A kérdés, amitől mindenki retteg egy interjún!

Sokan azt hiszik, hogy erre kérdése valójában nem is igazi gyengeséggel kell válaszolni, hanem valami olyan tulajdonsággal, ami más szempontból nézve előny. A HR-esek ezt azonban a legkevésbé sem szeretik, ez ugyanis szabályszegés, a kérdés komoly!

Tudni szeretnék, hogy mi az a szituáció, amiben esetleg kevésbé felelünk meg, ami terhet jelent számunkra, hiszen ez adott pozíció szempontjából fontos lehet. Ilyen értelemben talán jobb, ha magunkhoz is őszinték vagyunk.

A Wall Street Journal által megszólaltatott humánerőforrás-specialisták szerint a legtöbben azt válaszolják, hogy maximalisták. Ez azonban - azon túl, hogy elcsépelt - még ellenünk is fordítható, hiszen azt a látszatot is keltheti, hogy nem vagyunk képesek a feladatokat megfelelően ledelegálni, mindent magunk akarunk elvégezni, ami például egy csapatmunka esetén meglehetősen nagy hátrány. A fegyver tehát visszafelé sül el.

A legjobb megoldás, ha inkább alaposan felkészülünk erre a kérdésre, és valóban átgondoljuk gyengeségeinket. Sokszor az is segít, ha egy barátunkkal eljátsszuk a szituációt, sőt, akár fel is vehetjük videóra, és visszanézve eldönthetjük, mi az, amin feltétlenül változtatnunk kell.

A válasznál fontos, hogy szakmába vágó legyen, hiszen senkit nem érdekel - hacsak nem szakácsnak jelentkezünk - , hogy nem tudunk jól főzni. Ismerjük meg a céget a lehető legjobban személyes találkozás előtt, hiszen ez is befolyásolja a választ. Egy újonnan alakult cégnél például bártan mondhatjuk, hogy hamar ráununk a rutinszerű munkára, hiszen ott feltehetően még nincsenek kialakult munkakörök, és a napi feladatok is még dinamikusan változnak.

Nem szabad túl önelégültnek, beképzeltnek sem tűnni, az a válasz, hogy mindennel meg tudunk birkózni, nem túl szerencsés, mert ez azt sugallhatja, hogy nem nagyon álljuk a kritikát, ami fejlődés szempontjából elkerülhetetlen velejárója a munkának.

Nem szabad mindeközben megfeledkezni a testbeszédünkről sem, hiszen az mindent elárul. A görnyedt ülés, a szoba titokzatos méricskélése, vagy az izzadt tenyerünk tördelése azt a látszatot keltheti, hogy a kérdéssel sarokba állítottak minket. Gondolkodjunk el nyugodtan a válaszon - lehetőleg persze már interjú előtt - , de ne várassuk sokáig a válasszal az interjúztatót, az ugyanis már el is árulja, hogy mi a legfőbb gyengeségünk!