Kritikus helyzet: százezrekkel tartozik a legtöbb magyar munkanélküli

A hazánkban közel húsz éve kintlévőségek kezelésével foglalkozó Intrum Justitia magyarországi kutatási részlege a közelmúltban készítette el legfrissebb tanulmányát, melyben a fizetésképtelenség okait vizsgálta a magyar lakosság körében. A cég a kutatás alapjául saját adatbázisát használta fel. Az adatok szerint a kezelt ügyek (megbízás) esetében az ügyek átlagértéke 230 ezer forint, míg a vásárolt ügyek esetében az átlagérték ennél jóval magasabb, 320 ezer forintra rúg. Több száz ezer forintos elmaradása van tehát a számláit fizetni nem tudó magyaroknak. A tartozást felhalmozók a kezelt ügyek esetében jellemzően 9 hónapos elmaradásban vannak, míg a vásárolt követelések esetében már 20 hónap az ügyek átlagos kora (a tartozás keletkezése/felmondás ideje és a kezelés kezdete/faktorálás között eltelt idő - a szerk.).

A felmérés adatai szerint a lehetséges fizetésképtelenségi okok a következők:

• Munkanélküliség

• Alacsony jövedelem

• Fizetés vagy nyugdíj letiltás

• Hitel/megnövekedett törlesztő részlet

• Rövid távú problémák

• Járulékból él

A fizetésképtelenségi okok közül, szektor függetlenül általánosan elmondható, hogy a munkanélküliség áll a háttérben az adósok közel 50 százaléka esetében. Az esetek háromnegyedében az alacsony vagy nem létező jövedelmet említik fizetésképtelenségi oknak. De jelentős a jövedelemből történő letiltás is. Némileg meglepő ugyanakkor, hogy viszonylag elhanyagolható viszont a magas törlesztő részlet miatti hivatkozások aránya.

A felmérés tapasztalatai szerint szignifikánsan magasabb a letiltások aránya a bankszektorban és alacsonyabb a telekommunikációs szektorban. Ugyanakkor a telekommunikációs számlákkal csúsznak meg legelőször az adósok, és aki már a banki tartozással csúszik meg, az nagy valószínűséggel felhalmozott más tartozást is (van letiltása). Így az sem meglepő, hogy szignifikánsan magasabb a telekommunikációs szektorban a rövid távú problémák aránya, mely a számlafizetési késedelem sorrendjére ad magyarázatot.

A behajtás folyamata

A követeléskezelő cégek első körben tájékoztatják az adóst a követelés fennállásáról. Reklamáció esetén pedig - mely adódhat valamilyen félreértésből vagy adminisztrációs hibából - tényleges mediátorként vesznek részt. Amennyiben az érintett átmenetileg fizetésképtelenné válik, tehát nem képes rendezni tartozásait, akkor részletfizetés felajánlásával segítik az adóst. Összességében a részletfizetés a leggyakoribb konstrukció, de adott esetben a további kamatozástól való eltekintés, esetleg kamatkönnyítés, és nagyon ritka méltányossági esetekben a követelés bizonyos részétől való eltekintés is előfordulhat. Abban az esetben, ha az illető teljesen elzárkózik a követelés rendezésétől, akkor a követeléskezelő cég jogi útra tereli a követelést. Az engedményezett követeléseknél hasonló a helyzet, de az engedményezőnek sokkal nagyobb a mozgástere.

Jogilag alapvetően a megbízóval való megállapodásig terjednek a követeléskezelő lehetőségei. A behajtás folyamata ennek fényében általában a következő. Először adminisztratív eljárás indul, melynek fázisai: levélben tájékoztatás, kontaktus felvételi kísérletek, kapcsolat felépítése. Ebben a szakaszban valamifajta konszenzus kialakítása a cél, kizárólag abban az esetben ismétlik meg a felkeresést, amennyiben nem sikerül elérni a keresett személyt vagy az nem tartja be az ígéretét. Az adminisztratív eljárást követően jogi eljárás indul, mely magánszemélyek esetén fizetési meghagyást jelent. Jogi eljárásban a közjegyző felé indul fizetési meghagyás, melynek ellent mondhat 15 napon belül, ilyenkor az engedményező eldöntheti, hogy peresíti, vagy sem. Ha nem perel, akkor jogerőre emelkedik, és behajthatóvá válik a követelés. Ilyenkor végrehajtó kijelölését kérheti, aki a végrehajtói törvényben lefektetett "fokozatosság elve" alapján jár el.

"A tapasztalat az, hogy egyre több "workout" faktor cég a jogi eljárás felé megy. A jogi eljárások tekintetében az alapjogi biztos szeretné a végrehajtási eljárást tökéletesíteni. Alapvetően erősebb törvényi szabályozás várható, a PSZÁF ajánlására alapozva pedig a követeléskezelési törvény is megvalósulhat" - mondta el korábban a Pénzcentrum.hu megkeresésére Felfalusi Péter, az Intrum Justitia Kft. ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a PSZÁF ajánlása, csak az együttműködő adósokra vonatkozik. A lakossági fogyasztókra érvényes legfontosabb változtatások, hogy május 1-től minden hívás rögzítésre kerül, illetve a létrejött kommunikáció sűrűsége heti szinten nem lehet több mint 3 alkalom. Továbbá a követeléskezelőknek tájékoztatási kötelezettségük van. A bank is követeléskezelő, egészen addig, amíg nem adja át követeléseit - tehát addig rá is vonatkozik ez a kötelem. A közeljövőben várható szabályozásoknak köszönhetően az adósok, és nem a tartozásukat követelők fizetik meg a késedelem díját.