Így vonzanák a multik a munkaerőt: nem csak a pénzzel csábítanak

A rendkívül gyors technológiai, gazdasági és társadalmi változások arra késztetik a vállalatokat, hogy egyre inkább a munkavállalókat helyezzék üzleti stratégiájuk középpontjába. A Deloitte üzleti és HR vezetők körében végzett "Globális Humán Erőforrás Trendek 2019" kutatása szerint a társadalomtudatos működés minden korábbinál fontosabbá vált a cégek számára, és egyértelműen kimutatható kapcsolata van az üzleti sikerességgel. A társadalmi szempontokat kiemelten kezelő vállalatok 73 százalékánál nagyobb növekedést várnak 2019-ben, mint 2018-ban, míg az ezzel a tényezővel kevésbé foglalkozó társaságok esetében ennek aránya 55 százalék.

- mutatott rá Csépai Martin, a Deloitte Magyarország HR tanácsadási üzletágának vezetője. A felmérés során megkérdezett vezetők 86 százaléka jelezte, hogy fontosnak tartja új tanulási módszerek bevezetését. Ez különösen annak fényében jelentős, hogy a jövőben a munkavállalók akár 50-60 éves karrierrel is számolhatnak, amihez természetesen elengedhetetlen, hogy folyamatosan képezzék magukat.

A folyamatos tanulás szükségességét erősíti az automatizálási technológiák térhódítása is. A kutatás válaszadóinak 64 százaléka szerint az automatizálás hatása jelentős lesz az elkövetkező években, azonban a jövőben is kulcsfontosságúak maradnak bizonyos humán készségek a technológiai fejlődésben rejlő lehetőségek kiaknázásához. Az automatizálásból adódóan a munkavállalók egyre nagyobb része dolgozik majd technológiai támogatással (robotok, BI), emiatt a hagyományos szerepek átalakulnak, és új kompetenciákat igénylő, adat- és információ-vezérelt alapon működő munkakörök jönnek létre.

Az elmúlt években előtérbe kerültek olyan trendek, mint a termelékenység fokozása, a munkavállalók jól-léte, vagy a túlmunka és kiégés kérdése. Bár a munkavállalói élmény javítására már számos cégnél kiemelt figyelmet fordítanak, még bőven van fejlődési lehetőség. A Deloitte felmérése szerint a válaszadóknak csak 49 százaléka látja úgy, hogy szervezetük munkatársai elégedettek a munkakörükkel, és mindössze 42 százalék gondolja, hogy elégedettek napi munkafeladataikkal. A Deloitte szakértői szerint a továbblépés érdekében a munkavállalói élmény koncepcióját meghaladva a jövőben arra kell törekedni, hogy minél teljesebb "humán élményt" nyújtsanak a munkahelyek, hangsúlyt fektetve a személyközi kapcsolatokra, a folyamatos tanulásra és a motiváló munkafeladatokra. A változás egyik fontos eleme lehet a klasszikus szervezeti struktúra megújítása is, hierarchikus felépítés helyett a csapat alapú működési modell irányába történő elmozdulás.

A lassan egy évtizede tartó gazdasági fellendülés alapvető változásokat hozott a globális munkaerőpiacon, ma már óriási a verseny megfelelően képzett szakemberekért. Éppen ezért a vállalatvezetők és HR vezetők számára az egyik legnagyobb kihívást a cégen belüli mobilitás felpörgetése jelenti. A felmérés során megkérdezettek háromnegyede látja úgy, hogy fontosak a karrierépítést támogató új eszközök és modellek, illetve a vállalaton belüli mobilitás erősítése. Ennek eredményeképpen a korábbi, tradicionális javadalmazási elemek, ösztönző módszerek is idejétmúlttá válnak, szükségessé téve a megújításukat - a helyzet komolyságát jól mutatja, hogy a válaszadók mindössze 11 százaléka gondolja az általuk alkalmazott ösztönző rendszert a munkavállalói elvárásokkal összhangban lévőnek.

Magyarországon is hasonló kihívásokkal küzdenek a cégek és a HR szakemberek az emberi erőforrás menedzselése kapcsán, de a felmérés hangsúlybeli eltéréseket mutat. A munkavállalók fejlesztése kiemelt fontossággal bír a magyar munkaerőpiacon is, ámbár a cégek felkészültsége e tekintetben elmarad a globális és közép-európai átlagtól. A fokozott automatizálás miatt a munkavállalók képzését tekintve globális szinten a vezetők 66 százalékban meglévő munkavállalóikat igyekeznek átképezni, míg magyarországi viszonylatban a jelentős többség (79 százalék) elsődlegesen megfelelő készségekkel rendelkező új munkavállalókat próbál felvenni. Az eredmények alapján úgy látszik, a magyar vállalatok jobban bíznak a vállalatukba behozott tudásban, mint az átképzés sikerességében.