Papíron 16% volt a társaságok adója - Valójában jóval kevesebb

Egészen 2009. év végéig a társasági adóról és osztalékadóról szóló (tao) törvény alapján főszabály szerint a pozitív adóalap 16%-át kellett a cégeknek adóként a költségvetésbe befizetniük. 2006 szeptemberétől pedig az adózás előtti eredmény után további 4%-ot különadóként kellett az államnak leróni. A különadó idén január 1-jétől ugyan megszűnik, a társasági adó alapja azonban 16%-ról 19%-ra emelkedik. A kérdés csak az, hogy az új 19%-os kulcs ténylegesen mekkora adóterhelést fog jelenteni a vállalatoknak.

Az előző évek tapasztalatai alapján 19%-nál jóval alacsonyabb lesz a valós terhelés mértéke. Az előző évek adószintje ugyanis 8 és 12% között alakult, mely csak részben köszönhető az 50 millió forint adóalapig - különböző feltételek teljesülése esetén - alkalmazható 10%-os kedvezményes kulcsnak.

A milliárdos adóalapot elkönyvelő cégek számára a kedvezményes kulcs már korántsem csábító lehetőség. Sokkal hatékonyabban csökkenthetik adófizetési kötelezettségüket a különböző jogcímeken kapott adókedvezményekkel. Ezek közül a legjelentősebb a társasági adó fizetése alól teljes mentességet nyújtó beruházási adókedvezmény. Egy névtelenül nyilatkozó adózási szakember a lapnak elmondta, hogy még mintegy 40-50 magyarországi vállalat van, mely az uniós csatlakozás előtti időkről ilyen, 100%-os társaságiadó-kedvezményt élvez egészen 2011 végéig. Az ilyen típusú adókedvezmény eléréséhez a társaságoknak 10 milliárd forint egyszeri beruházást kellett vállalniuk - tette hozzá a szakértő.

Maximális adókedvezményt élvező társaság például a tőzsdén jegyzett Richter gyógyszergyártó cég, mely 2004. január elseje óta nem fizet társasági adót. Azonban nem csak beruházási kedvezménnyel lehet(ett) adót csökkenteni. A társasági adótörvény - bár 2010-ben több pont is kikerült - számos adóalap csökkentő tételt ismer, a megszűnő különadó alapját pedig a kutatás-fejlesztés költségeivel tudták a cégek korábban jelentősen leszorítani.