Mennyit, mikor és hogyan kapok vissza a bankomtól?

Az elmúlt hetekben rengeteg információt kaptunk a devizahitelesek megsegítésével kapcsolatban, viszont rengeteg a még nem tisztázott kérdés az ügyben. Ezeket a parlamenti vita alatt, vagy akár egy későbbi szabályozás keretein belül fogják tisztázni. A héten tárgyalja ugyanis a parlament a devizahiteleseket megsegítő törvényt, ami az első lépcsőfoka a devizahiteles mentőcsomagnak.

Bár sok kérdés még nyitott a végső formával kapcsolatban, azonban vannak olyan konkrétumok, amiket már a pénteken benyújtott törvényjavaslatból megismerhettünk. Olvasóink kérésére összeszedtük azokat a lényeges pontokat, amelyek a devizahiteles kérdést érintik.

Melyik hitelekre érvényes a törvénytervezet?

A most benyújtott tervezet a törvény hatálybalépését megelőzően kötött deviza alapú és forint alapú fogyasztói hitelszerződésekre és lízingszerződésekre terjed ki. Ez azt jelenti, hogy a lakáshitelek, a szabad felhasználású jelzáloghitelek, a személyi kölcsönök, az autóhitelek és az autólízingek is a hatálya alá esnek.

Érdekes, hogy nem csak a deviza alapú, hanem a forint alapú szerződésekre is vonatkozik a törvénytervezet, igaz ezek esetében nem lehet árfolyamrésről beszélni, viszont az egyoldalú kamatemelés érintheti ezeket a szerződéseket.

Miért kaphatunk vissza pénzt?

A törvénytervezet szerint összesen három jogalapon járhat vissza pénz az ügyfeleknek:

• A folyósításkor az MNB középárfolyamától eltérő árfolyam használata. Ebben az esetben jellemzően az ügyfelek jártak rosszul az árfolyamrés miatt. Ennek kiszámításáról korábbi cikkünkben írtunk részletesen.

• A másik jogalap szerint a törlesztőrészleteket is MNB középárfolyamon kellett volna elszámolni, ehelyett a bankok az eladási árfolyamon állapították meg a törlesztőrészleteket, így ismételten hátrány érte az ügyfeleket.

• A harmadik jogcím az egyoldalú kamatemelések köre. Ennek feltételeiről részletesen olvashatunk a törvénytervezetben, azonban az elszámolás később történik majd egy másik szabályozás keretein belül.

Mennyi pénzt kaphatok vissza?

Az, hogy mennyi pénzt kaphatunk vissza több tényezőtől függ, ilyenek a bankunk által alkalmazott árfolyamrés mértéke, ez hitelintézetenként eltérő. Lényeges az is, hogy mikor vettük fel a hitelt (mikor történt a folyósítás), illetve, hogy a bank milyen naptári napon határozza meg a törlesztést, mivel az elmúlt hat évben hónapon belül is hatalmas árfolyammozgásnak lehettünk szemtanúi több alkalommal is.

Az egyoldalú kamatemelés miatt jelentős összegek járhatnak vissza, azonban kérdéses, hogy mikor történt a kamatemelés. Ebben az esetben a kifizetés határideje és a rendezés módja kérdéses. Ezekről számításainkat egy átlagos devizahitel esetében korábbi cikkünkben találod meg.

Utalni fogják a pénzt?

A még élő szerződések esetében a tőketartozást fogják csökkenteni, aminek köszönhetően a törlesztőrészletek fognak csökkenni. A végtörlesztett vagy lejárt szerződések esetében viszont az ügyfelek várhatóan átutalással kaphatják meg a nekik járó összeget.

Nem úgy volt, hogy a végtörlesztett hitelekre nem vonatkozik a törvény?

Ebben az esetben szét kell választanunk a végtörlesztést, amikor az ügyfél valamilyen saját forrásból, vagy másik hitel felvételével törlesztette a hitelét, illetve a kedvezményes végtörlesztést, amikor a devizahiteleket törvényben rögzített árfolyamon (180 forinton a svájci frank esetében) fizethették ki a kölcsönüket. Míg az utóbbi esetén nem jár vissza pénz, addig az előbbi esetén az élő szerződésekhez hasonlatosan jár a pénz, amennyiben nem évült el a követelés.

El is évülhet a követelés?

Ugyan van rá esély, hogy ez változni fog, azonban a mostani állás szerint a törvény hatályba lépése előtti öt éven belül lezárt szerződések esetén kell fizetnie a banknak. Ha fizet, akkor viszont minden jogcímen jár a visszatérítés, tehát nem csak az öt éven belül történt jogsértések esetén.

Nézzünk néhány példát!

• Ha valakinek 2008-ban járt le az autóhitele, akkor nem jár visszatérítés.

• Ha 2010-ben váltotta ki a devizahitelét forint alapú hitellel, akkor a teljes futamidőre jár a visszatérítés.

• Ha 2005-ben vette fel devizaalapú lakáshitelét valaki, akkor szintén teljes futamidőre járnak az összegek élő szerződés esetén.