Sok hitelt elengednek a magyar bankok: igen, akár a tiédet is

A hiteltartozások részleges vagy teljes elengedése sokszor szerepel a hírekben, mivel a magyar lakosság jelentős részét érinti a kérdés. Különösen a devizahitelek esetében fordul elő, hogy az ügyfelek nehézkesen, vagy egyáltalán nem tudják fizetni a felvett kölcsönt, ezért esetükben égető a probléma, de jólfizető adósok esetén is előfordulhat a hitelelengedés. A Pénzcentrum.hu négy olyan esetet talált, amikor a hitelintézet valamilyen okból elengedte a tartozás egy részét:

• állami szabályozás miatt (pl: árfolyamgát)

• nemfizető adós hitelének újratárgyalása során

• a Nemzeti Eszközkezelő tulajdonába kerülő ingatlan esetén elengedésre kerülő hitelnél

• a bank méretének csökkenéséből következően.

Mennyit kell ezután adóznom?

Nem feltétlenül kell adózni az elengedés során, de nem mindegy, hogy milyen célból engedte el a bank a tartozást. A törvény szerint, az elengedett adósság egyrészt személyi jövedelemadó (SZJA), másrészt egészségi hozzájárulás (EHO) köteles lesz. Ez azt jelenti, hogy az ügyfélnek egy összegben kell kifizetni a 16 százalékos adót, a banknak pedig a 27 százalékos hozzájárulást. Ez egy nagyobb összegű tartozás esetén jelentős összeget tehet ki mind a két fél esetén.

A törvény szerint két kivétel van, amikor nem kell megfizetni az adót. Az első, amikor a Nemzeti Eszközkezelő veszi át a lakást, ebben az esetben a szabályok szerint automatikusan mentesül a magánszemély az adófizetés alól.

A másik kivétel szerint az árfolyamgát konstrukcióba belépő 90 napon túl nemfizető ügyfelek esetén a bankok csak akkor kapnak állami garanciát a gyűjtőszámla kifizetésére, ha a hitel egy részét elengedik. Ez csak azokra az adósokra vonatkozik, akik esetében az ingatlan értéke a szerződéskor meghatározott érték 95 százalékánál magasabb, az efelett található részt engedi el a bank. A jegybank adatai alapján az a lakáscélú devizahitelesek esetében az ingatlanfedezet 90 százalékánál nagyobb adóssággal rendelkezők aránya jelenleg 57 százalék, vagyis a devizahitelesek közel hatvan százaléka jól járhat, ha az árfolyamrögzítést választja. Így az adós beléphet az árfolyamgátba, sőt amennyiben az ingatlan értéke 5 százaléknál kisebb mértékben csökkent, akkor a lakás eladásával akár meg is szabadulhat a hitelfizetés terhe alól. Ebben az esetben a pénzintézet dönthet arról, hogy tesz-e engedményt. Ha úgy dönt, hogy nem tesz engedményt, akkor nem kap állami garanciát, viszont nem kell leírnia a veszteséget.

Lényeges, hogy csak akkor adómentes az árfolyamgátba való belépés esetén az elengedett összeg, ha "azonos helyzetben lévőket egyenlő elbánásban részesítő elv" érvényesül. Ez azt jelenti, hogy két feltételnek kell megfelelni a mentesüléshez.

• A pénzintézet belső szabályzatának tartalmaznia kell az elengedés szabályait.

• Méltányossági alapon engedje el a pénzintézet a tartozást, azaz az ügyfelek között egyenlő mértékű legyen az elengedett összeg (az adósság arányában), vagyis nem lehet kivételezni egyes ügyfelekkel sem pozitív, sem negatív irányba.

A fenti elv alkalmazása esetén az elengedés oka az adófizetés szempontjából lényegtelen, az a fontos, hogy egyenlően kell eljárnia a pénzintézetnek.

Az adósságcsökkentés esete lehet a bank stratégiájának változása is, a közelmúltban egyébként több bank esetén is felmerült, hogy kivonul Magyarországról. Ebben az esetben a kivonuló pénzintézet valószínűleg az egyenlő elbánás elvét alkalmazná, így adómentessé téve a hitel részleges vagy teljes elengedését.

Milyen hitelekre vonatkozik a hitelelengedés adómentessége?

2014-ig csupán a lakáshitelek és jelzáloghitelek esetén mentesült az ügyfél az adófizetés alól, azonban év eleje óta már minden pénzkölcsön nyújtásából származó követelés mentesülhet, ha a pénzintézet belső szabályozása tartalmazza az elengedés szabályait, feltételeit az egyenlő elbánás elve szerint.

Mennyit jelent az adó mértéke számszerűsítve?

Az általános elengedés még az árfolyamgátba való belépés miatt is ritkaságszámba megy, így általában adót kell fizetni az elengedés után. Az elengedett összeg 16 százalékát kell befizetnünk az adóhatóság felé, ez azonban jelentős eltéréseket mutathat. Egymillió forintos adósság elengedése esetén 160 ezer forint, míg hárommillió forint adósság esetén már ennek háromszorosa, mintegy 480 ezer forint a befizetendő összeg. A részleges hitelelengedés esetén tehát érdemes azzal számolni, hogy az adót is ki kell fizetnünk. Azt érdemes szem előtt tartani, hogy az adósság elengedése csak az ingatlan fedezet 95 százaléka feletti részre vonatkozhat, illetve, hogy a bank erről saját hatáskörön belül dönthet. Így minél nagyobb lenne az elengedett összeg, annál kisebb az esélye, hogy a pénzintézet él ezzel a lehetőségével.