasági és társadalmi témákat gyűjtöttük össze.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Ingyenes és könnyen elérhető: egyre többen használják a hulladékudvarokat
Aranykuka kampányt indított a MOHU.
-
Vállalkozásod van? Így csökkentheted az áramköltségeket akár harmadával, beruházás nélkül
Szalai Sándort, az E.ON szakértőjét kérdeztük az energiaszolgáltató új tarifacsomagjáról.


