Mindenki az erős forintnak örül, miközben a háttérben kegyetlen árat fizetnek érte a magyar vállalatok

A 10 éves futamidejű államkötvények hozama május 13-án 5,71 százalék volt, ami azt jelenti, hogy öt év után Magyarország egy szintre került a sokak által követendő példaként emlegetett, az uniós forrásokkal eredményesen gazdálkodó Lengyelországgal a hitelfelvételi kondíciókban. A TISZA-kormány pénzügyminisztere a kinevezését megelőző országgyűlési szakbizottság ülésén úgy számolt, hogy a hozamok csökkenése nagyságrendileg 2400 milliárd forintos megtakarítást jelent az állami kamatkiadásokban a következő 4 évben.

A forint erősödése szintén azt mutatja, hogy a piacok, a befektetők kedvezően reagáltak a választások eredményére és bíznak a rekordsebességgel hivatalba lépett új kormány gazdaságélénkítést, átláthatóságot, a korrupció megfékezését célzó terveinek megvalósításában. A pénzügyminiszer ígérete szerint az új kormány áttekinti és néhány héten belül nyilvánosságra hozza a költségvetés valós helyzetét, a nyár végéig pedig beterjeszti a parlamentnek a szükségesnek ítélt módosításokat.

„Az elmúlt időszak jól mutatja, hogy a devizapiaci folyamatok akár nagyon rövid idő alatt is jelentős hatást gyakorolhatnak a vállalatok működésére és eredményességére. Az exportáló cégek számára különösen fontos, hogy ne csak reagáljanak az árfolyamváltozásokra, hanem tudatos devizastratégiával készüljenek fel a bizonytalan piaci környezetre. Ilyen helyzetekben felértékelődik a szakértői támogatás szerepe: a megfelelő pénzügyi és fedezeti megoldások nemcsak a kockázatok csökkentésében segíthetnek, hanem kiszámíthatóbb működést is biztosíthatnak a vállalatok számára” – mondta Eduárd Kusala, az AKCENTA CZ magyarországi kereskedelmi igazgatója.

A bizalmat tovább erősítheti, hogy egy-két héten belül eldőlhet a Magyarországnak járó befagyasztott uniós források sorsa. Több forrásból megerősített lapinformációk szerint az Európai Bizottság hajlik arra, hogy feloldja a helyreállítási alap (RRF) teljes, a kedvezményes hitelkerettel együtt 10,4 milliárd eurós összegének zárolását. Az idős sürget, mert a határidő augusztus 31-e, de reális esély nyílt egy rugalmas megoldásra a december végi elszámolásig. Ráadásul erre jöhet még rá a többéves pénzügyi keretből (MFF) zárolt mintegy 7 milliárd euró, amivel 2029-ig kell elszámolni, valamint a SAFE-hitelből még az előző kormány által megigényelt 17 milliárd.

A helyzet még képlékeny, de az egyre biztosabbnak látszik, hogy az év végéig akár 27 milliárd euró is érkezhet Magyarországra az EU-ból, ami jelentősen felpörgetheti az elmúlt évek stagnálását követően az első negyedévben éves összevetésben 1,7 százalékkal bővülő gazdaságot. Az is a bizalmat erősítheti, hogy a pénzügyminiszter a bizottsági meghallgatásán célként jelölte meg legkésőbb 2030-ra az euróbevezetés feltételeinek megteremtését. Itt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy az eurózónához tartozó Horvátországban a 10 éves államkötvények hozama 3,5 százalék.

Arról megoszlanak a vélemények, hogy meddig tart ki a forint erősödése. Lesz-e visszagyengülés, és ha igen, milyen mértékű? A Magyar Nemzeti Bank mindenesetre a globális kockázatok, az energiaválság miatt óvatos, türelmes politikát folytat. A monetáris tanács a legutóbbi kamatdöntő ülésen egyhangúan szavazott a 6,25 százalékos szint megtartása mellett a fenntartható inflációs cél elérése érdekében.

Két példa a veszteségekre

Az ország és a gazdaság egészére kedvező forinterősödés az exportra termelő vállalatoknak komoly gondot okoz, ami jól látszik az első negyedéves eredményeiken. Sinkó Ottó, a Videoton Holding társ-vezérigazgatója a cég által szervezett üzleti fórumon például elmondta, hogy 393 forintos euróval terveztek az idei gazdasági évre. A jóval erősebb forint rájuk, mint exportáló cégre, kedvezőtlenül hatott. A megelőző évekhez képest csökkent az árbevételük, ami véleménye szerint a teljes magyar feldolgozóiparra igaz lehet. A folytatás is nehezen prognosztizálható a globális konfliktusok negatív hatásaival küszködő világkereskedelem és a magas energiaárak miatt.

Az árfolyamváltozások a Richter gyógyszergyártó óriás eredményére is negatív hatással voltak, ugyanakkor az alaptevékenység továbbra is erős teljesítményt mutatott. Kovács László vezérigazgató-helyettes a cég gyorsjelentésének közzététele után rendezett tájékoztatóján számszerűsítette is a hatást. Az árfolyamváltozások az árbevételnél 7 százalékpontos, míg a tisztított EBIT-nél (kamatfizetés és adózás előtti eredmény) 12 százalékpontos negatív hatást okoztak.

A devizaárfolyamok mozgása leginkább az egy részvényre jutó eredményben (EPS) és a saját tőke megtérülésében mutatkozott meg az első negyedévben. A forint erősödése a hazai gyártást kihívások elé állította, ezért a legfontosabb feladat a hatékonyság növelése a jövőben.