Fontos változás a szociális ellátásoknál: több millió magyart érint

Czibere Károly az uniós projektet lezáró rendezvényen felidézte, az elmúlt 25 évben a szociálpolitikai döntéshozók alapvetően egy-másfél éves adatokat kaptak, míg mostantól naprakész nyilvántartás alapján tervezhetnek. Jelezte: a rendszerben látják, hogy hányan várnak egy adott szolgáltatásra, így mostantól az igényeknek megfelelően tudnak bővíteni.

Az államtitkár elmondta: öt éve egy másik - a szociális szolgáltatások modernizációját célzó - projekt is elindult, amely a mostani nyilvántartási projekt módszertanát alapozta meg. A két uniós projektre összesen 3,4 milliárd forintot fordítottak. Czibere Károly azt hangoztatta, hogy az új, korszerű elektronikus nyilvántartási rendszer alapvetően újíthatja majd meg a szakpolitika fejlesztését, a szolgáltatások minőségét, valamint a szabályozási környezetet.

Közölte, keresik annak a lehetőségét is, hogyan lehet nemcsak a szűk szakma, hanem a szélesebb közvélemény számára is átláthatóvá tenni az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos információkat. Arról beszélt, a cél az, hogy az állampolgárok könnyen megtalálhassák a maguk, illetve például az idős vagy fogyatékossággal élő családtagjuk számára a szükséges szolgáltatásokat.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatásokat naponta mintegy 500-600 ezren veszik igénybe, ez pedig azt jelenti, hogy - a családtagokat is beleszámítva - több millió embert érintenek a különböző ellátások.

Az új rendszerben egyebek mellett nyilvántartják majd a segélyeket és a támogatásokat, a szociális szolgáltatókat, a különböző szolgáltatásokat igénybe vevőket, továbbá naprakész nyilvántartása lesz az örökbefogadási rendszernek. Így látható lesz az is, ha valaki több helyen is igénybe vesz vagy kíván igénybe venni egy adott szolgáltatást.

Az egyes szociális nyilvántartási rendszereket a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal működteti. Ezeknek a rendszereknek jelenleg több mint 33 ezer felhasználójuk van, köztük az Emmi, a megyei kormányhivatalok, a települési önkormányzatok, a szociális szolgáltatásokat nyújtó fenntartók és intézményeik, valamint a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok.

A zárórendezvényre készült tájékoztató szerint a projekt célja az volt, hogy fejlesszék a szociális ágazat működésének modernizációjához, az ágazati szolgáltatások átlátható működéséhez, ellenőrzéséhez, tervezéséhez, a döntéstámogatáshoz szükséges központi elektronikus szolgáltatásokat.