Durva korlátozást kaphatnak a nyakukba a banki ügyfelek: elképesztő vita alakult ki a háttérben erről a dologról

A koronavírus-járvány óta jelentősen megugrott az elektronikus fizetések aránya az euróövezetben. A kártyás tranzakciók mintegy kétharmadát azonban továbbra is amerikai vállalatok, főként a Visa és a Mastercard bonyolítják le. Ennek ellensúlyozására, valamint az európai fizetési szuverenitás megteremtésére az Európai Központi Bank (EKB) 2029-re tervezi a digitális euró bevezetését. Az új fizetőeszköz egy jegybanki garanciával rendelkező, de a kereskedelmi bankok által üzemeltetett digitális pénztárca lenne.

A pénzintézetek azonban attól tartanak, hogy az ügyfelek a nagyobb biztonság reményében átcsoportosítják a betéteiket. Ez a lépés jelentősen csökkentené a bankok forrásbevonási lehetőségeit. A piaci aggodalmakat tovább fokozza, hogy az EKB ingyenesen bocsátaná rendelkezésre az alapinfrastruktúrát, valamint maximalizálná a kereskedői elfogadói díjakat. Az évi 3,4 billió eurós kártyás forgalmat alapul véve ez a szabályozás éves szinten 8-9 milliárd eurós bevételkiesést okozhat a magánszektornak.

A bankszektor ellenállása miatt a digitális euróról szóló jogszabálytervezet elfogadása már három éve húzódik az Európai Parlamentben. Fernando Navarrete témafelelős képviselő szerint a végszavazásra nyár végéig sor kerülhet. A legnagyobb kihívást azonban továbbra is a magán- és a közszféra megoldásainak zökkenőmentes összehangolása jelenti. A negatív piaci hatások tompítására körvonalazódik egy kompromisszumos megoldás, amely 3000 euróban maximalizálná a lakossági ügyfelek egyéni digitális euróegyenlegét. Ezt a lépést azonban több szakértő komoly visszalépésként, valamint a digitális jegybankpénz indokolatlan háttérbe szorításaként értékeli.

A kereskedelmi bankok eközben a saját alternatíváikon is dolgoznak. Huszonöt európai pénzintézet nemrég csatlakozott egy euróhoz kötött stabilkriptopénzt (stablecoin) fejlesztő konzorciumhoz. Ezzel párhuzamosan a nemzeti fizetési rendszerek – mint a spanyol Bizum vagy a párizsi Wero – elkezdték a hálózataik összekapcsolását és kiterjesztését.

Az EKB szakértői szerint ugyanakkor a nemzetközi kártyatársaságoktól származó biztos és magas bankközi jutalékok (interchange fee) visszatartják a bankokat attól, hogy valóban versenyképes, saját alternatívát kínáljanak a kereskedőknek. A jelenlegi patthelyzet legnagyobb kockázata, hogy a magánszektor fizetési innovációinak gyors üteme miatt a digitális euró az évtized végére már egy teljesen átalakult piaci környezetben indulhat el, ahol a technológia rég túllépett a jegybank eredeti elképzelésein.