Ki fizet, és mennyit?

A kereskedelmi láncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség előzetes adatai szerint a kereskedelmi láncok közül a Tesco fizetheti a legtöbb különadót, 12,1 milliárd forintot, majd a Spar és az Auchan következik, 6,1, valamint 3,4 milliárd forintos terheléssel.

A szövetség összesítése szerint a Lidl-nek 1,6 milliárd, a Cora csoportnak 1,5 milliárd, a Penny Marketnek pedig 1,2 milliárd forintos különadót kell majd fizetnie. A dm-re 140,7 millió forint, a Media Markt csoportra 104,7, az OBI-ra 79,9, a Rossmannra 64,3, az IKEA-ra 53,9, az Aldira 50,7, a Praktikerre pedig 50,3 millió forint adó jut az előzetes adatok szerint.

 

Érdekes, hogy nem tartozik a legnagyobb fizetők körébe a magát legnagyobb hazai üzletláncnak tartó CBA. A hálózat ugyanis nem egyetlen vállalat által irányított üzletek sokaságából áll, hanem több önálló vállalkozásból. Vagyis maga a CBA Kft. mindössze a Tesco Zrt. árbevételének huszadát teszi ki, holott a boltok forgalma alapján nagyjából ugyanakkora árbevételtömegről van szó. Számítások szerint a CBA 27 millió forint válságadót fizet majd, a hasonló elven működő Coop lánc pedig ennek nagyjából a felét.

Mit mondanak az üzletláncok?

Nem meglepő módon a legtöbben tiltakoznak az adó ellen. A várhatóan legtöbbet fizető Tesco azt közölte: ugyan megértik és elfogadják, hogy a kormány nehéz döntések előtt áll, ugyanakkor aggodalmunkat fejezik ki a tervezett hipermarket adó bevezetése miatt, ami szerintük valójában a munkahelyteremtést és beruházásokat adóztatná meg.

Úgy látják: ilyen adónemek bevezetése, ráadásul ilyen rövid határidővel és mindenféle egyeztetés nélkül komolyan fenyegeti a "jó célok elérését".

Közlésük szerint az a piaci bizonytalanság, amit az ehhez hasonló lépések okoznak, kifejezetten hátrányos az ország megítélése szempontjából, különösen egy olyan időszakban, amikor Magyarországnak mindennél jobban szüksége van külföldi befektetésekre és az ezek nyomán keletkező új munkahelyekre, gazdasági növekedésre.

A láncokat képviselő Országos Kereskedelmi Szövetség szintén úgy fogalmaz: "megérti a válságadó szükségességét annak érdekében, hogy a költségvetés egyensúlya javuljon". Az OKSZ elfogadja, hogy a kereskedelmi ágazat 30 milliárd forint válságadó befizetésével segítse a nemzetgazdaságot, bízva abban, hogy a kormány jó gazdaságpolitikája révén rövidesen növekedni fog a fogyasztói piac is.

Azt javasolják ugyanakkor, hogy az adó alapja a kereskedők valós teljesítményét kifejező árrés - az eladási és a beszerzési ár különbsége - legyen.

Az OKSZ rámutat: az APEH adatai alapján 2009-ben a kiskereskedelmi ágazat - a lakosságot kiszolgáló 43 ezer vállalkozás 4.649 milliárd forint bevétele mellett - összességében 33 milliárd forint veszteséggel zárta az évet az adózás előtti eredményt tekintve -, aminek döntő oka a kedvezőtlen piaci helyzet mellett a nagy üzletláncok másfél évtizedes folyamatos beruházása.

Ezzel szemben ugyanakkor a válságadó nem terjed ki a nagykereskedelmi - vagyis a vállalkozásokat, intézményeket kiszolgáló - vállalkozásokra, ahol 31 ezer cég 11.734 milliárd árbevétel mellett 172 milliárd forint adózás előtti eredményt ért el 2009-ben.

A szervezet tárgyalási lehetőséget kér Matolcsy György nemzetgazdasági minisztertől, hogy a rendkívüli intézkedések részleteiről egyeztessenek. Nehezményezik, hogy váratlanul érte őket a bejelentés.

A legfontosabb: lesz-e áremelés?

A hipermarket adó kapcsán a legfontosabb kérdés, hogy vajon a fogyasztók megérzik-e az adóemelést, azaz az üzletláncok továbbterhelik-e a lakosságra.

A kormány szerint az embereknek nem kell attól tartania, hogy a terheket végül rájuk hárítják. Szíjjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője egy interjúban úgy fogalmazott: a GVH és a fogyasztóvédelmi hatóság fokozott figyelme fogja megakadályozni abban, hogy a kereskedelmi láncok terheiket a vásárlókra hárítsák.

A - többiekhez képest- minimális összeget fizető CBA bolthálózat úgy nyilatkozott: nem emelik az árakat. Reményeik szerint a személyi jövedelemadó csökkentésével a vásárlóknál maradó többlet olyan forgalmat generál, ami fedezi a különadó költségét. A CBA pozitívumnak tartja azt, hogy a terheket nem terhelik a lakosságra, reményeik szerint ugyanis a személyi jövedelemadó csökkentésével bővül a vásárlóerő. A lakosságnál több pénz marad, így remélhetőleg megáll a kiskereskedelmi forgalom évek óta tartó folyamatos csökkenése. Fodor Attila, az áruházlánc szóvivője úgy nyilatkozott: egyik piaci szereplő sem engedhet meg magának áremelést az erős verseny és a csökkenő fogyasztás miatt. A Coop hétfői közleményében szintén cáfolta, hogy áthárítják az adót.

Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője azonban nem ennyire optimista. Nyilatkozata szerint nem tud megszabadulni attól a gyanakvástól, hogy a válságadót idővel áthárítják a szervezetekre és a lakosságra egyaránt, hiszen mindannyian fogyasztók.

Tölgyessy Péter politikai elemző egy mai rádióinterjúban ezzel szemben úgy fogalmazott, hogy az érintett cégek érhetően mindent megtesznek majd azért, hogy új kötelezettségeiket áthárítsák beszállítóikra és megrendelőikre. Nem feltétlenül az áraikat emelik majd, hanem csökkentik beruházásaikat, ésszerűsítik dolgozói létszámukat, rontják szolgáltatásuk minőségét.