Ez az euróbevezetés ára: búcsút mondhatnak a magyar dolgozók a nagy béremeléseknek

Az elmúlt években megszokottá váltak a tíz százalék feletti átlag- és minimálbér-emelések, és jelenleg is zajlanak a tárgyalások a jövő évre tervezett 14 százalékos növelésről. A dolgozók hajlamosak az úgynevezett pénzillúzió csapdájába esni, vagyis pozitívan élik meg a magas nominális fizetésemelést még akkor is, ha azt az infláció valójában felemészti. Ezt a helyzetet jobban elfogadják, mintha az árak és a bérek egyaránt stagnálnának. Ezt a pszichológiai tényezőt a gazdaságpolitika az elmúlt időszakban ki is használta, amikor a termelékenység javulását messze meghaladó béremeléseket szorított rá a vállalatokra.

Ennek a stratégiának azonban súlyos ára volt. Mivel a fizetések sokkal gyorsabban nőttek, mint az egy foglalkoztatottra jutó valós teljesítmény, a magyar egységnyi munkaerőköltség 2019 és 2024 között közel hatvan százalékkal ugrott meg, ami durván a háromszorosa az uniós átlagnak. A versenyképesség romlását sokáig a forint folyamatos gyengülése fedte el, de ez nem jelentett fenntartható megoldást. Hiába nőttek látványosan a hazai bérek, az inflációs többlet és a gyenge árfolyam miatt a reálbérek vásárlóértéke tavalyra az európai rangsor legvégére csúszott vissza.

EZ IS ÉRDEKELHET

Örökre búcsút vehetünk a forinttól: megvan a céldátum, ekkortól jöhet az euró Magyarországon

Újra az európai térképen Magyarország – beszámoló a Portfolio Back to Europe 2026 konferenciáról.

Ha Magyarország be akarja vezetni az eurót, ehhez a modellhez nem lehet visszatérni. A csatlakozás egyik legszigorúbb feltétele a tartósan alacsony infláció, amelyet lehetetlen fenntartani, ha a vállalatok a drasztikus béremelések miatti többletköltségeiket áremelésekkel hárítják át a fogyasztókra. Ráadásul az euróövezeti belépést megelőző kétéves felkészülési időszak, vagyis az ERM–2 árfolyam-rendszerben való részvétel megköveteli az árfolyam stabilitását, így a forint további gyengítésével már nem lehet kompenzálni a gazdasági egyensúlytalanságokat.

A jövőben tehát a bérek emelkedése nem szakadhat el a termelékenység bővülésétől. Ahhoz, hogy a fizetések stabil árak és árfolyam mellett tartósan tíz százalékkal nőjenek, nagyjából nyolc százalékos termelékenységi ugrásra lenne szükség. Ilyen ütemű fejlődésre Magyarországon korábban nem volt példa, és a hozzánk hasonló, közepes jövedelmű gazdaságok esetében ez irreális elvárás.

A hazai termelékenység az elmúlt években átlagosan csupán egy-két százalékkal javult. A gazdasági növekedés extenzív forrásai mára kimerültek, a foglalkoztatottsági szintet alig lehet tovább növelni. Bár van tér a termelékenység javítására – például a képzettségi szint emelésével –, jó esetben is csak három-négy százalékos bővülés érhető el. Ez az ütem pedig stabil árak mellett legfeljebb hat százalék körüli éves béremelést tesz lehetővé. A sikeres eurócsatlakozás és a tartós gazdasági felzárkózás érdekében a döntéshozóknak és a gazdasági szereplőknek is el kell fogadniuk ezt az új, józanabb bérpályát.

A Pénzcentrum kutatása a munkahelyváltásról

A Pénzcentrum felmérést készít arról, hogy a magyar munkavállalók mit áldoznának be egy jobb munkahelyért. Kutatásunkban többek között azt vizsgáljuk, hogy milyen szempontok a legfontosabbak a magyar munkavállalók számára egy munkahely kiválasztásakor, hogy milyen feltételek mellett váltanának munkahelyet, és hogy mennyire elégedettek a jelenlegi munkahelyükkel.