Te mire lennél képes, hogy állást találj? Sokan extrém módszerekhez fordulnak

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb adatai szerint tavaly decemberben 81 munkáltató jelentett be csoportos létszámleépítést, ami összesen 5 500 dolgozót érintett. Ezzel a nyilvántartott álláskeresők száma december végén 477 400 főre emelkedett.

Nem rózsás a helyzet azonban más országokban, így az Egyesült Államokban sem, ahol a munkanélküliségi ráta jelenleg 16 éves csúcson, 7,2 százalékon áll, így aztán nem is csoda, hogy az emberek egyre kreatívabbakká válnak, ha álláskeresésről van szó.

A hirdetőtábla önkéntes viselése, szórólapok szétosztása, vagy személyes üzenettel ellátott pólók viselése sokaknak talán szokatlan módszernek tűnik, de nem úgy az elkeseredett munkanélkülieknek.

A legtöbb humánerőforrás szakértő talán egyetért abban, hogy az álláskeresés leghatékonyabb módja, ha minden szálat, értsd ismerőst, és annak ismerősét is megmozgatunk, hátha rajtuk keresztül munkát találunk.

A CNN Money által összegyűjtött legextrémebb álláskeresési módozatok között akad olyan is, ahol egy 33 éves amerikai férfi összes létező ismerősének e-mailben elküldte önéletrajzát és motivációs levelét, és arra kérte őket, továbbítsák azt olyan ismerőseiknek, akik feltehetően segíteni tudnak neki web fejlesztői állást találni. Persze, hogy a motiváció is meglegyen barátaiban, 150 dollárt ajánlott fel annak, aki munkához juttatja. A projekt végül sikerrel járt!

Egy 53 éves floridai ápolónő a virtuális világ helyett a utcát választotta, hogy hirdesse szolgáltatásait, méghozzá úgy, hogy egy pólóra kinyomtatta honlapja címét, és egyéb elérhetőségét, ami potom 5 dollárjába került, és azóta ebben a "jelmezben" biciklizik utcáról utcára. Bár a hölgy a lap információi szerint még nem kapott megfelelő állásajánlatot, néhány telefonhívás azonban még tartja benne a lelkesedést.

Hasonló lépésre szánta el magát az a 29 éves nő is, aki már lassan egy éve marketing manageri állást keres, vajmi kevés sikerrel, így most ő is pólót húzott, amin elöl önéletrajza, hátul motivációs levele látható, hátha valaki behívja így egy interjúra.

Ennek kissé cikibb verziója, amikor már szendvics-emberként járja valaki az utcát, vagy szórólapot nyom mindenki kezébe.

A HR-szakértők fel is hívják a figyelmet, hogy túlzásokba esni nem érdemes, ne is jusson például eszünkbe bemenni a kiszemelt céghez, és a liftben arra várni, hátha belefutunk az illetékesbe, akinek a kezébe nyomhatjuk önéletrajzunkat, az ilyesfajta próbálkozást ugyanis nem övezi általában kitörő lelkesedés.

Egy felmérés szerint például a marketing vezetők 52%-a, míg a hirdetési vezetők 26 százaléka a szokatlan álláskeresési módokat meglehetősen dilettáns próbálkozásnak tartja, ennél jobb megoldás tehát, ha inkább kitaláljuk, hogy pontosan milyen munkára vágyunk, és miért, és a pályázatunkat lehetőleg az illetékes személynek juttatjuk el.