Varga Mihály: jelentősen megugrottak az inflációs kockázatok, az új kormány gazdaságpolitikája kiemelt jelentőségű lesz

A hazai bankok helyzete, stabilitása és jövedelmezősége olyan kedvező, hogy nincs szükség a jegybank közvetlen hitelezési beavatkozására. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a Portfolio Hitelezés 2026 konferenciáján tartott előadásában kiemelte a szektorban rejlő potenciált. Megfelelő gazdaságpolitikai és külső feltételek mellett a bankrendszer akár 40 ezer milliárd forintnyi hitel kihelyezésére is képes lenne. Ez a jelenlegi állomány duplázását jelentené.

Ezt a stabilitást ugyanakkor egy rendkívül törékeny világgazdasági környezetben sikerült elérni. A háborús konfliktusok, a magas energia- és nyersanyagárak, valamint a geopolitikai feszültségek jelentős terhet rónak a gazdaságra. Ezt a helyzetet tovább rontja az európai gazdasági növekedés lemaradása az amerikai és kínai piacokhoz képest. Különösen az erőforrásokban szegényebb, nyitott gazdaságú országok – így Magyarország – számára jelentenek komoly inflációs kockázatot az elhúzódó közel-keleti feszültségek és az energiapiaci áringadozások.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiderült az igazság a Tisza-kormány vagyonadójáról: így sarcolhatják meg a leggazdagabb magyarokat

A támogatók igazságosabb közteherviselést várnak tőle, a kritikusok viszont tőkekiáramlást és nehezen kezelhető gyakorlati problémákat emlegetnek.

Bár az elmúlt évben a kedvező külső környezet hatására megindult a dezinfláció, ezt a folyamatot a nemzetközi konfliktusok lelassították. Az erős forint és a szabályozott hazai üzemanyagárak mérséklik a negatív hatásokat. Az árak jövőbeli alakulását azonban a geopolitikai helyzet mellett a felálló új kormány gazdaságpolitikai lépései is érdemben befolyásolják majd.

A bankrendszer hatékonyságának és a hitelezésnek a növelésére bőven van tér. A hazai magánszektor hitelpenetrációja ugyanis a GDP mindössze 30 százalékát teszi ki, ami jócskán elmarad a régiós és az uniós átlagtól. A lakosság a 2008-as devizahitel-válság emléke miatt továbbra is óvatos. Ennek következtében a háztartási hitelállomány harmadát már a támogatott hitelprogramok adják.

A vállalati szektorban is jól látható kettősség uralkodik. A kedvezményes hitelkonstrukciókat nagyrészt ugyanazok a cégek veszik igénybe, miközben mintegy harmincezer hazai vállalat évek óta nem él a banki finanszírozás lehetőségével. Ezen alulhitelezett vállalati kör bevonásához és a hitelezés beindításához elengedhetetlenek a célzott, ágazati szintű programok.

A hitelfelvételi kedvet és a mindennapi pénzügyi műveleteket egyaránt nehezíti, hogy 2008 óta a hazai banki költségek a háromszorosukra nőttek. Ez elsősorban a tranzakciós illetékeknek és az inflációkövető díjemeléseknek tudható be. A magas pénzforgalmi terhek versenyhátrányt okoznak a magyar fogyasztóknak. Ugyanakkor éppen ez a magas költségszint tette vonzóvá a hazai piacot a nemzetközi fintech szolgáltatók, például a Revolut vagy a Wise számára. Az új szereplők által generált piaci verseny egyértelműen pozitív hatással van a szektorra. Csökkentek a devizakonverziós költségek, és megjelent az olcsóbb vagy teljesen ingyenes számlavezetés lehetősége. Erre válaszul a hazai hitelintézetek is felgyorsították saját mobilalkalmazásaik fejlesztését, valamint az online számlanyitás kiterjesztését.