Brutális bírságot kapott az MNB-től a magyar bank: ez volt a bűnük

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összevont alapú átfogó vizsgálatot folytatott a Raiffeisen Bank Zrt.-nél és leányvállalatánál, a Raiffeisen Corporate Lízing Zrt.-nél a 2016. október 1-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot áttekintve az intézményeknél. Vizsgálata során az MNB feltárta, hogy a hitelintézet belső ellenőrzése számos esetben nem teljeskörűen vizsgálta a bank folyamatait, szakterületeit. A javadalmazásra vonatkozó felügyeleti adatszolgáltatások, nyilvánosságra hozott információk nem tartalmazták a teljesítményjavadalmazások egy részét.

Hitelkockázati hiányosságnak számított, hogy a Raiffeisen Bank egyes ügyfélcsoportokat hiányosan térképezett fel, vállalati hiteleinek egy részénél pedig nem végzett éves limitfelülvizsgálatot. Nem volt egységes a döntési hatáskörök szabályozása, hiányosságok merültek fel a nem teljesítő és átstrukturált hitelekre, illetve a fedezetértékelésre vonatkozó belső szabályozások terén. A tőkeszükséglet-számítás során egyes esetekben nem a jogszabály által meghatározott kockázati súlyokat alkalmazták, a figyelembe vehető fedezetek beszámításakor pedig nem a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el. A fentieken túl a jegybank problémákat azonosított a hitelintézet informatikai és információbiztonsági működésében is.

Az MNB megállapításai szerint emellett a Raiffeisen Banknak felül kell vizsgálnia a Konszolidált Biztosított Betétesi (KBB) nyilvántartását, s abban csak az Országos Betétbiztosítási Alap által valóban biztosított betéteseket szabad szerepeltetnie. A Raiffeisen Corporate Lízing esetében szintén hitelkockázati, IT-biztonsági és adatszolgáltatási hiányosságok merültek fel. Mindezek alapján a jegybank ma publikált határozataiban - a jogsértésekhez igazodó teljesítési határidő kitűzésével - kötelezte a Raiffeisen Bankot és a Raiffeisen Corporate Lízinget, hogy a feltárt hiányosságokat szüntesse meg. Erről az intézmények vezető testületei által is megtárgyalt belső ellenőri jelentés megküldésével kell beszámolni.

A hitelintézeti bírságösszeg meghatározásakor súlyosító körülménynek minősült a feltárt hibák nagy száma és hatása, illetve a bank esetében az is, hogy egyes, a korábbi vizsgálatok során feltárt IT-hiányosságok megismétlődtek. Enyhítő körülménynek számított mindkét intézménynél, hogy nem merült fel rendszerszintű probléma, a megállapított hiányosságoknak pedig nem volt jelentős hatása a biztonságos működésre, a pénzpiacra vagy annak ügyfeleire. A vizsgált intézmények emellett együttműködő magatartást tanúsítottak, több probléma kijavítását pedig már az ellenőrzés során dokumentáltan megkezdték.