2019. június 25. kedd Vilmos

Elárulta az MNB: teljesen átalakulhat a bankrendszer, ez vár a magyarokra


Túlbankosodott a magyar pénzügyi rendszer, ez pedig nagy terhet ró a lakosságra. Az MNB a legtöbb fórumon azt hangoztatja, hogy a bankoknak össze kéne olvadnia a hatékony működés érdekében. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a jegybank milyen hatásokat vár egy esetleges banki konszolidációtól, valamint azt is megkérdeztük tőlük, miképp kívánják ösztönözni a konszolidációt. A válaszból megtudtuk, hogy bár jelentős költségcsökkenést jelenthet a lakosságnak az esetleges konszolidáció az MNB szerint, az nem látszik, hogy miképp valósul meg az. A jegybank ugyanis nem kíván beavatkozni a bankok piaci versenyébe, ezzel egyidőben azt várja, hogy a pénzintézetek saját maguk ismerik majd fel az összeolvadás előnyeit.

Túlzottan sok pénzintézet van a magyar bankrendszerben - halljuk viszonylag gyakran a Magyar Nemzeti Banktól. A jegybank nagyobb koncentrációt sürget, kevesebb univerzális nagybank esetén ugyanis hatékonyabb lehetne a banki működés. Ez az MNB szerint alacsonyabb lakossági költségeket - végeredményben alacsonyabb kamatokat is eredményezhet.

A magyar banki költségek valóban magasak, és bár a személyi- és lakáshitelek költségei a korábbi szinthez képest rendkívül alacsonyak, nemzetközi összehasonlításban magasnak tekinthetők. A magyar bankok magas költséggel működnek, és a hitelpenetrációban is vannak bőven lehetőségek, az ugyanakkor nagy kérdés, hogy az esetleges koncentrációval csökkenni, vagy nőni fognak a lakossági költségek. Az egyik álláspont szerint a kisebb piaci verseny miatt nőni fognak a kamatok és költségek, a másik nézőpont szerint az alacsonyabb költségek miatt 4-5 nagybank megléte mellett csökkenni fognak a költségek. Hogy melyik forgatókönyv a valószínűbb, arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben, a lakossági hitelek kamatait pedig itt tudod összehasonlítani.

Bármire felhasználható, olcsó hitelekért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

A lehetséges koncentráció esetleges hatásai mellett ugyanakkor az is nagy kérdés, hogy az miképp fog megvalósulni. Azért emeljük ki a lehetséges szót, mert a jelenlegi banki szereplők - úgy tűnik - elkötelezettek a magyar piac iránt. Ez egyáltalán nem véletlen, hiszen a jelenlegi konjunkturális ciklusban hatalmas profitrátákkal működnek. Jelenleg a Budapest Bank eladása tűnik biztosnak, mint ahogy az MKB bevonásával történő Takarék-Budapest-MKB fúzió is meglehetősen valószínű. Hogy elkerüljük a találgatásokat, megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bankot, hogy pontosan milyen hatásokat vár a koncentrációtól, és hogy kívánja ösztönözni azt.

Pénzcentrum: Magyarországon túl sok bank van jelenleg, miközben a penetráció is alacsony. Ha koncentrálódás történne a bankrendszerben, az miben segítené a penetráció növekedését? Nem áll fenn a veszélye, hogy a koncentráció és az azzal járó fiókcsökkenés, stb. ellentétes hatással lenne a növekvő penetrációra való törekvéssel?

MNB: A piaci koncentráció a bankrendszerben megfigyelhető verseny dinamikájának egyik meghatározó eleme, azonban önmagában közel sem magyarázza azt teljes mértékben. A teljes kép megragadása érdekében elengedhetetlen megvizsgálni az adott ország piaci sajátosságait, a gazdasági ciklus alakulását, a szabályozói keretrendszer erejét és támogató jellegét, illetve a történelmi sajátosságokat is. Bár a szakirodalom nem ad egyértelmű választ a kérdésre, az említett tényezőkre is hivatkozva számos tanulmány a koncentráció versenyre gyakorolt pozitív hatásáról tanúskodik - pl. intenzívebb árversennyel. A szakirodalom mellett a történelmi empíria is eltérő példákkal szolgál a témában, Svájcban például a koncentráció növekedése a hitelfelárak csökkenésével és az alkalmazott betéti kamatok emelkedésével párosult, de hasonló folyamatok zajlottak le dél-kelet ázsiai régióban és a KKE régió országaiban, miután a korábbi kvázi monopóliumokként működő, állami tulajdonú bankok erős kihívókat kaptak a piacon.

PC: Az MNB álláspontja szerint a banki koncentráció csökkentené a lakossági díjakat. A közgazdasági logika szerint az alacsonyabb verseny jelentheti egyben azt, hogy a szereplők az árakat nem mérséklik, hanem épp ellenkezőleg, emelik azt. Az MNB szerint miért csökkentené például a folyószámladíjakat, hitelkiváltás díját és a rendkívül magas értékpapír-számladíjakat a konszolidáció?

