Év végéig dupláz a Tesco Magyarországon

A megváltozott munkaképességűek vagy fogyatékkal élők adminisztrációs, pénztáros, eladói, árufeltöltő, üvegvisszaváltó vagy akár osztályvezetői munkakörbe jelentkezhetnek, továbbá a vállalat speciális munkakörök létrehozásával is segíti munkavállalásukat. Az elfogadásuk és beilleszkedésük elősegítésére pedig az Ability Parkkal együttműködve tréningeket szervez a közvetlenül érintett munkatársaknak és vezetőknek.

A Tesco párbeszédet kezdeményezett több alapítvánnyal és civil szervezettel, hogy közösen találják meg az érintetteket, és gondoskodjanak a megfelelő elhelyezésükről. Az áruházlánc együttműködik a hallássérülteket, látássérülteket és mozgássérülteket képviselő országos egyesületekkel, a támogatott foglalkoztatást és komplex munkaerő szolgáltatást nyújtó szervezetekkel, az Ability Parkkal, valamint a 4M (Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott Munkaképességű Munkavállalóknak) programban részt vevő szervezetekkel.

A Tesco Magyarországon közel 24 ezer munkavállalót alkalmaz a több mint 200 áruházában.

Felülvizsgálhatja a kormány a rehabilitációs hozzájárulás rendszerét

Felülvizsgálhatja a kabinet a rehabilitációs hozzájárulás rendszerét a vállalkozók adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló kormányzati program keretében úgy, hogy az alapelvek nem változnak.

Egy fideszes képviselő írásbeli kérdésére az Országgyűlés honlapján elérhető miniszteri, válasz szerint a kormány jelenleg annak lehetőségét vizsgálja, hogy a rehabilitációs járulék konstrukciójával milyen módon lehetne még jobban ösztönözni a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, csökkentve ugyanakkor a munkáltatók adminisztrációs terheit.

Matolcsy György válaszában emlékeztet arra, hogy a törvény szerint a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében köteles rehabilitációs hozzájárulást fizetni, ha az általa foglalkoztatottak létszáma meghaladja a 20 főt, és a megváltozott munkaképességű foglalkoztatottak száma nem éri el a létszám 5 százalékát.

Több alkalommal felmerült korábban, hogy a rehabilitációs hozzájárulás az eredeti célját nem, vagy nem megfelelően teljesíti, ezért felül kell vizsgálni a konstrukciót. A magyarországi vállalkozások döntő többségének (97,6 százalékának) nem okoz többletterhet a hozzájárulás, rájuk ugyanis nem vonatkozik fizetési kötelezettség, mert létszámuk 20 főnél kevesebb - fűzi hozzá válaszában a miniszter.

Mint kifejti, jelentősen nőtt a vállalkozások érdeklődése a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása iránt, ugyanis a rehabilitációs hozzájárulás jelenlegi összege összemérhető egy minimálbéren foglalkoztatott munkavállaló éves bérköltségével. A munkáltatónak reális alternatíva a megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazása a rehabilitációs hozzájárulás megfizetése helyett. E miatt nem lenne szükséges a hozzájárulás alapelvének vizsgálata, hiszen az a jogkövető és egyben szociálisan érzékenyebb vállalkozási környezet kialakulását segíti elő, és elsődleges célja a megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatásának ösztönzése.

A bürokrácia-csökkentő program feladata a vállalkozásokat terhelő bürokratikus terhek radikális csökkentése és a tisztességes vállalkozásokat támogató és versenyképes üzleti környezet kialakítása. A részletes szabályok kidolgozása jelenleg szoros együttműködésben folyik a vállalkozókkal és vállalkozói szervezetekkel.

Matolcsy György felhívta a figyelmet arra is, hogy a rehabilitációs hozzájárulás mértéke az elmúlt időszakban többször változott, 2011-ben a hozzájárulás mértéke évente 964.500 forint/fő. Jánosiné Bene Ildikó (Fidesz) azért fordult a miniszterhez, mert úgy véli, hogy az egészségügyi, elsősorban a fekvőbeteg-ellátó intézményekre a törvényi szabályozás jelenleg elviselhetetlen anyagi terhet ró.

A Széll Kálmán Terv részeként áprilisban bejelentett bürokrácia-csökkentő programban az olvasható, hogy a rehabilitációs hozzájárulást - másik öt adónemmel együtt - éves fizetési kötelezettséggé alakítják át.