Elárulta az MNB: teljesen átalakulhat a bankrendszer, ez vár a magyarokra

Túlbankosodott a magyar pénzügyi rendszer, ez pedig nagy terhet ró a lakosságra. Az MNB a legtöbb fórumon azt hangoztatja, hogy a bankoknak össze kéne olvadnia a hatékony működés érdekében. Kíváncsiak voltunk arra, hogy a jegybank milyen hatásokat vár egy esetleges banki konszolidációtól, valamint azt is megkérdeztük tőlük, miképp kívánják ösztönözni a konszolidációt. A válaszból megtudtuk, hogy bár jelentős költségcsökkenést jelenthet a lakosságnak az esetleges konszolidáció az MNB szerint, az nem látszik, hogy miképp valósul meg az. A jegybank ugyanis nem kíván beavatkozni a bankok piaci versenyébe, ezzel egyidőben azt várja, hogy a pénzintézetek saját maguk ismerik majd fel az összeolvadás előnyeit.

Túlzottan sok pénzintézet van a magyar bankrendszerben - halljuk viszonylag gyakran a Magyar Nemzeti Banktól. A jegybank nagyobb koncentrációt sürget, kevesebb univerzális nagybank esetén ugyanis hatékonyabb lehetne a banki működés. Ez az MNB szerint alacsonyabb lakossági költségeket - végeredményben alacsonyabb kamatokat is eredményezhet.

Ez is érdekelhet!

MNB: öt nagybank kell Magyarországra, és nem több

Nagy Márton a magyar bankrendszer helyzetéről beszélt.

A magyar banki költségek valóban magasak, és bár a személyi- és lakáshitelek költségei a korábbi szinthez képest rendkívül alacsonyak, nemzetközi összehasonlításban magasnak tekinthetők. A magyar bankok magas költséggel működnek, és a hitelpenetrációban is vannak bőven lehetőségek, az ugyanakkor nagy kérdés, hogy az esetleges koncentrációval csökkenni, vagy nőni fognak a lakossági költségek. Az egyik álláspont szerint a kisebb piaci verseny miatt nőni fognak a kamatok és költségek, a másik nézőpont szerint az alacsonyabb költségek miatt 4-5 nagybank megléte mellett csökkenni fognak a költségek. Hogy melyik forgatókönyv a valószínűbb, arról ebben a cikkünkben írtunk bővebben, a lakossági hitelek kamatait pedig itt tudod összehasonlítani.

Bármire felhasználható, olcsó hitelekért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

A lehetséges koncentráció esetleges hatásai mellett ugyanakkor az is nagy kérdés, hogy az miképp fog megvalósulni. Azért emeljük ki a lehetséges szót, mert a jelenlegi banki szereplők - úgy tűnik - elkötelezettek a magyar piac iránt. Ez egyáltalán nem véletlen, hiszen a jelenlegi konjunkturális ciklusban hatalmas profitrátákkal működnek. Jelenleg a Budapest Bank eladása tűnik biztosnak, mint ahogy az MKB bevonásával történő Takarék-Budapest-MKB fúzió is meglehetősen valószínű. Hogy elkerüljük a találgatásokat, megkérdeztük a Magyar Nemzeti Bankot, hogy pontosan milyen hatásokat vár a koncentrációtól, és hogy kívánja ösztönözni azt.

Ez is érdekelhet!

Elárulták a bankvezérek: így alakulhat át a bankszektor Magyarországon

Nincs mese, jönnek az összeolvadások.

Pénzcentrum: Magyarországon túl sok bank van jelenleg, miközben a penetráció is alacsony. Ha koncentrálódás történne a bankrendszerben, az miben segítené a penetráció növekedését? Nem áll fenn a veszélye, hogy a koncentráció és az azzal járó fiókcsökkenés, stb. ellentétes hatással lenne a növekvő penetrációra való törekvéssel?

MNB: A piaci koncentráció a bankrendszerben megfigyelhető verseny dinamikájának egyik meghatározó eleme, azonban önmagában közel sem magyarázza azt teljes mértékben. A teljes kép megragadása érdekében elengedhetetlen megvizsgálni az adott ország piaci sajátosságait, a gazdasági ciklus alakulását, a szabályozói keretrendszer erejét és támogató jellegét, illetve a történelmi sajátosságokat is. Bár a szakirodalom nem ad egyértelmű választ a kérdésre, az említett tényezőkre is hivatkozva számos tanulmány a koncentráció versenyre gyakorolt pozitív hatásáról tanúskodik - pl. intenzívebb árversennyel. A szakirodalom mellett a történelmi empíria is eltérő példákkal szolgál a témában, Svájcban például a koncentráció növekedése a hitelfelárak csökkenésével és az alkalmazott betéti kamatok emelkedésével párosult, de hasonló folyamatok zajlottak le dél-kelet ázsiai régióban és a KKE régió országaiban, miután a korábbi kvázi monopóliumokként működő, állami tulajdonú bankok erős kihívókat kaptak a piacon.

