Drámai helyzet: nyomorog az RTL sztárja

Egyik napról a másikra él Nagy Kriszta Tereskova. "Jelen pillanatban drámai a helyzet. Ennem még van mit, de nagyon sok dologról le kell mondanom, ami az egészséges életnek volna a része. Finoman szólva sem túl jövedelmező, amit csinálok. Tudom, hogy ez szorosan összefügg a válsággal. Négy évvel ezelőtt még nagyon sok vevőm volt, de már a leggazdagabbaknak is elfogyott a pénze, úgyhogy komolyan össze kell húznom a nadrágszíjat" - nyilatkozta a Hír24-nek a művésznő.

Bár friss statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre, ma már egyre kevésbé meglepő, ha kilométeres sorok várakoznak egy-egy ételosztáson. Március 30-án a budapesti Blaha Lujza téren például csaknem 1500 ember lakott jól és 1300 élelmiszercsomag talált gazdára az Ételt az Életért Alapítvány jóvoltából. Az ételosztásról készült képek is alátámasztják tehát, hogy egyre kritikusabb a magyar lakosság anyagi helyzete. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, 2011-re vonatkozó statisztikái szerint 1 millió 363 ezer magyar élt a szegénységi küszöb alatt, mely 152 ezer fővel több mint 2010-ben. A 2012-re vonatkozó adatokat várhatóan a nyáron teszi közzé a hivatal, egy azonban biztos, ezúttal sem számíthatunk megnyugtató számokra.

A KSH 2011-re vonatkozó adatai szerint 413 ezer 0-17 éves gyermek, 880 ezer 18-64 éves felnőtt, továbbá 69,5 ezer 65 éves és idősebb személy élt a szegénységi küszöb alatt. Jól látható tehát, hogy a legrosszabb helyzetben nem a nyugdíjasok voltak - a lakosság más rétegeivel összehasonlítva az idősek relatív helyzete jónak volt mondható, ami nagyfokú stabilitással párosult a nyugdíj rendszeressége és kiszámíthatósága miatt. Ugyankkor a 3 és annál többgyermekesek, valamint az egyszülős háztartásokban élők helyzete már jóval kritikusabb volt a legutóbbi felmérés során. A háztartástípusonkénti megoszlás szerint körükben tízből hárman a szegénységi küszöb alatt éltek, szegénységi kockázatuk az országos átlag többszöröse volt.

A KSH tavaly publikált felmérése szerint különösen ijesztő, hogy 2011-ben a lakosság csaknem háromnegyede (a szegénységi küszöb alá esők 96 százaléka) nem tudott még egy nagyjából 50 ezer forintos váratlan kiadást sem fedezni. Arról nem is beszélve, hogy az MNB statisztikái szerint a magyar családok megtakarítási állománya azóta nagyjából stagnálást mutat (reál értelemben nem volt növekedés a háztartások betétállományában). Arról ugyanakkor nem szabad megfeledkezni, hogy az állomány összetételét nem a legrosszabb helyzetben lévő családok generálják. Főként, hogy a szegény háztartások jövedelmének jelentős részét a társadalmi juttatások teszik ki. A 2011-es adatok szerint a társadalmi juttatásoknak a jövedelmi szegénység csökkentésében játszott szerepe az unión belül Magyarországon kiemelkedően magasnak volt tekinthető.