Így látják a válságot a vezérigazgatók

Rekordmélységbe zuhant a vezérigazgatók magabiztossága: világszerte csupán 21 százalékuk állította, hogy bizakodással tekintenek árbevételeik növekedésére 2009-ben, ami a PwC tavalyi, hasonló felméréséhez képest 50 százalékos visszaesés. A vállalatvezetők több mint negyede kifejezetten pesszimista kilátásokkal tekint az előttünk álló esztendőre. A PricewaterhouseCoopers szakértői a 2008 IV. negyedévében 50 országban közel 1200 felsővezetői interjút készítettek, ebből 500-at Európában. A felmérésben magyarországi cégvezetők is részt vettek, az eredményeket a PwC vezetői január 28-án hozták nyilvánosságra, a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon.

"A recesszió intenzitása megrázkódtatást okozott a vállalatvezetők lelkében és globális bizalmi válságot hozott létre. A vállalatoknak immár a hitellehetőségek elapadása, a befagyott tőkepiacok és a megcsappanó kereslet okozta gondokat kell leküzdeniük. A vállalatok első emberei leginkább cégeik pillanatnyi túlélése miatt aggódnak" - nyilatkozta Samuel A. DiPiazza, a PricewaterhouseCoopers globális vezérigazgatója.

"A recesszió súlyosságát és időtartamát nehéz megjósolni. A vállalatvezetőknek kettős cél érdekében kell egyensúlyozniuk: egyrészt sikeresen kell kezelniük a lassulást, másrészt felkészülten kell várniuk a gazdasági fordulatot" - fűzte hozzá.

A vállalatvezetők a hosszú távú növekedés tekintetében is borúlátóbbak világszerte, véleményük szerint a fellendülés kifejezetten lassú lesz. Mindössze 34 százalékuk mondta, hogy nagyon bízik a növekedésben a következő három év folyamán. Ez az érték 42 százalékos csökkenést jelent tavalyhoz képest, amikor a vezérigazgatók még épp, hogy csak érzékelni kezdték a hitelválság globális gazdaságra gyakorolt hatását.

A felmérés rávilágított, hogy a pesszimizmus uralkodóvá vált valamennyi földrajzi térségben és üzleti szektorban. Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a vezérigazgatók mindössze 15 százaléka fejezte ki bizalmát az előttünk álló év növekedési kilátásai tekintetében. Közép- és Kelet-Európában 21%, az ázsiai, csendes-óceáni térségben 31% és Latin-Amerikában 21 százalékuk vélekedett hasonlóan.

A kockázati tényezőket firtató kérdésre a cégvezetők a következő válaszokat adták: a recesszió a világ legnagyobb gazdaságaira gyakorolt negatív hatása (85%); a tőkepiacokon bekövetkező törések (72%); a túlszabályozottság (55%); az energiaköltségek (50%); illetve a tehetségek, szellemi kapacitás hiánya (46%).

A bankszakma válsága mindent áthat

A vezérigazgatók arra számítanak, hogy a bankszektor világszerte tapasztalható válsága komoly hatást gyakorol az üzleti világra. A vállalatvezetők 70 százaléka azt mondta, hogy vállalatukat közvetlenül érinteni fogja a válság. Közülük is közel 80% állította, hogy magasabb finanszírozási költségekkel kell szembenézniük, illetve csaknem 70 százalékuk állította, hogy ennek eredményeként el fogják halasztani tervezett beruházásaikat. A vezérigazgatók szerint legvalószínűbben a bank-, közmű-, építési-, szórakoztató- és járműipari szektorok vállalatai lesznek érintettek. Azok a vezérigazgatók, akiknek a vállalatai növekedésre számítanak, úgy nyilatkoztak, hogy ezt elsősorban belső készpénzmozgással finanszírozzák majd és csak ezután a hitel-, és értékpapírpiacokról.