PC: Az MNB álláspontja szerint a banki koncentráció csökkentené a lakossági díjakat. A közgazdasági logika szerint az alacsonyabb verseny jelentheti egyben azt, hogy a szereplők az árakat nem mérséklik, hanem épp ellenkezőleg, emelik azt. Az MNB szerint miért csökkentené például a folyószámladíjakat, hitelkiváltás díját és a rendkívül magas értékpapír-számladíjakat a konszolidáció?

MNB: A piac konszolidációja számos csatornán keresztül hathat pozitívan a bankrendszer működésére és stabilitására. Intézmények egyesülése során az összeolvadó vezetői struktúra, egyes költségek (pl. marketing, back-office), illetve a szolgáltatások elvégzésére fenntartott fizikai és humántőke racionalizálása - pl. fiókhálózat - leépítése érdemben csökkentheti az eszközarányos költségeket. A költséghatékonyság javítása nagyobb teret nyit az árverseny előtt, ami több hasonló méretű, egymással versenyző 5-6 univerzális bank esetén olcsóbb termékekben és szolgáltatásokban (felárak és díjak) nyilvánulhat meg. A mérséklődő felárak szélesebb ügyfélkör számára teszik elérhetővé a bankolást, ami a hitelpenetrációt közvetlenül növeli. Ezenfelül a pénzügyi mélyülést támogathatják a fejlett országok példáján olcsóbb és kényelmesebb alternatív - jellemzően digitális - csatornák, amelyek fejlesztésére a nagyobb intézmények könnyebben tudnak erőforrásokat fordítani.

PC: Milyen hatása lenne a konszolidációnak a személyi hitelek és a lakossági hitelek kamataira? Itt is érvényes a logika, hogy a kevesebb szereplő akár az árak növekedését is eredményezheti. A bankok konszolidációjával történő költségcsökkenés elegendő mértékű lenne ahhoz, hogy a kamatok is mérséklődjenek?

MNB: Meglátásunk szerint az optimális koncentráció állapotához képest a hazai bankszektor több hiányosságtól is szenved, így szükséges a konszolidáció. Egyrészt korábbi vizsgálataink igazolták, hogy sok banknál jelentős hiányosságok lehetnek a működési hatékonyságban (költséghatékonyság), ami nagyon hasonló problémával függ össze, mint az európai "túlbankosodás".

A hazai bankszektorban tehát egyszerre vannak jelen a hatékonysági problémák, a piaci erő aránytalan alkalmazása, a válság után erőteljes mérlegalkalmazkodáson átesett (törékeny) intézmények és mindez egy alapvetően sokszereplős, fragmentált piacon. Elemzéseinkben összességében arra juthatunk, hogy a magyar bankpiacon lenne tere további koncentrációnak, amely rendszerszinten egyszerre szolgálná az erősebb verseny és a magasabb sokkellenállóképesség feltételeit.

PC: Számos Magyarországon is tevékenykedő bank (legyen az kicsi vagy nagy) elkötelezettnek látszik a magyar piac iránt. A Magyar Nemzeti Bank milyen formában tervezi ösztönözni a koncentrációt?

MNB: Bár az említett területeken jelentős pozitív potenciál mutatkozik a hazai bankrendszerben, a Magyar Nemzeti Banknak nem célja, hogy aktívan irányítsa a piaci struktúra alakulását. A bankrendszer szereplői számára is kedvező lehetőséget jelent, hogy a hatékonyság - és elsősorban a jövedelmezőségük - javítását szem előtt tartva egyedi szinten a mérethatékonyságra, szektor szinten pedig a piac optimális szerkezetének elérésére törekedjenek.

A személyi hiteled feltételeit kalkulátorunkkal is személyre szabhatod!

A Magyar Nemzeti Bank válaszaiból tisztán látszik, hogy a koncentrációtól egyértelmű árcsökkenést látnak, annak mikéntje azonban pontosan nem látszik. Amennyire elkötelezett a jegybank a koncentráció mellett, annyira nem tűnik határozottnak abban a kérdésben, hogy a banki koncentráció miképp valósulna meg. Ahogy írták, nem kívánnak beleavatkozni a piaci működésébe, így aztán amennyiben a bankok álláspontja nem változik - márpedig látva a kisebb univerzális bankok elkötelezettségét, nem valószínű, hogy rövid távon fog -, erősen kérdéses, hogy a Takarék-MKB-Budapest Bank fúzió mellett rövid távon lesz-e bármilyen koncentráció. Ugyanakkor ha az MNB szerint ez valóban ennyire fontos, akkor alighanem érdemes odafigyelni a fejleményekre.