Teljesen átalakulhat a bankrendszer: ez vár a magyar családokra

A hazai bankszektor már az elmúlt években is jelentős változáson esett át, ám ha megvalósul Matolcsy György célja, és az országban mindössze 4-5 nagybank működne, az olyan szintű változást eredményezne, amelyre korábban nem volt példa. A koncentrációnak már most is vannak jelei: a Takarékok szinte egészen biztosan összeolvadnak, de alighanem csatlakozik hozzájuk a 100 százalékban állami tulajdonú Budapest Bank, és vélhetően az MKB is. Ez már önmagában is a magyar bankrendszer második legnagyobb bankját hozná létre, de a három bank  összeolvadása után még mindig létezne legalább 7 nagybank a gazdaságban (jelenleg az OTP, K&H, UniCredit, Erste, Raiffeisen, CIB, a hamarosan megalakuló egységes Takarék).

Számos kérdést vet fel

Azt előre kívánjuk hangsúlyozni, hogy az összeolvadásnak a fenti példán kívül még nincsenek jelei - bár több pletykát is hallhattunk egyéb összeolvadásokról -, így okfejtésünk szigorúan elméleti. A jegybankelnök viszont az összes fronton lenyilatkozza, hogy a magyar bankrendszer nagyobb koncentrációjára lenne szükség - aligha valószínű, hogy Matolcsy a levegőbe beszélne, így hosszabb távon valóban várható változás.

A bankok egymás alá licitálnak! Olcsó személyi hitelekért keresd fel kalkulátorunkat!

A kérdés csupán az, hogy ez milyen hatással járna a lakosságra és a gazdaságra nézve. Az első és legfontosabb megállapítás az, hogy a magántulajdonban álló bankok összeolvadásukról szabadon dönthetnek (állami tulajdonban egyedül a Budapest Bank áll, illetve az Erstében is részesedése van az államnak.A korábban szintén állami tulajdonú MKB ugyanakkor értékesítésre került), és mivel a legtöbb banknak más a profilja (valamelyik a lakossági, megint másik a vállalati hitelezésben erős), így nem látható előre, hogy miként valósulna meg a konszolidáció.

Kényelmes, de drága a túl sok bank

A túl sok bankkal valóban gondok vannak. Természetesen vannak előnyei is a versengő bankrendszernek, ilyen például a kiterjedt, de egyre csökkenő fiókhálózat. Az előnye ugyanakkor a hátránya is: a magyar bankok számítanak az egyik legdrágábbnak Európában. Nem csak a folyószámlaköltségek tekintetében kiemelkedően drága a magyar bankolás, de a magyar szinten jelenleg alacsonynak számító kamatok is európai szinten roppant magasnak számítanak - ráadásul további monetáris szigorítás után (amit az EKB-nak egyelőre esze ágában sincs végrehajtani) ez az olló csak nyílni fog.

Drága a folyószámla? Válts könnyedén a Pénzcentrum kalkulátorában!

De nem csak a lakossági hitelezés terén vannak gondok. A jegybankelnök szerint a magyar vállalatok túlságosan hozzászoktak a banki forrásokhoz, és szinte egyáltalán nem bocsátanak ki kötvényeket. A hatékonyabbá váló vállalati hitelezés nemzetgazdasági jelentőségű, hiszen az olcsó források olcsóbb beruházást, azaz költséghatékonyabb működést - vagyis nagyobb versenyképességet, végeredményben pedig nagyobb béreket jelenthetnek.

És mit érezne a lakosság, ha kevesebb bank lenne?

Kicsit pragmatikus jellegű kérdés, de mindenképpen érdekes, hogy mi történne a konszolidálásra váró bankok számláin tartott lakossági lekötött betétekkel, kihelyezett hitelekkel és hasonló. Ez jelenti azonban majd vélhetően a legkisebb problémát. Palkó István, a Portfolio vezető elemzője ezzel kapcsolatban ezt nyilatkozta a Pénzcentrumnak:

Hozzátette azt is, hogy lehetnek egyéb rövidtávú problémák, például internetes leállások, de a bankok minden esetben igyekeznek csökkenteni az ügyfelek nehézségeit, és alapos tájékoztatást nyújtanak. Hoszsabb távon ugyanakkor érezhető lesz a hatás, már a számlacsomagokon is. Palkó ezt mondta erről:

Ezek ugyanakkor operatív jellegű változások. A nagyobb kérdés az, hogy mennyiben érinti majd ez a lakossági hitelek és betétek kamatait és a folyószámladíjakat rendszerszinten?

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a vége: kamatot emelt az MNB, ez vár a magyar családokra

Megindult a monetáris szigorítás.

Érthetőek azok az aggodalmak, amelyek szerint az egyre koncentrálódó bankrendszerben a verseny csökkenése miatt a bankok konszenzusosan díjakat és kamatokat emelhetnek, hiszen a kisebb verseny miatt alacsonyabb lesz a valószínűsége, hogy ügyfelet veszítenek ezzel. Ráadásul sokkal könnyebb 3-4 bank lépéseit lereagálnia a versenytársaknak, mint 7-8 bankét: azaz nagyobb lesz a bankok eszköztára és mozgástere, hogy több pénzt húzzanak le a lakosságról. A jelenlegi rendszerben ennek pont az ellenkezője zajlik: egy-egy bank kamatcsökkentésére a riválisok is csak a díjak mérséklésével tudnak reagálni - ahogy azt láthattuk az utóbbi időben például az egymás alá licitáló személyi kölcsönök kamataiban.

Ezzel szemben áll az a szemlélet, amely szerint a magyar bankok már eddig is kiemelten magas költségekkel üzemeltek, és ezek jelentek meg a magas lakossági díjakban. Ha kevesebb lesz az adott lakosságszámra eső bank a rendszerben, akkor ugyanazzal a szervezettel a bank nagyobb ügyfélkört tud kiszolgálni, ráadásul a riválisok eltűnése miatt kevesebb bankfiók üzemeltetésére lesz szükség.

Talán meglepő, de a két szemlélet nem üti ki egymást teljesen - végeredményben igaz ugyanis, hogy a verseny csökkenni fog, ha Matolcsy álma megvalósul. Hogy mi lesz ennek a végkifejlete, az sok mindenen múlik majd - az sem utolsó szempont, hogy minden bizonnyal a jelenleginél eltérő gazdasági környezetben valósul majd meg a konszolidáció, így a következményeket megjósolni lehetetlen - ismét leírom: HA megvalósul egyáltalán. Hogy pontosabb képet lássunk, megkérdeztünk egy szakértőt, mire számíthat a lakosság egy ilyen helyzetben.

Nem biztos, hogy ettől minden olcsóbb lesz

Ahogy azt feltételeztük, a fiókszámok csökkenése szinte borítékolható. Összeolvadás esetén egyáltalán nem érdemes mér fenntartani a költségesen üzemelő bankfiókokat. Ezt támasztotta alá az általunk megkérdezett szakértő, Palkó István válasza is.

Ahogy az elemző fogalmaz, ez egyáltalán nem negatív tendencia, hiszen a bankolás egyre inkább digitálissá válik. Fontosabb kérdés azonban, hogy az így megspórolt költségek vajon a lakosságnak összességében olcsóbb, vagy drágább bankolást jelentenek-e. Azaz melyik állítás az igaz a fentiek közül arra vonatkozóan, hogy összességében drágább lesz-e a bankolás egy esetleges koncentráció után, vagy olcsóbbak. Palkó válasza az első tézis megvalósulását vetíti előre: