Ismét nőtt az alapkamat, retteghetnek a magyarok: mi lesz így a hiteleikkel, befektetéseikkel?

A júniusi, júliusi és augusztusi növekedések után most ismét emelik a jegybanki alapkamatot: a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 15 bázisponttal 1,65 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, és azonos mértékben emelte a kamatfolyosót is, 0,7 százalék és 2,60 százalék közé.

Érdekesség, hogy az elemzők 30 bázispontos szigorításra számítottak, már csak azért is, mivel  az előző, augusztusi ülésén 30 bázisponttal 1,50 százalékra, júliusban ugyanilyen mértékben, 1,20 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a tanács.

Az MNB júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba:

Elindult az alapkamatemelési ciklus, ami addig tart, amíg az infláció fenntartható sávba ereszkedik vissza. A kamatemelések havi ütemezésben követik egymást, a döntést egyhangúan hozták meg

- jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank stratégiájával kapcsolatban Matolcsy György jegybankelnök az első kamatemelés utáni sajtótájékoztatóján. Ma tehát már nem az a kérdés, emelik-e a jegybanki alapkamatot, hanem az, hogy mennyivel. Az biztos, hogy bár az MNB hosszabb ciklust jelentett be, ám biztosan nem fognak olyan mértékű kamatemelést eszközölni, amely recesszióba döntené a válságból kilábaló gazdaságot.

EZ IS ÉRDEKELHET

Váratlan bejelentést tett az MNB: az újabb kamatemelés csak a kezdet volt

Az alapkamat 30 bázispontos emelése az a lépés volt, amire a piac számított, de a jegybank alelnöke más bejelentéssel is készült.

Alacsony alapkamat, olcsó hitel

Egészen júniusig alacsony volt a jegybanki alapkamat, ami felpörgette a magyar gazdaságot, az exportmérlegünk magas volt a gyenge forint okán, és folyamatos volt a gazdasági növekedés. Eközben pedig az infláció is bennemaradt a Matolcsy által emlegetett toleranciasávban.

Most azonban más a helyzet, elszállóban vannak az árak, úgyhogy lépni kellett.

Mi köze ehhez a jegybanki alapkamatnak? Ez az a ráta, amelyet a bankok kapnak a betéteikért a jegybanktól. Ha ez nő, akkor a bankok a megszerzett pénzt is drágábban hitelezik tovább az ügyfeleiknek, valamint a hazai betétek kamatai is magasabbak lesznek emiatt.

Ha alacsony az alapkamat, olcsóbbak a hitelek, tehát a lakosság is bátrabban vesz fel kölcsönöket, ezért pedig több pénz cirkulál a magyar gazdaságban - az árak pedig elkerülhetetlenül nőnek, aminek az MNB gátat akar szabni.

Most akkor mi lesz a hiteleinkkel?

Az már biztos, hogy rosszul jár, aki a következő hetekben, hónapokban vesz fel hitelt: a Bankmonitor a júliusi kamatemelés után megnézte, hogy miképp alakultak a hitelkamatok. Kiderült, hogy az augusztusban forduló forintosított devizahitelesek kamata 0,54 százalékponttal emelkedett, de a legtöbb hiteles rosszul járt.

A jegybanki alapkamat emelése sok mindenre hatással van, talán az egyik legközvetlenebb módon a rövid futamidejű hozamokat befolyásolja. Ezek közé tartoznak a bankközi hozamok – mint amilyen a BUBOR is -, melynek mértéke közvetlenül befolyásolhatja egyes lakáshitelek törlesztőrészletét.

De mi is az a BUBOR? Az a kamat, amelyen a kereskedelmi bankok hitelt nyújtanak egymásnak rövid futamidőre, vagyis gyakorlatilag a változó kamatú hitelek “beszerzési ára”. Ezért egy ilyen kölcsön kamata kamatfordulókor olyan mértékben fog megváltozni, amilyen mértékben a referenciamutató értéke módosult az előző kamatfordulóhoz képes. (Ha például a 3 havi BUBOR értéke az induló állapothoz képest 0,5 százalékponttal emelkedett 3 hónap alatt, akkor az ehhez kapcsolódó kölcsönök kamata is 0,5 százalékponttal fog emelkedni.) A hitelekre a referenciamutató hónap utolsó munkanapja előtti második napon érvényes értéke az irányadó.

Az új hiteleken belül a változó kamatozású kölcsönök aránya elenyésző, ugyanakkor a már meglévő lakáshitelek közel fele még mindig éven belüli kamatperiódusú. Ezen konstrukciókon belül is igen jelentős a 3 havi kamatperiódusú konstrukciók aránya, ez annak köszönhető, hogy a deviza hitelek forintra váltásakor a kamatperiódust 3 hónapban határozták meg.

Örülhet, aki befektetne?

Az elmúlt évtizedben tartósan alacsonyan maradtak a fejlett országok irányadó kamatrátái, és a tendencia Magyarországon is ez volt. Ezzel együtt a banki kamatok, a jegybetétek kamatai is folyamatosan csökkentek. Nominális kamatokat nézve a jelenlegi, 2-3 százalék körüli banki kamatok rendkívül alacsonyak, reálkamatot nézve ez viszont igazából nulla, vagy negatív hozamot jelent, hála az elszálló inflációnak. 

Sokan emiatt inkább állampapírba tették a pénzüket, amivel a jelenlegi alacsony hozamkörnyezetben kis kockázat mellett infláció feletti hozamot lehet elérni - ezért ebben az időszakban összességében még nőtt is a lakosság megtakarítása.

Ebben persze az államkötvények mellett számos egyéb kis kockázatú hitelforma, például a babaváró hitel átmeneti megtakarításnövelő hatása is látszik. Ezek bevezetése és népszerűsítése kimondott gazdaságpolitikai célkitűzése is volt a döntéshozónak.

Ha nő az alapkamat, az eredményezheti azt is, hogy nőni fognak a bankbetétek kamatai, emiatt pedig nő a megtakarítási kedv.

Nem árt azonban vigyázni, ugyanis több konstrukció, így például a CSOK alapú lakáshitel büntetőkamata is megfelel a jegybanki alapkamatnak. Hiszen, mint ismeretes ennek alapkamata csupán 3 százalék, viszont a kamattámogatás elveszik, ha a vállalt gyermekek nem születnének meg határidőre. (A maximális 15 millió forint igényléshez legalább három gyermekre van szükség.)