Vidéken egyelőre tartják magukat az új lakások árai: mégis bizonytalanok a fejlesztők

Egy évvel ezelőtt az adómentes kamatbevétellel kecsegtető Magyar Állampapír Plusz, idén januártól pedig az ÁFA-kedvezmény kivezetése érintette hátrányosan az új építésű lakások piacát, amelyet tavasszal ebben a nem éppen kedvező helyzetben ért a koronavírus. Úgy tűnik azonban, hogy a vidéki lakásépítőket nem érte felkészületlenül a válság.

- értékelte az Otthon Centrum legújabb felmérésének adatait Soóki-Tóth Gábor. Az elemzési vezető elmondta, a rozsdaövezetekre meghirdetett ÁFA-kedvezmény sokat ígérő, akár újra beindíthatja a nagyobb városokban a lakásépítést. Az intézkedés célja, hogy csökkenjen a vidéki településekre is jellemző városkörnyéki urbanizációs nyomás. Különösen Győr, Kecskemét vagy Pécs érintett, ezekben a városokban az átlagosnál több lehetőség kínálkozik a fejlesztésre.

Győrben például a Rába gyár egykori területén állnak jelentős területek rendelkezésre, közvetlenül a Belváros szomszédságában, Kecskemét Homokbányán az egykori laktanya terület fejlesztése kaphat újabb lendületet. Pécsett az átlagosnál is több lehetőség kínálkozik. Az Otthon Centrum felmérése szerint tucatnyi olyan terület van a városban - volt laktanya, ipari telephelyek, bányászathoz kapcsolódó területek, de akár volt fürdő, kórház szanatórium vagy vidámpark ingatlana is - amelyek alkalmasak lehetnek rozsdaövezeti lakásépítés megvalósítására.   A megyei jogú városokban végzett felmérés összesítése szerint júniusban 325 társasházi lakás projekt érhető el, ezekben 9 231 új lakás épül.

- hasonlította össze a két egymást követő negyedév adatait Soóki-Tóth Gábor, aki megjegyezte: a tavaly júniusi adattal összevetve még ennél is kisebb a különbség.

A 23 megyei jogú város közül a legtöbb beruházást Győrben, Debrecenben, Pécsett és Szegeden indították el a fejlesztők. A felsorolt négy városban található az online meghirdetett új lakás projektek majdnem a fele. Az adatok elemzése során azonban kiderült, hogy a piaci szerkezet jelentősen átalakult: amíg a megyei jogú városokban 2019 második negyedévben még 45, addig 2020 második negyedévében már csak 29 projekt indult, ami 35 százalékos csökkenést jelent.

- árnyalta a piaci helyzetet Soóki-Tóth Gábor. Az épülő lakások száma Győrben volt a legmagasabb (1 883), majd Szeged (1 202) és Debrecen (1 088) a sorrend. A legnagyobb lakásszámú projekt továbbra is a Szegeden épülő Cédrus liget több mint 500 lakással. Ekkora, több száz lakásos projektek nem jellemzőek a vidéki nagyvárosokra. Kétszáznál több lakást egyedül a Győrben épülő Dunaville Társasház kínál. A kis léptékre jellemző, hogy az épülő projektek lakásszámának mediánja mindössze 15.
 
Az értékesítettségi szint jelentősen átalakult egy év alatt: amíg tavaly Debrecenben alig harmada volt elérhető az új építésű lakásoknak, idén a második negyedévben az eladatlan lakások aránya már 44 százalék volt. Egy évvel ezelőtt Érden, Nyíregyházán, Székesfehérváron, illetve Szekszárdon ugyancsak egyharmad vagy ennél kevesebb lakás volt elérhető, ám idén már - Székesfehérvár kivételével - nőtt az eladatlan lakások aránya.

A vidéki megyeszékhelyeken jellemző 602 ezer forintos fajlagos lakásár a fővárosi érték fele, ami az egy évvel ezelőttit 18 százalékkal, míg az előző negyedéves értéket 4 százalékkal haladta meg. A legdrágább Debrecen és Székesfehérvár (750 ezer Ft/m²), míg Hódmezővásárhelyen és Nagykanizsán ennek valamivel több, mint a felét éri (400 ezer forint) egy négyzetméter. A legdrágább projektet is Debrecenben kínálták (1,252 millió Ft/m²), a másik véglet egy miskolci fejlesztés volt (217 ezer Ft/m²).