Kevés volt a béremelés: még mindig nincs elég bolti eladó az országban

Az eladóhad létszáma semmit sem változott 2017 eleje és vége között, de azért a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma nőtt másfél ezerrel, persze a részmunkaidősök száma közben ugyanennyivel csökkent - írja közleményében a blokkk.com. Ez azt jelenti, hogy a boltosok a hiányzó munkaerő egy részét hosszabb foglalkoztatással pótolták, ha már több ember nincs, akkor az egyébként is munkát vállalókat kell hosszabb munkaidőben foglalkoztatni.

Persze, az alkalmazott a hosszabb munkaidő alatt többet is keres. Vannak ugyanakkor ennek a megoldásnak hátulütői is, hiszen pont a kereskedelem az, ahol hullámzik napközben is a forgalom, így a részmunkaidős foglalkoztatás kézenfekvő megoldás. Lenne. Leginkább a diszkontok élnek vele, ahol nagyobb a fizetés, így még részmunkaidővel is viszonylag jól lehet keresni, a többi bolthoz képest. Nem véletlen, hogy nyolc órára vetítve bérlista vezetők, de a boríték a részmunkaidősnél azért vékonyabb.

2016-hoz képest sem változott az eladólétszám, csak az álláshirdetések száma nőtt. A legnagyobb áruházláncok honlapjain semmit sem változott az álláshirdetések száma, nem is rakja fel mindenki az összes betöltetlen munkalehetőséget, sok esetben csak munkakört hirdetnek, ahová több főt is beraknának.

Egyes láncok darabra ugyanannyi álláshelyet tüntetnek fel már jó ideje, például pontosan százat, vagy éppen ötszázat. De hát a túl sok álláshirdetés sem jó reklám ezek szerint, bár a pénztárak előtti sor, vagy a foghíjas, lazán széthúzott áruféleség a polcon, az eladótérben pihentetett gyűjtőcsomagolás dobozhalmaza azért árulkodó jel.

Feltűnő viszont azért, hogy a legkülönfélébb hír- és egyéb olvasnivaló oldalakon megszaporodott a boltos álláshirdetések száma, egyes munkaerő vadász portálok pedig ki is mutatják, hogy az egyik legkeresettebb munkaerő az eladó.

Az eladók, pénztárosok, árufeltöltők havi bruttó átlagkeresete a boltokban pedig 18%-kal nőtt, 32 ezer forinttal egy év alatt, 179 ezer forintról 211 ezer forintra. De év közben is emelkedett folyamatosan, hiszen 183 ezer forint volt januárban. Hiába, ez létszámemeléshez kevés volt. Könnyű persze rávágni, hogy akkor tessék többet emelni, de hát ott az árcédula is a boltban, nem csak a hosszú sor. Lehet választani, melyik nőjön, az ár, vagy a sor.

A bezárt bolt dolgozója másik boltba ment dolgozni?

Könnyen lehet. Ennek ugyan statisztikája nincs, de egy újonnan felvett dolgozó esetében a boltos nagyon is tudja, hol ügyködött előtte új eladója. Elsősorban a szakképesítéssel rendelkező eladó az, aki ragaszkodhat a szakmájához, van rá példa, sőt arra is, hogy rárepülnek az állásvadászok a bezáró boltra.

Nyilván az is igaz, a bezárt bolt minden eladója nem biztos, hogy szakmájában, másik boltban kezd új életet. Igaz lehet ez egy kistelepülésen például, de az sem véletlen, hogy a boltosok álláshirdetéseik alapján nagyon is támogatják a munkába járást.

De végül - mivel nem kevés bolt zárt be végleg - nagyon is lehet a hiányzó létszám pótlásának, legalább a szinten tartásának egyik forrása a bezárt bolt eladójának átvándorlása, átcsábítása a még talpon maradóba. Van ráutaló jel.

Nem mindegy, hol a bolt

A munkaerőpiac oldaláról sem mindegy, az ország melyik szegletében van a bolt. Az ország közepe táján a legkedvezőbb a helyzet, a boltosnak, és az eladónak is, mivel mindkettőből sok van. Köztudott, hogy nagy a boltok közötti vándorlás, néhány ezresért már ugrik is az eladó egy házzal odébb.

Nyilván a boltban szegényebb megyékben a legsanyarúbb a helyzet, amire szomorú, de tanulságos példa a Palócker bedőlése, ami a mai napig lenyomja a boltos létszámot a megyében.