6 °C Budapest
forint detail cimlapi

Most már biztos: ennyi lesz jövőre a garantált bérminimum

2021. október 21. 17:33

Januártól a minimálbér 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig várhatóan 260 ezer forintra emelkedik - mondta Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója csütörtökön Szegeden.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

A bérköltségek mérséklése érdekében a kormány 4 százalékos munkáltatói járulékcsökkentést javasol, és megfontolja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatát, hogy a kis- és közepes vállalkozásoknak jövőre is a helyi iparűzési adó felét kelljen csak befizetniük - közölte a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara TOP 100 című gazdasági konferenciáján.

Más országokban nem jellemző a minimálbérhez és a garantált bérminimumhoz hasonló kettős rendszer - hívta fel a figyelmet Nagy Márton, és megjegyezte, tíz év múlva Magyarországon sem biztos, hogy lesz ilyen.

Azt is elmondta, nemzetközi összehasonlításban a magyar minimálbér a gazdaság fejlettségéhez viszonyítva és vásárlóerő-paritáson számítva is alacsony, és megjegyezte, hogy a 2016-os helyzettel szemben a minimálbér-emelésének nincs torlasztó hatása - nem okoz bértorlódást -, szemben a garantált bérminimummal. A keresők 8 százalékának bejelentett jövedelme a minimálbérnek megfelelő - mondta. A minimálbér és a garantált bérminimum 20 százalékos emelése együttesen már 2-2,5 millió embert érint - jegyezte meg.

A szakember a munkáltatói járulék 4 százalékpontnál nagyobb csökkentését nem nagyon látja megvalósíthatónak, az iparűzési adó mérséklését sokkal célzottabb eszköznek tartja. A kormány versenyképességi okokból elvetette a kereset nagyságától, a vállalkozás méretétől vagy tevékenységi körétől függő differenciált munkaadói járulékcsökkentésre tett javaslatokat - mondta Nagy Márton.

Az adóék az elmúlt években fokozatosan 48-50- százalékról 43 százalékra csökkent, a tervezett 4 százalékpontos munkáltatói járulékcsökkentést követően pedig 40 százalék lesz. Ez azonban nemzetközi összehasonlításban még mindig magas: az uniós átlag 39 százalék, a lengyel érték pedig csupán 33 százalék - hangsúlyozta a szakember. Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, az árazásnak a bérköltség változása csak egy eleme, az energiaárak emelkedésének szektoroktól függően lényegesen nagyobb hatása lehet.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
HR BLOGGER
hrbonbon  |  2021.12.02 00:18
A FELSŐ KORLÁT TÖRVÉNYE szerint személyes hatékonyságunkat a vezetési képességeink határozzák meg. H...
perfekt  |  2021.11.30 08:38
A Kormány 2021. november 2-án benyújtotta az egyes képzéseket és a foglalkoztatást érintő törvények...
hrdoktor  |  2021.11.29 05:13
Vannak olyan életviteli szokások, amelyek észrevétlenül elveszik az energiánkat. [...] Bővebben!
legacykft  |  2021.11.26 18:04
„Az az érzésem, Mónika, hogy kénytelen leszek szembenézni olyan hiedelmeimmel, berögződéseimmel, szo...
coachco  |  2021.11.12 19:58
Aki járt Mádon az elmúlt években, biztos, hogy járt a Szent Tamás dűlő tetején. Csodás a kilátás! Mi...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. december 2. csütörtök
Melinda, Vivien
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?