Hosszú távon kell gondolkodni

A jelenlegi gazdasági körülmények súlyossága ellenére a cégvezetők továbbra is aggódnak hosszú távú igények miatt. A tehetséges szakemberek rendelkezésre állása még mindig létfontosságú: csak 26 százalék nyilatkozta, hogy a következő évben létszámleépítést terveznek, míg 35 százalék a dolgozói létszám szinten tartását tervezi.

A vezérigazgatók 72%-a azt prognosztizálta, hogy a természetes erőforrások a jövőben egyre nagyobb feszültséget okoznak majd. A válaszadók szerint a szén-alapú energiafüggőség (61%), a klímaváltozás (56%), a túlnépesedés (55%) és az ivóvíz hiánya (50%) gyakorol majd hatást a gazdaságra. A válaszadók nagyjából 75 százaléka állította, hogy már most is reagálnak ezekre: új termékeket, szolgáltatásokat fejlesztenek és módosítják működésüket. Több mint felük számol azzal, hogy ilyen irányú beruházásaik megtérülése a következő egy évben kezdődik.

Az energiakérdés és a tehetségek megtartása

A vállalatvezetők a világ minden részén azt nyilatkozták, hogy céljaik között nemcsak vállalkozásaik fenntartása, hanem a gazdasági fellendülésre való felkészülés is szerepel. Összességében véve több mint 80 százalékuk állította, hogy működésük hatékonyabbá tételével lépéseket tesznek az energiaköltségek csökkentése érdekében, illetve több mint 50% alternatív energiaforrásokat is keres. A vállalatok ezen kívül technológiai beruházásokkal próbálják csökkenteni energiafüggőségüket és igyekeznek biztosítani jövőbeni energiaellátásukat.

A tehetségek felkutatása és megtartása szintén kiemelt prioritás. A válaszadók közel 70 százaléka említette az elvárt készségekkel rendelkező jelöltek hiányát, mint komoly kihívást.
A vállalatvezetők a tehetséggel kapcsolatos kihívások leküzdésére olyan stratégiákat említettek, mint a rugalmasabb munkakörnyezet kialakítása, a kulcsfontosságú munkatársak átcsoportosítsa és a társadalmi tevékenységekben való részvétel.

Megcsappanó fúziók és felvásárlások - a közös vállalatoké a jövő?

A fúziós és felvásárlási tevékenység drasztikusan visszaesett. A válaszadók mindössze 20 százaléka mondta, hogy az előző évben ilyen tranzakciót bonyolítottak. A fúziók, felvásárlások csökkenése legerősebben az ázsiai és kelet-európai feltörekvő gazdaságokban mutatkozott. A kulturális különbségek, a váratlan költségek és az üzletkötési érték teljesítése volt a vezérigazgatók három leggyakoribb aggálya a fúziók és felvásárlások kapcsán.

Megugrott viszont azoknak a vezérigazgatóknak a száma - különösen Nyugat-Európában és Dél-Amerikában -, akik azt vallják, hogy a közös vállalatok szerepe nagyobb lesz a határokon átívelő növekedésben, mint a fúzióké, felvásárlásoké. Ebben tükröződhet a közös vállalatokhoz kötődő alacsonyabb költség- és kockázat szint.

Az állam szerepe

Noha a vezérigazgatók 55 százaléka továbbra is aggódik a túlszabályozás, mint a növekedés egyik gátja miatt, ugyanakkor közel felük azt is állítja, hogy a kormányok nem tettek eleget ahhoz, hogy egészséges munkaerőpiac alakuljon ki, továbbá 38%-uk szerint a kormányok többet tehetnének az infrastruktúra fejlesztése érdekében is. Ezen túlmenően a vállalatvezetők több mint 80 százaléka az egyértelmű, következetes kormányzati politikákat tartja kedvezőnek a klímaváltozás kezelése terén, de csak 28 százalékuk hiszi, hogy kormányuk kidolgozott ilyen irányelveket.