PSZÁF: árfolyamrögzítésbe kergeti az adósokat a magas frank

A svájci frank kedden éjszaka új történelmi árfolyam rekordot állított be 273,43 forinton. Szerdán a frank árfolyama a nap túlnyomó részében 262-264 forint között mozgott, majd délután átmenetileg 268 forint közelébe emelkedett, röviddel 18 óra után pedig 265,95 forinton jegyezték.

A Raiffeisen Bank egyik elemzője szerint, akit a Dow Jones idézett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) interveniált annak érdekében, hogy az euró árfolyamát 275 forint alatt tartsa. A jegybank sajtóosztálya közölte: az MNB ahogy a múltban, most sem kíván devizapiaci műveletekkel kapcsolatos kérdéseket kommentálni.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) arra számít, hogy az árfolyamváltozás miatt nőni fog a késedelmesen törlesztő adósok száma. Annál is inkább, mert a késedelmes jelzáloghiteles ügyfelek döntő része a devizahitelesek közül kerül ki.

Binder István, a PSZÁF szóvivője elmondta: a június végi adatok szerint 142 358 jelzáloghitel adósnak volt 90 napon túli tartozása, s ha ehhez hozzászámítjuk az akár egynapos elmaradással rendelkezőket is, összesen 301 696 család esetében állt fenn késedelmes hiteltartozás.

Június végén 1 225 419 lakossági jelzálogfedezetű szerződés volt, s ezek egynegyedénél már van valamilyen késedelmességi probléma, több mint egytizedüknél pedig 90 napon túli az elmaradás. A PSZÁF becslései szerint a több mint 301 ezer késedelmes tartozás közül mintegy 262 ezer, a mintegy 142 ezer 90 napon túl tartozóból pedig 123 ezer devizaalapú hiteltartozás.

A felügyelet arra számít, hogy a bankok által korábban becsült 7-15 százaléknál az érintett ügyfelek nagyobb hányada veszi majd igénybe a rögzített árfolyam konstrukciót, amire biztatja is az ügyfeleket.

A svájci frank hitelek törlesztő árfolyamát 180 forinton, az euróét 250 forinton, a jenét 200 forinton rögzítik a programban résztvevőknek. Az árfolyam rögzítését augusztus 12-től kérhetik bankjuktól az érintettek, aminek hatását legkorábban az októberi törlesztéskor érezhetik.

A megalapozott döntést nehezíti annak a rendeletnek a hiánya, amely szabályozná, hogy az árfolyamrögzítés lejárta után mennyivel emelkedhet a havi törlesztőrészlet. A kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy bár még nem született meg az erről szóló kormányrendelet, a kabinetnek az a szándéka, hogy a lakáshitelesek törlesztő részletei az árfolyamrögzítési lehetőség hároméves lejárta után legfeljebb 15 százalékkal emelkedjenek.

A nem fizető hitelek állományának emelkedése tovább ronthatja a hitelintézetek eredményességét, s ezen keresztül gyengítheti tőkehelyzetüket. Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója elmondta: a magyar bankrendszer a bankadó és minden, a válság okozta baj ellenére stabil, ahogyan a tulajdonosi háttere is.

A vezető tanácsadó azt mondta: bízik abban, hogy a bankrendszer "ütésálló", hogy az otthonvédő csomag csökkenteni tudja a devizahitelesek egy részének kitettségét, s abban is, hogy az Egyesült Államok, az Európai Unió, az Európai Központi Bank (EKB) és a svájci jegybank intézkedései valamiféle megnyugvást hoznak a piacokra. Hozzátette ugyanakkor, hogy bár a bankrendszer erős és normálisan tud működni, a mostani helyzet figyelmeztető jel arra, hogy a bankrendszer terhelhetőségének is vannak határai.