Ez nagyon fájna több millió magyarnak: tényleg a kamatstop kivezetésére készül az új kormány?

A legfrissebb jogszabályi változások értelmében a kamatstop végdátuma kikerült a rendeletből, így az intézkedés fenntartása vagy esetleges kivezetése már a felálló új kormány feladata lesz. A jegybank adatai alapján a kamatsapka jelenleg 216 ezer szerződést, vagyis a hazai jelzáloghitelek 26 százalékát érinti. Ez összesen 848 milliárd forintnyi hitelállományt jelent, ami a teljes piac 11 százaléka. Az érintett ügyfelek átlagos fennálló tőketartozása jelenleg megközelíti a négymillió forintot.

Bár a piaci kamatkörnyezet az elmúlt évek csúcsaihoz képest mára enyhült, még mindig jelentősen meghaladja a kamatstop bevezetésekor rögzített szintet. Ha az intézkedés megszűnne, az érintett hitelek átlagos kamata a jelenlegi 5,7 százalékról nagyjából 9-10 százalékra emelkedne. Ez a legtöbb adós esetében nem okozna drasztikus sokkot.

Mivel a hitelek hátralévő futamideje jellemzően már csak öt év körül mozog, a havi törlesztőrészletük csupán mintegy 10 százalékkal, azaz néhány ezer forinttal nőne. Ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) stabilitási jelentése rávilágít, hogy létezik egy nagyjából 21 ezer főt számláló, sérülékenyebb réteg.

Náluk a nagyobb fennálló tőketartozás vagy a hosszabb futamidő miatt akár 30-40 százalékkal is megugorhat a havi törlesztőrészlet a kamatsapka kivezetésével.

Az intézkedés fenntartása ugyanakkor hatalmas terhet ró a bankszektorra. A közvetlen banki költségek a jövő év végére elérhetik a 440 milliárd forintot. Bár a kamatstop kétségtelenül megvédett számos családot a fizetésképtelenné válástól, ezáltal a bankokat is megóvva a nemteljesítő hitelekből fakadó veszteségektől, a jegybank már korábban is határozottan kritizálta a rendszert.

Az MNB szerint a kamatsapka gyengíti a monetáris transzmisszió hatékonyságát, közvetlen veszteséget okoz a hitelintézeteknek, ráadásul rontja a hazai pénzügyi kultúrát is. Ezt azzal indokolják, hogy a rendszer indokolatlanul azokat az ügyfeleket jutalmazza, akik korábban a kockázatosabb, változó kamatozású hiteleket választották a biztonságosabb, fix kamatozású konstrukciók helyett. A bankok korábban az Alkotmánybírósághoz is fordultak a meghosszabbítások miatt, de érdemi döntés azóta sem született az ügyben.