MNB: A piac konszolidációja számos csatornán keresztül hathat pozitívan a bankrendszer működésére és stabilitására. Intézmények egyesülése során az összeolvadó vezetői struktúra, egyes költségek (pl. marketing, back-office), illetve a szolgáltatások elvégzésére fenntartott fizikai és humántőke racionalizálása - pl. fiókhálózat - leépítése érdemben csökkentheti az eszközarányos költségeket. A költséghatékonyság javítása nagyobb teret nyit az árverseny előtt, ami több hasonló méretű, egymással versenyző 5-6 univerzális bank esetén olcsóbb termékekben és szolgáltatásokban (felárak és díjak) nyilvánulhat meg. A mérséklődő felárak szélesebb ügyfélkör számára teszik elérhetővé a bankolást, ami a hitelpenetrációt közvetlenül növeli. Ezenfelül a pénzügyi mélyülést támogathatják a fejlett országok példáján olcsóbb és kényelmesebb alternatív - jellemzően digitális - csatornák, amelyek fejlesztésére a nagyobb intézmények könnyebben tudnak erőforrásokat fordítani.

PC: Milyen hatása lenne a konszolidációnak a személyi hitelek és a lakossági hitelek kamataira? Itt is érvényes a logika, hogy a kevesebb szereplő akár az árak növekedését is eredményezheti. A bankok konszolidációjával történő költségcsökkenés elegendő mértékű lenne ahhoz, hogy a kamatok is mérséklődjenek?

MNB: Meglátásunk szerint az optimális koncentráció állapotához képest a hazai bankszektor több hiányosságtól is szenved, így szükséges a konszolidáció. Egyrészt korábbi vizsgálataink igazolták, hogy sok banknál jelentős hiányosságok lehetnek a működési hatékonyságban (költséghatékonyság), ami nagyon hasonló problémával függ össze, mint az európai "túlbankosodás".

Másrészt az intézmények egy része képes az alacsony hatékonyságból fakadó költségszintet kompenzálni piaci erejüket felhasználva, és mindezt főként a háztartási szegmensben. Így ezen üzletág esetében mind a hitelárazás (jelzálog, fogyasztási), mind a szolgáltatások díjaiban lehet tér csökkenésre.

A hazai bankszektorban tehát egyszerre vannak jelen a hatékonysági problémák, a piaci erő aránytalan alkalmazása, a válság után erőteljes mérlegalkalmazkodáson átesett (törékeny) intézmények és mindez egy alapvetően sokszereplős, fragmentált piacon. Elemzéseinkben összességében arra juthatunk, hogy a magyar bankpiacon lenne tere további koncentrációnak, amely rendszerszinten egyszerre szolgálná az erősebb verseny és a magasabb sokkellenállóképesség feltételeit.

PC: Számos Magyarországon is tevékenykedő bank (legyen az kicsi vagy nagy) elkötelezettnek látszik a magyar piac iránt. A Magyar Nemzeti Bank milyen formában tervezi ösztönözni a koncentrációt?

MNB: Bár az említett területeken jelentős pozitív potenciál mutatkozik a hazai bankrendszerben, a Magyar Nemzeti Banknak nem célja, hogy aktívan irányítsa a piaci struktúra alakulását. A bankrendszer szereplői számára is kedvező lehetőséget jelent, hogy a hatékonyság - és elsősorban a jövedelmezőségük - javítását szem előtt tartva egyedi szinten a mérethatékonyságra, szektor szinten pedig a piac optimális szerkezetének elérésére törekedjenek.

A személyi hiteled feltételeit kalkulátorunkkal is személyre szabhatod!

A Magyar Nemzeti Bank válaszaiból tisztán látszik, hogy a koncentrációtól egyértelmű árcsökkenést látnak, annak mikéntje azonban pontosan nem látszik. Amennyire elkötelezett a jegybank a koncentráció mellett, annyira nem tűnik határozottnak abban a kérdésben, hogy a banki koncentráció miképp valósulna meg. Ahogy írták, nem kívánnak beleavatkozni a piaci működésébe, így aztán amennyiben a bankok álláspontja nem változik - márpedig látva a kisebb univerzális bankok elkötelezettségét, nem valószínű, hogy rövid távon fog -, erősen kérdéses, hogy a Takarék-MKB-Budapest Bank fúzió mellett rövid távon lesz-e bármilyen koncentráció. Ugyanakkor ha az MNB szerint ez valóban ennyire fontos, akkor alighanem érdemes odafigyelni a fejleményekre.

NEM SZABAD TOVÁBB VÁRNI A LAKÁSVÁSÁRLÁSSAL!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor jobb, ha tudod, hogy lakáspiaci elemzők szerint az árak emelkedése lassul, és a finanszírozási költségek is rekord alacsony szinten vannak, de már nem biztos, hogy sokáig így is marad. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidő mellett már 2,75 százalékos THM-el, és havi 85 891 forintos törlesztővel fel lehet venni a Budapest Banknál. De nem sokkal maradnak el ettől a további bankok ajánlatai sem: az Erste Banknál például 80 439 forintos törlesztőt ígér a 2,66 százalékos THM; míg az MKB Banknál szintén alacsony, 2,70 százalékos THM is alacsony, 80 631 forintos törlesztőt jelent. Érdemes még megnézni a OTP Bank és a többi magyar hitelintézet konstrukcióját, különböző hiteösszegek és futamidők mellett is - ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Tesco

06.20-06.26
Országos

Auchan

06.20-06.26
Országos

Aldi

06.20-06.26
Országos

Lidl

06.20-06.26
Országos

Spar

06.20-06.26
Országos

Interspar

06.20-06.26
Országos

Praktiker

Tavasz, nyár, kert
04.04-07.31
Országos

  Ajánlatunk